A német állam legmagasabb rangú képviselőinek, a Zsidó Világkongresszus vezetőinek, a katolikus és az evangélikus egyházak küldötteinek jelenlétében Európa legnagyobb zsinagógáját avatták fel csütörtökön München központjában a németországi zsidók elleni pogrom kezdetét jelentő, úgynevezett kristályéjszaka hatvannyolcadik évfordulóján.
1938. november 9-ről 10-re virradó éjszaka kezdte meg a hitleri fasizmus a zsidók nyílt fizikai megsemmisítését, megaláztatását és megfélemlítését. A nácik ezen az éjszakán indították meg szerte Németországban a zsinagógák felgyújtását, illetve több ezer zsidó üzlet és számos üzem megsemmisítését. A pogrom során az egész országban több mint 200 zsinagógát pusztítottak el, köztük a müncheni „Ohel Jakob” zsinagógát.
A bajor fővárosban – ahol a legnagyobb németországi zsidó közösség él – három évvel ezelőtt kezdődött a zsinagóga újjáépítése, annak alapkövét még az akkori köztársasági elnök, az azóta elhunyt Johannes Rau rakta le. Az avatási ünnepséget Charlotte Knoblochnak, a Németországi Zsidók Központi Tanácsa elnökének kifejezett kívánságára tartották ezen a napon, Knobloch szavai szerint az emlékezés napján.
Charlotte Knobloch ünnepi beszédében felidézte a hatvannyolc évvel ezelőtt történteket, utalva arra: a kristályéjszaka soha nem merülhet feledésbe, örök figyelmeztetést kell jelentsen arra, hogy a zsidók elleni pogrom soha nem ismétlődhet meg. Hangsúlyozta ugyanakkor: a zsinagóga átadása azt jelzi, hogy a zsidók visszatértek München szívébe, hozzátéve: „Mi,zsidók ismét a német társadalom részévé váltunk.”
A németországi zsidók központi szervezetének vezetője rámutatott annak jelentőségére: 2006. november 9-e azt jelzi, hogy „ismét bizakodva, derűlátóan tekinthetünk a jövőbe.”
Horst Köhler államfő – akárcsak Charlotte Knobloch – köszönetet mondott elődjének Johannes Raunak a zsinagóga újjáépítésének támogatásáért. Az elnök rendkívüli ünnepről beszélt, ugyanakkor utalt arra is, hogy ez a nap egyben a gyász és az emlékezés napja. A zsidó áldozatokra szavai szerint örökké emlékezni kell, a hatvannyolc évvel ezelőtt és utána történteket soha nem szabad „bagatellizálni.” Németország elkötelezett a demokrácia és az emberi méltóság védelme mellett” – jelentette ki Köhler.
Az államfő beszédében határozott harcot sürgetett mindenfajta szélsőjobboldali megnyilvánulás ellen. Utalt arra, hogy Németországban még mindig létezik „nyílt és lappangó” antiszemitizmus. Mindenki közös felelősségének nevezte a fellépést az ellen, hogy embereket „vallásuk, származásuk vagy külsejük miatt” megalázzanak, bántalmazzanak vagy meggyilkoljanak.
Israel Singer, a Zsidó Világkongresszus elnöke ugyancsak figyelmeztetett arra, hogy a náci múlt soha nem merülhet feledésbe. „A németeknek ma már nem kell bűnösnek érezniük magukat, de a felelősséget viselniük kell” – hangoztatta Singer.
A müncheni zsinagóga része egy nagyszabású zsidó központnak, amelyhez egy múzeum is tartozik. Az épületegyüttes 71,5 millió euróba került, s az összeg jelentős részét különböző adományokból fedezték.
MTI
