Forrás: Heti Válasz

É. A., itthon@hetivalasz.hu

A Heti Válasz birtokába került dokumentumból kiderül, hogy mi történik azokkal a kórházakkal, amelyek nem tudnak megegyezni a szaktárcával.

Ultimátumszerű javaslatot dolgozott ki Molnár Lajos minisztériuma. Az önkormányzatok akár igent mondanak, akár nemet az egészségügyi tárca terveire, közel harminc kórház alakul át krónikus intézménnyé. A Heti Válasz birtokába került dokumentum közli, mi történik a kórházakkal, ha tulajdonosaik nem tudnak megegyezni a minisztériummal.

Magyarországon sok az aktív, gyógyításra szolgáló és túl kevés az ápolási, rehabilitációs célú kórházi ágy – ebben egyetértenek a szakértők. A mindenkori egészségügyi miniszter kezét azonban megköti a tulajdonosok jogait rögzítő kétharmados önkormányzati törvény.

FURCSA ALKU

Molnár Lajos úgy véli, megtalálta a megoldást: többfordulós egyeztetésre készül a kórházi szereplőket tömörítő regionális fejlesztési tanácsokkal. Az utóbbi évek legfurcsább alkujában a tárca eleve megmondja, hogy mely kórházaknak szán a jövőben is gyógyító szerepet, és hány ággyal. Azt is kiköti, melyek azok az intézmények, amelyekre a jövőben nem kórházként számít – ezek csak tartós betegek ápolására vagy rehabilitációjára szakosodhatnak. A maradékról a tulajdonosok maguk dönthetnek, persze az állam által meghatározott szigorú kereteken belül: szakmánként megkapva, hány gyógyító és hány krónikus ágy maradhat egy térségben.

Ha a tulajdonosok egyetértenek, akkor a minisztérium elfogadja a döntésüket, ha nem, akkor kénytelenek rábólintani a szaktárca terveire. A regionális tárgyalások a múlt héten kezdődtek. A változások szemléltetésére álljon itt Baranya megye példája. Megszűnne a komlói és a siklósi kórház gyógyító jellege (magyarán a belgyógyászat, a sebészet, a gyermekosztály, illetve a szülészet), és minden ágyon tartós betegeket fogadnának. A Baranya megyei kórház aktív ágyainak 26 százalékát veszítené el, a pécsi egyetemen minden ötödik ágy válna feleslegessé. Mohácson ezentúl nem lenne szemészeti és fül-orrgégészeti osztály, a harkányi fürdőkórházban pedig felszámolnák az aktív reumatológiai ellátást.

Az országban több olyan intézmény is van, amely elveszíti gyógyító ágyainak negyven százalékát. A teljesség igénye nélkül ide tartozik Kalocsa, Orosháza, Békéscsaba, Makó és Diósgyőr. A kormány a megyei központoknál is kemény lépésekre szánta el magát. Legrosszabbul a Pest megyei önkormányzat tulajdonában lévő, de a fővárosban található, jelenleg még félezernél is több ágyon gyógyító Szent Rókus Kórház járna, mely a tervek szerint ápolási intézetté alakulna át. A többi megyei kórház is összezsugorodna: Kecskeméten, Gyulán, Székesfehérváron minden ötödik, Egerben, Győrben és Debrecenben minden negyedik aktív ágy maradna tb-finanszírozás nélkül.

ÚTILAPU ORVOSOKNAK

Az egyetemek közül a legnagyobb vesztes a fővárosi Semmelweis lehet, ahol az ágyszámot 28 százalékkal csökkentenék. Ennek alapján már most borítékolható, hogy a Semmelweis Egyetem több klinikáját kénytelen lesz felszámolni.

Az egyházi intézmények is kemény időszak elé néznek. Legrosszabbul a katolikusok járnának: a budai Szent Ferenc Kórháznak sem belgyógyászata, sem sebészete, sem intenzív osztálya nem maradna, a Budai Irgalmas Rendi Kórház aktív ágyainak 37 százalékát veszítené el, a reformátusok Bethesda gyermekkórháza pedig 44 százalékkal kevesebb ágyon gyógyíthatna. Az elsősorban ápolási feladatokat ellátó Zsidó Szeretetkórház viszont a minisztérium tervei szerint mind a 40 gyógyító belgyógyászati ágyát megtarthatná.

