A szélsőjobboldaliság nem periferikus jelenség, hanem a társadalom egészét átható gondolkodás Németországban – derült ki lipcsei kutatók tanulmányból
„A közhiedelemmel ellentétben a szélsőjobboldali gondolkodás a középrétegek körében sokkal erőteljesebben érvényesül Nyugaton, mint Keleten, a volt NDK-ban” – mondta az MH tudósítójának Elmar Brähler, a Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából készített tanulmány egyik szerzője. Az ötezer megkérdezett közül a nyugatiak tíz százaléka mutatkozott antiszemitának, míg a keletieknek csak hat százaléka gondolta azt, hogy a zsidók állandóan trükköznek és csalnak előrejutásuk érdekében, és uralni akarják a közéletet. A külföldiellenességben, például a törökökkel szembeni előítéletekben, viszont a keletnémetek járnak elöl. Míg a nyugatiak 35 százaléka véli úgy, hogy a külföldiek csak a szociális segélyek miatt jönnek Németországba élni, addig a keletnémetek 40 százaléka.
A társadalom közepét alkotók 15 százaléka gondolja úgy, hogy szükség lenne egy új führerre, mert hisz a tekintélyuralmi rendszer hatékonyságában, 26 százalék pedig beérné az egypártrendszerrel.
A német politikai elit egyelőre nem kommentálja a sajtóban nagy visszhangot kiváltó tanulmány megállapításait. Inkább München új zsinagógájának felavatására vonult fel a teljes társadalmi elit. Wolfgang Schäuble belügyminiszter például arról beszélt, hogy mekkora csodának tartja a zsidó élet újjáéledését német földön. A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette rendezett ünnepségen a többiek is azt hangsúlyozták, hogy egyedül Németországban gyarapszik a zsidók száma, (a nagy orosz, ukrán, kelet-európai bevándorlás következtében).
A belvárosban található imaház felavatása időben egybeesik a nácik kristályéjszaka (Kristallnacht) néven elhíresült progromjának évfordulójával: 1938. november 9-én a náci vezetés közvetett irányításával a „nép” megostromolta a németországi zsinagógákat, többet felgyújtott, s több száz zsidót öltek meg néhány óra alatt.
Kertész Éva, Berlin
