„Inkább buddhista kórház építésébe kellett volna kezdenem” – mondta Paul Sturkenboom, az első európai muszlim klinika építtetője. Az egészségügyi minisztériummal, két egészségpénztárral és a kormánnyal tárgyalt, de a bevándorlási politikusok meg akarják torpedózni a terveit.
A kislányoknál még nem fontos, hogy női orvos vizsgálja őket (fotó: Reuters – Lucy Pemoni)
lő megölte Theo van Gogh filmrendezőt, Hollandiában egyre több vita van az iszlám körül. Nem sokkal a parlamenti választások előtt pedig még inkább előtérbe került a probléma. Rita Verdonk bevándorlásügyi minisztertől a jobboldali populista Geert Wildersig mindenkit az új muszlim kórház terve foglalkoztat. A bevándorlási politikusok szerint az intézménynek már a puszta léte is tovább mélyítené a szakadékot a muszlim bevándorlók és a társadalom többi tagja között.
A kórház építői persze hangsúlyozzák, hogy az intézmény kapui minden beteg előtt nyitva állnának, de a muszlimok végre biztosak lehetnének benne, hogy ételüket a vallás szabályainak megfelelően készítenék el, és a betegeket velük megegyező nemű, felkészült orvosok és ápolók látnák el. Emellett lenne imatermük és saját imámuk, aki lelki segítséget nyújtana nekik. Mivel Hollandia majdnem száz kórházának mintegy a fele egyházi kezelésben van, és találni zsidó klinikát is, fontos, hogy az egymilliós muszlim közösségnek is legyen saját kórháza – érvelnek a kivitelezők.
Paul Sturkenboom vállalkozó, a kórház ötletgazdája országszerte hét egészségügyi intézmény építését tervezi, de közülük csak egy, a rotterdami lenne muszlim. Egy felmérés szerint a város déli, főként muszlimok lakta részében van a legnagyobb szükség egy új kórházra. A vállalkozó szerint a megkérdezett muszlimoknak és a városvezetőknek is tetszett a klinika ötlete.
A szimbolikus érték
A Milli Görusz muszlim szervezet viszont nem látja szükségesnek, hogy külön klinikát építsenek, hiszen az imámok, imatermek és az iszlám követelményeit betartó étrend elérhető az ország többi kórházában is. A legtöbb intézményben még az is elfogadott, hogy a nőket nők lássák el.
Rasit Bal, a szervezet vezetője elmondta, hogy a legtöbben nem is azért támogatják az ötletet, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek, hanem azért, mert ezáltal akarják erősíteni a muszlim öntudatot, sajátjuknak akarnak tudni egy kórházat, ahogy például a katolikusok. Ezért van az, hogy egyre többen emelik fel a szavukat az önálló muszlim iskolákért is. „Legtöbbjüknek csak a szimbólum számít” – mondta Bal.
Sturkenboom szerint Európa-szerte rengetegen támogatnák az ötletét, hiszen az iszlám világon kívül nincs egyetlen muszlim kórház sem, így Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Belgium hívői ezrével mennének Rotterdamba.
Használati utasítás
Azokban az európai országokban, amelyekben nagy számmal vannak muszlimok, készültek felvilágosító füzetek az orvosoknak és az ápolóknak, hogy boldogulhassanak a muzulmán betegek világában, mert a tudatlanság rengeteg félreértést okoz, és el is lehetetlenítheti a kezelést. A szabályokat a legtöbb nyugati kórház dolgozói ismerik és betartják.
A problémák sokszor azzal kezdődnek, hogy a beteg kórlapjára a vallás rubrikába a „mohamedán” kifejezést írják, pedig ez a muszlimok számára sértő: olyan látszatot kelt, mintha nem Allahot, hanem prófétáját, Mohamedet imádnák.
Az iszlám vallás szent könyve, a Korán és a Mohamed próféta tanításait leíró Szunna tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek szerint a muszlimok élnek. Ezek írják elő azt is, hogy orvoshoz forduljanak, mivel istenük a halál kivételével mindenre teremtett gyógymódot. Nagyon ritka az az eset, amikor nem vetik magukat alá az életmentő kezelésnek. Ilyen volt, amikor Németországban egy muszlim szektához tartozó házaspár vallási okokra hivatkozva elutasította, hogy életveszélyes állapotban lévő gyermeküket orvosi kezelés alá helyezzék. Végül megszöktek az országból, hogy megakadályozzák gyermekük gyógykezelését.
A muszlimoknak a kórházakban is gyakorolniuk kell vallásukat, az orvosok csupán az imádkozást és a böjtölést szokták egyes betegek gyógyulása érdekében korlátozni. A muszlim betegeket nyugati társaiktól főként étkezési és öltözködési szabályaik különböztetik meg: a disznóhús, a vér és az alkohol tabunak számít. Sokszor előfordult, hogy a tudatlan szakácsok fogyaszthatónak, garantáltan „disznómentesnek” neveztek egy ételt annak ellenére, hogy elkészítéséhez disznózsírt használtak, amit az iszlám törvényei nem engednek meg. A disznóhús fogyasztása minden esetben tiltott, de az alkohol – alternatív orvosság hiányában – fogyasztható. Ha az életük múlik rajta, Allah megengedi, hogy megszegjék az előírásokat.
Allah, a könyörületes
A nők öltözékének fontos része a fejkendő, amely megvédi őket az illetéktelen pillantásoktól, ezért levételét csak indokolt esetben kérhetik az orvosok. Ha megoldható, a beteggel azonos nemű orvosok foglalkoznak.
A hívő muszlimok naponta ötször imádkoznak. Az ima közben Mekka felé fordulnak, pontos helyét az orvosoknak kell megmutatniuk. Az imát álló helyzetben kezdik, végül Isten előtt meghajolva homlokuk a földet érinti. Az ágyhoz kötött betegek mozdulatlanul fekve is imádkozhatnak, de ezalatt nem zavarhatja őket se látogató, se ápoló.
A böjtölés az iszlám vallás egyik alapvető része, még azok is betartják, akik nem a vallási előírás szerint élnek. A ramadán hónapjában napkeltétől napnyugtáig semmi nem juthat be az emberi testbe. Ilyenkor tehát nem szabad se enni, se inni, se dohányozni, de még egy injekció is megtörné a böjtöt
B. Simon Krisztián
