Szétfoszló amerikai álom
Erosödo liberalizmus, konzervatív értékvesztés
Az egykor zsidó-keresztény értékekre felépült amerikai társadalmi berendezkedés alapjaiban látszik megrendülni napjainkban. Úgy tunik, hogy – valamilyen oknál fogva – bizonyos köröknek kifejezetten érdekük, hogy a konzervatív erkölcsi értékek nyílt támadásával a társadalom minden szintjén elfogadottá tegyék a „másként”, gyakran igen szélsoséges módon gondolkodók nézeteit. Az elmúlt hónapokban több neves amerikai közéleti személyiség is beállt a liberalizáció felgyorsításáért küzdok táborába.
Amerikai melegaktivisták
Az Oscar-díjas író-rendezo Michael Moore-t a legtöbben bátor, szókimondó publicisztikáiért és filmjeiért kedvelik – vagy éppen ítélik el – a tengerentúlon és Európában is. A köztudottan pacifista és globalizációellenes nézeteket valló Moore, aki nyíltan demokrata párti, sok fejtörést okozott már a Bush-kormányzatnak. A Kóla, puska, sültkrumpli címu, a fegyvertartás veszélyeirol szóló filmjéért 2003-ban Oscar-díjjal jutalmazták, majd elkészítette Fahrenheit 9/11 címu filmjét, melyben a George W. Bush és Oszama bin Laden közötti gyanús szálakat vette górcso alá a közismert összeesküvés-elméletek alapján, amelyekrol lapunkban is olvashattak a szeptember 11-ei terrorcselekmények évfordulóján (Öt éve kezdodött. Hetek, 2006. szeptember 8.)
Újabban azonban az elnök helyett az amerikai keresztények felé fordult a rendezo figyelme, és oket próbálja bemutatni az amerikai társadalomnak. Méghozzá „rózsaszín” szemüvegen keresztül. Michael Moore legújabb, polgárpukkasztó akciója során ugyanis egy rózsaszínu busszal járja Amerikának azon államait, ahol törvény tiltja az azonos nemuek házasságát. A „Szodomobil” névre keresztelt buszon több meleg pár is utazik a rendezovel, akinek nem titkolt célja, hogy társadalmi méretekben is elfogadtassa a „másságot” az amerikai közvéleménnyel. Az út során videoklipeket forgat, melyekben az áldozatként beállított, egymásba „szerelmes” férfiak mellett megszólít a Biblia szellemi, erkölcsi értékeiben hívo evangéliumi keresztényeket is. Oket azonban maradi, a fejlodés gátjait jelento személyekként állítja be, és – amennyire lehet – igyekszik közröhej tárgyaivá tenni. Így például egy baptista gyülekezet pásztorát, Fred Phelpst is, aki nyíltan vállalja, hogy a homoszexualitás olyan bun, amit Isten elítél. A videoklip megjelenése óta Phelps a liberálisok gúnyos élcelodéseinek céltáblájává vált az Egyesült Államokban.
Michael Moore
Frontvonal
Moore új klipje kapcsán ismét fölerosödtek azok a hangok, melyek az „egyén felhotlen boldogságának és beteljesedésének érdekében” a társadalom toleranciaküszöbének kitolását szorgalmazzák. Bár jelenleg csak Massachusets Államban köthetnek egynemuek törvényesen házasságot, az ország több pontján aktivisták százai lobbiznak a hatályos törvények megváltoztatásáért. Idén nyáron New York Államban és Washingtonban is a legfelsobb bírósági szintig jutottak a kérvényezok petíciói, míg Kaliforniában a bíróságok jelenleg is foglalkoznak ilyen irányú kérésekkel. Egy legutóbbi – számukra negatív eredményt hozó – bírósági döntést követoen Geoff Kors, a Kaliforniai Egyenloség Szervezetének vezetoje így fogalmazott: „Miközben csalódottak vagyunk, hogy a Feljebbviteli Bíróság családjaink ellen döntött, bízunk benne, hogy végül gyozni fogunk, és a kaliforniai álom mindenki számára elérhetové válik majd.” A családi értékek mellett érvelo konzervatívok és a „szabad szerelem” liberális támogatói közötti küzdelem az egész országban, sot az egész kontinensen zajlik (Kanadában tavaly óta legálisan házasodhatnak a homoszexuális és leszbikus párok), pro és kontra felsorakoztatva érveket és ellenérveket. Miközben a konzervatívok alapveto erkölcsi normákról, a házasság eredeti értelmezésérol és a jövo generációjának egészséges környezetben való felnevelésérol beszélnek, addig a meleglobbi az állam és egyház szétválasztására, a társadalmi igények alapján létrejövo, új típusú kapcsolatokra és a boldogsághoz való jogra teszi a hangsúlyt. Nem meglepo módon az Egyesült Államok vezetésében is nagy a megosztottság a kérdést illetoen.
