2006. október 31. (4. oldal)
Jogi úton vesz elégtételt a Magyar Nemzet a B”nai B”rith Első Budapesti Közösség kiadásában megjelent Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004-2005-ben című esszékötet szerkesztőin és kiadóján. A tegnap bemutatott kötetben külön fejezetet szenteltek lapunk állítólagos antiszemitizmusának. A magyar és angol nyelvű kiadvány egyik szerkesztője, Gerő András történész hangsúlyozta: feltűnő, hogy a két világháború közötti nyílt zsidózás helyett egyfajta kódnyelv született, és az antiszemitizmus intellektuálisabbá vált. A könyv öszszeállítási szempontjait firtató újságírói kérdésre a történész leszögezte, mindig az adott szöveg kontextusa dönti el, éppen mi minősül antiszemita közbeszédnek.
Lapunk véleménye szerint a szóban forgó tanulmány nem tényeken, hanem véleményen alapul, súlyosan megsértve a Magyar Nemzet munkatársait, olvasóit és üzleti érdekeit.
Csermely Péter főszerkesztő-helyettes kifejtette: „A megélhetési rettegőknek most újra meg kellett jelentetniük egy kötetet, hogy bebizonyíthassák, hogy járnak nekik a különböző támogatások és ösztöndíjak, külön fejezetben foglalkoznak a Magyar Nemzettel, ami nonszensz, és különösen az állításuk, vagy kiindulópontjuk, hogy a Magyar Nemzet azzal leplezi őrjöngő antiszemitizmusát, hogy egyáltalán nem közöl antiszemita írásokat, viszont külpolitikai tárgyú cikkeiben és nemzetközi lapszemléiben bírálja Izrael állam politikáját.”
november 12th, 2006 at 00:15
ebarat, MNO irástudók,
amennyiben elismerik, hogy Gerő történész úr saját véleményét mondja el, akkor teljesen mindegy, hogy tényeken alapul-e vagy sem.
Magyarországon vélemény szabadság van, amivel véleményem szerint ő is élhet, következmény nélkül.
Önök viszont az az én véleményem visszaélnek az olvasóik jóhiszeműségével és kódolva zsidóznak és ez sajnos tény, csak visszamenőleg 1-2 évre a megfelelő ujságicikkeket ki kell gyűjteni és bemutatni, Mindenki érteni fogja, hogy miről beszél Gerő professzor úr és Önök nyugodtan perelhetnek. Gerő ur nem él vissza olvasói jóhiszeműségével, sajnos…