Háromezer nukleáris centrifugát szerel fel 2007 márciusig az urándúsítási programja tovább fejlesztéséhez ragaszkodó Irán, amely „pusztító” válaszcsapással fenyegette meg Izraelt, ha atomlétesítményeit bármiféle támadás éri a zsidó állam részéről.
Izraelnek nincsenek meg az eszközei és a képessége ahhoz, hogy fenyegetni merje Iránt, mivel belpolitikai és biztonsági helyzete ingatag” – jelentette ki vasárnap Mohammed Ali Hoszeini, a teheráni külügyminisztérium szóvivője.
„Ha ilyen ostobaságot követ el, az iszlám köztársaság és védelmezői gyors, határozott és pusztító erejű választ fognak adni egyetlen másodpercen belül” – tette hozzá.
Efrajim Szneh izraeli védelmi miniszterhelyettes vasárnap közölte: „a katonai megoldást utolsó lehetőségként fontolóra kell venni” annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverekre tegyen szert, „még akkor is, ha következményei súlyosak lesznek”.
Jahja Rahim Szafavi tábornok, az iráni forradalmi gárdák – a rezsim ideológiai hadseregének – főparancsnoka a helyi média beszámolói szerint vasárnap mégis úgy nyilatkozott: „Irán stratégiája védelmi és megelőző jellegű, továbbá Teherán békét és biztonságot akar a Perzsa-öböl térségében”.
A külügyi szóvivő elmondta, hogy Irán kitart urándúsítási programja tovább fejlesztése mellett. „Az iráni szakemberek és illetékesek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése alatt ennek a célnak elérésére törekszenek” – közölte Hoszeini válaszul arra a kérdésre, hogy Irán még mindig fel akar-e szerelni további 3000 centrifugát az iráni év végéig, 2007 márciusáig.
A 164 centrifugából álló, második kaszkádot október végén szerelte fel az iszlám köztársaság, amely állítja, hogy urándúsítási programja egyelőre nem lépte túl a kutatási kereteket. Szakértők szerint több mint 3000 centrifugára van szükség ahhoz, hogy már ipari méretben tudjanak előállítani fűtőanyagot az energiatermelést szolgáló atomerőművekhez.
Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója vasárnap arra figyelmeztetett, hogy az ország atomprogramját elítélő bármely határozat elfogadása az ENSZ Biztonsági Tanácsában a tárgyalások végét fogja jelenteni Teherán és a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, valamint Németország – között.
„Bármiféle határozat elfogadása, beleértve az Oroszország által követelt módosításokat is, irányváltást és a tárgyalások végét jelenti” – mondta a Mehr hírügynökségnek Laridzsáni, miután visszatért Moszkvából, ahol mások mellett Vlagyimir Putyin elnökkel is áttekintette az iráni atomdossziét.
MTI
