Vasárnap életbe lépett az a nemzetközi szerződés, amely a háborúzó feleket arra kötelezi, hogy eltávolítsák a harcterekről a fel nem robbant robbanóanyagokat. Mostantól 25 aláíró állam köteles az általa kilőtt, ledobott aknákat, gránátokat, bombákat felszedni. Ha nem teszik meg ezt, akkor meg kell fizetniük a robbanószerkezetek eltávolításának költségeit.
A Nemzetközi Vöröskereszt vasárnap a szerződést azzal méltatta, hogy ez az első egyezmény, amely kötelezi a konfliktusok részvevőit a fel nem robbant robbanóanyagok eltávolítására. A szerződés kidolgozásában a világ összes fontos katonai hatalma részt vett, de az aláírásból a legnagyobbak már kihúzták magukat. Így nem írta alá a szerződést az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael. A zsidó állam különösen éles bírálatot kapott a nyáron, mert a Libanon ellen vívott egy hónapos légiháborúja idején kazettás bombákat is bevetett. Azóta a fel nem robbant bombák eltávolítása azért halad nagyon lassan, mert Izrael nem ad részletes tájékoztatást a bombázott területek pontos helyéről. A vasánap életbe lépett szerződés formailag egy meglévő nemzetközi konvenció jegyzőkönyve. A konvenció meghatározott hagyományos fegyverek alkalmazását tiltja. A fel nem robbant robbanóanyagok sok egykori konfliktusterületen jelentenek súlyos életveszélyt a visszatérő polgári lakosság, a békefenntartók és a segélyszervezetek munkásai számára. Libanonban a mindössze egy hónapos nyári bombázás óta több százezer ember nem tud hazatérni a lakhelyére a fel nem robbant lövedékek és aknák veszélye miatt. Vietnamban, Kambodzsában, Laoszban még ma is okoznak baleseteket az amerikaiak harminc évvel ezelőtt befejezett vietnami háborújából ott maradt aknák.