A jelenlegi hatvanezer aktív ágy helyett a jövő év második felétől már csak 44 ezren feküdhetnek betegek, vagyis minden harmadiknegyedik ágyat ki kell tolni a kórtermekből. Hétezret ápolási-krónikus-rehabilitációs részlegekbe helyezhetnek át, közel kilencezer azonban feleslegessé válik. Ezzel együtt a szaktárca 28 kórházat krónikus intézetté alakítana át. A tartós betegek ellátásához kevesebb orvosra is van szükség, így ők ezerszámra kerülhetnek utcára.

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az intézkedések alapelve nem vitatható, mértéke azonban pénzügyi okokkal magyarázható. A Medgyessy-kormány idején végképp megroppant az egészségbiztosítás költségvetése, márpedig a katasztrofális helyzetben levő államkassza nem tud segítséget nyújtani. A több-biztosítós modellre való átállásnak pedig alapfeltétele a jelenlegi járulékbevételekből is finanszírozható intézményrendszer kialakítása.

Csakhogy az alkotmánybírósági határozatok értelmében a megyei önkormányzatoknak joguk van meghatározni, hány sebészeti vagy urológiai ágyat hajlandóak üzemben tartani lakosságuk ellátására. „Az államnak pedig alkotmányos kötelezettsége, hogy ezen kapacitások finanszírozása biztosítva legyen” – ismeri el az Államreform-bizottság lapunkban korábban már idézett munkaanyaga. Molnár Lajos viszont állítja: javaslata megfelel az alaptörvénynek, mivel a tulajdonosoknak többfordulós egyeztetést ajánl. Ez meglehetősen sajátosan folyik, hiszen a „véletlenek különös sorozata miatt” a kórházi vezetők előbb ismerhették meg a végső, ultimátumos javaslatot, mint azokat a keretszámokat, amelyeken belül mozgásterük lenne. Eközben a minisztérium vezetői váltig állítják: hivatalos listák nem is léteznek.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy látja, kérdéses, hogy az új feladatot kapó kórházak meg tudják-e őrizni működőképességüket. Noha az egyeztetéseken a miniszter nem szán komoly szerepet a tulajdonos önkormányzatoknak, erről a vidéken többségben lévő ellenzéki testületek másként gondolkodnak. Lapunk úgy tudja, a fideszes Mikola István vezetésével azon munkálkodnak, hogy alternatív programot dolgozzanak ki.

A fővárosban viszont többségben van a koalíció, így könnyebb lesz elfogadtatni, hogy a Nyírő Gyula Kórház ezután csak pszichiátriai szakkórházként működjék, sebészete és szülészete pedig egyáltalán ne legyen. Kiürülnének a Szabolcs utcai kórház épületei, csak belgyógyászata és sebészete kapna kegyelmet, s ezek a szívsebészeti műtőkkel együtt átköltöznének a MÁV Kórházba. Eladhatnák a Belügyminisztérium Városligeti fasori kórházának épületét, a személyzet egy része pedig a Központi Honvéd Kórházban folytathatná munkáját. A vasutasok budai kórháza is megszűnne. A Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ szolgáltatásaira – néhány krónikus ágy kivételével – sem tartana igényt a biztosító, és harmadával lenne kisebb a Fiumei úti Országos Baleseti Intézet. A Heti Válasz birtokába került szakértői anyag szerint nem lenne aktív részlege az Alkotás utcai sportkórháznak sem, és megszűnne a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet. A legnagyobb meghökkenést az váltotta ki szakmai körökben, hogy a szaktárca nem szerepelteti a védett intézmények listáján az országos pszichiátriai intézetet és az Amerikai úti idegsebészeti intézetet sem.

A FŐVÁROSBAN MEGSZŰNŐ VAGY ÁTALAKULÓ KÓRHÁZAK