Budapesti beszélgetés Eric Bergkraut svájci dokumentumfilmessel
Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. november 15.
Eric Bergkraut Hol az igazság a csecsen háborúban, amelyben egyik oldal sem áll demokratikus alapokon. Mit érnek az emberi jogok a csecsen világban, ahol a nőket megalázzák? – e kérdések merülnek fel Eric Bergkraut dokumentumfilmje kapcsán. A Koka, a csecsenek emlékezete című alkotást a budapesti Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztiválon is vetítették. A film csecsen nők által az orosz hadsereg kegyetlenkedéseit titokban videóra rögzítő, megrendítő jelenetekből, interjúkból áll.
Eric Bergkraut nem etnikai szempontból foglalkozik a csecsen konfliktussal. – Ezt a filmben megszólaló Anna Politkovszkaja, a nemrég meggyilkolt híres orosz újságírónő sem tette – fűzi hozzá. A megszólaltatott csecsen nők nem a hatalom, hanem az érzelem, az ember(telen)ség szemszögéből beszélnek tragédiájukról.
– Akiket a film kapcsán megismertem – ZeinabKasajeva és a többiek – büszke, bátor, önálló nők. Nem tudom elképzelni őket alárendelt, kiszolgáltatott szerepben. Az iszlám a csecseneknél keveredik a törzsi szokásokkal, és semmiképpen sem jellemzi a szigorú vahabita felfogás. Úgy érzem, Putyin politikája ellen, egyfajta sajátos tiltakozásként kezdett el teret nyerni az iszlám.
– Magam is csodálkozom, hogy még élek – válaszolja Bergkraut kérdésére a filmben Politkovszkaja, mintegy előrevetítve sorsát. – Előítéletektől mentes, magával és másokkal szemben igényes újságírónőként ismertem meg – jellemzi Bergkraut Politkovszkaját, aki szerint Csecsenföld „gyarmati típusú” konfliktusba keveredett. – A szobája tele volt levelekkel, fel nem bontott borítékokkal. Az emberek megbíztak benne, a Csecsenföldön elesett orosz katonák szülei is írtak neki.
A film nem tud és nem is akar minden kérdésre válaszolni. Kulcsszereplője az élete kockáztatásával a háborús eseményeket megörökítő Zeinab Kasajeva, aki szerint Csecsenföld belefulladt az örökös lemondásba. A svájci rendező szerint Csecsenföld függetlensége katasztrófával járna, mindkét oldalon túl sok az indulat. Megoldásként valamiféle protektorátust tudna elképzelni, kérdés, hogy ehhez mit szólnának a csecsenek. (D. P.)
Eric Bergkraut 1957-ben, Párizsban született, színész-, újságíró-tanulmányokat folytatott. Svájcban vált dokumentumfilmessé. Kelet-közép-európai gyökerei vannak, zsidó származású apja Bécsben élt, egyik nagyanyját pedig Temesvári Arankának hívták.
