Toroczkai László neve a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tevékenysége révén vált ismertté. Szeptemberben pedig a tévészékház ostromának és feldúlásának kirobbantója volt. Ez utóbbi tevékenysége miatt pénzbüntetésre, vagy nyolc nap közmunkára, esetleg negyven nap elzárásra ítélték. A végzést kommentálva kijelentette, hogy elvi okok miatt nem fog fizetni, vagy dolgozik vagy ül. Ki is valójában ez a fiatalember? Engedjék meg, hogy családi hátterének feltárásával kis lélektani képet alkossak róla.
ToroczkaiElőször is néhány adat: még nincs harminc éves, nős. Szegeden született, annak Újszeged nevű részében, Tóth Lászlóként születik, majd tizennyolc éves korában változtat nevet, anyja családja nyomán. Mindkét szülője olyan családból származik, amelyet a világháborút követően kitelepítettek. Az egyiket a szerbek, a másikat a románok. Egyik őse Nagysándor József az aradi vértanú tábornokok egyike. A szegedi piarista gimnáziumban tanul, majd a MIÉP ifjúsági tagozatában kezd politizálni. Alapítója s vezetője a Hagyományőrző Ifjúsági Szövetségnek. Vezeti a párt szegedi csoportját, az 1998-ban elbukott választásokon mint képviselőjelölt szerepel.
Ezt követően elhagyja a pártot, bár a Magyar Fórumot ő tudósítja a jugoszláviai eseményekről. Közben Szegeden levelező tagozaton tanul kommunikációt (egy felmérés szerint ezen az egyetemen a legmarkánsabb az antiszemita légkör a diákok között). 1999. szeptemberében négy szerbül beszélő férfi megveri.
Ausztráliai magyar szervezeteket is meglátogat, előadássorozatot tart a déli kontinensen (Ausztráliában jelentős nyilas emigráció működik. Gondoljunk csak Zentay Károlyra és a nemrég elhunyt Polgár Lajosra.). Szerkesztője a Vasárnapi Újság rádióműsornak, és a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei szerkesztője.
Toroczkai személyiségének alakulására (saját bevallása szerint) komoly hatással bírt nagyapja: dr. Tóth László. Ő a harmincas években válogatott futballista volt. Továbbá csendőr, majd a világháború kitörését követően tüzér zászlósként részt vett az erdélyi és délvidéki bevonulásokban és a Don-kanyar harcaiban. Egyéni hőstettei miatt kitüntették a Bácskai és Erdélyi Bevonulási Érdemrenddel és Kormányzói Dicsérő Elismerésben is részesült.
Nyilvánvalóan, hogy a világháborút követően nehezebb idők jöttek a családra, köztük a nagypapára. Újszegeden, ahol a család él ma is erőteljes a hagyományőrzés és múltba merengő nosztalgia. Tudjuk, hogy a várost 1918-ban megszállták a szerbek, majd a főleg francia katonákból álló Antant-csapatok. Ez a város adott otthont a köztársaság és a Tanácsköztársaság ellen szerveződő Horthy Miklós-féle különítményes ellenforradalomnak. Az akkor kialakított ideológiát máig szegedi gondolatnak nevezzük. Ennek lényege a keresztény (értsd: katolikus) és nemzeti (értsd: fajvédő és antiszemita) kurzus, illetve a revízió és a sovinizmus.
Nem csoda, hogy egy hősi őssel és háborús kitüntetett nagypapával bíró fiatalember „forradalmi” lendületet vett ebben a környezetben. Emellett nyilvánvaló az a kényszer, hogy a nagy ősökhöz és elődökhöz hasonlóan neki is történelmi tetteket kell végrehajtania. Ez lehet az oka annak, hogy ez a 28 éves fiatalember, Toroczkai László mindenre hajlandó, hogy az általa vallott alapelvek és ideológiák alapján hőssé váljon.