Jóllehet a házasság védelmérol szóló törvénycikkelyt 1996-ban már Bill Clinton bejegyeztette, az aktivisták részérol érkezo nyomás miatt George W. Bush 2004-ben úgy gondolta, alkotmánykiegészítéssel kellene egyszer s mindenkorra lezárni a vitát. Kezdeményezése azonban kudarcba fulladt, ugyanis nemhogy a szenátusi többséget, de még a republikánus szenátorok egyöntetu támogatását sem tudta megszerezni. Minden maradt tehát a régiben. Bár a szövetségi törvény kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy no között létrejövo kapcsolat, a különbözo államok saját jogalkotói ezt nem mindig veszik figyelembe. Így volt ez például 2005 szeptemberében, amikor is egy kaliforniai bíróság kimondta az egynemuek házasodási lehetoségérol szóló új törvényt. A hírre reagálva homoszexuális és leszbikus párok százai nyújtották be házasodási kérelmüket.
A keresztények lejáratása
A már említett – eddig összesen hat könyvet és tíz filmet jegyzo – Michael Moore a liberális baloldal élharcosaként nagy hatást gyakorol Amerika közvéleményére. Olyannyira, hogy némely kérdésben még a konzervatív tömegeket is képes megosztani. Márpedig ez nem csekély teljesítmény, tekintve, hogy egy Gallup-felmérés szerint az Egyesült Államok lakosságának 45 százaléka vallja magát evangéliumi vagy újjászületett kereszténynek. Ez megközelítoleg 135 millió fot jelent. (Jelképesen 2006. október 17-én, magyar ido szerint 13:42-kor érte el az amerikai össznépesség a 300 millió fot – a szerk.) Moore – feltehetoen Bush elnök nyíltan felvállalt evangéliumi kereszténysége miatt is – lejárató kampányt indított a hitüket a hétköznapokban is megélo, elkötelezett keresztények ellen. E célból akarta nemrég bemutatni egy általa szervezett michigani fesztiválon a Jézus tábor címu dokumentumfilmet is, melyet egy nyári táborban forgatott egy keresztény produkciós iroda. A film – melyen jól látható, hogy a gyerekek valamilyen ero hatása alá kerülve hol örülnek, hol sírnak, hol pedig hangosan imádkoznak nemzetükért – eddig két díjat nyert, és evangéliumi körökben igen népszeru. A terjeszto azonban rögtön visszavette a vetítési jogot, amint kiderült, hogy Michael Moore áll a fesztivál hátterében, mondván, hogy a film jövobeni bevételeit hiúsíthatja meg, ha az emberek meghallják, hogy a rendezonek bármi köze is van az alkotáshoz.
Michael Moore azonban nem az egyetlen, aki „Amerika védelmében” harcba szállt az evangéliumi kereszténységgel. A Nobel-békedíjas korábbi amerikai elnök, Jimmy Carter szerint egyenesen a fundamentalista keresztények tehetok felelossé az országban zajló morális válságért. Az idén szeptemberben Veszélyeztetett értékeink – Amerika erkölcsi krízise címmel megjelent könyvében a magát újjászületett baptistának valló, egykori demokrata politikus a fundamentalizmus térhódításában látja a társadalomra leselkedo legfobb veszélyt. „Vallási körökben létezik a fundamentalizmus, és napjainkban túlnyomórészt Washingtonban – fogalmaz az exelnök. – Egy fundamentalista hiszi és állítja, hogy közel van Istenhez. Minden, amit hisz, teljesen jó. Bárki, aki bármikor is nem ért vele egyet, következésképpen rossz és alacsonyabb rendu. És az alapelveit sérti, ha bárkivel is vitába száll, vagy meghallgatja az álláspontját, esetleg megváltoztatja saját nézeteit. Nos, ez a gondolkozásmód az, amely behatolt a jelenlegi vezetésbe” – véli Carter. A korábbi elnök szerint a politikai és vallási fundamentalizmus összeolvadása Amerikában odáig vezetett, hogy az állam és az egyház szétválasztása már csak mero illúzió. Mára pedig sokan úgy gondolják, hogy a ketto közti fal felhúzása talán nem is olyan fontos. A szerzo példaként a népszeru tévés musorvezeto Pat Robertsont és a korábbi legfelsobb bírót, William Rehnquistet említi, de részleteket nem árul el arra vonatkozóan, hogy feltételezését mire alapozza. Mindenesetre Jimmy Carter szerint határozott összefüggés van a Bush-kormányzat által vallási intézményeknek szétosztott dollármilliárdok és a templomi prédikációkból kihallható, eroteljes „jobboldalra buzdítás” között. A fentieken kívül Carter élesen bírálja még a Bush-adminisztráció több kül- és belpolitikai tevékenységét is, köztük a kormány iraki politikáját, illetve a szegények megfelelo támogatásának hiányát.
Jimmy Carter
Pat Robertson
Válások, gyermekbántalmazás, drog
A liberális oldal prominensei által hangoztatott véleményekkel szemben a tények más képet mutatnak. Úgy tunik, hogy a bibliai családmodell és a kiszámítható, józan életvitel háttérbe szorításával a társadalmat talán legerosebben romboló tényezok: az alkohol, a drog és ezek nyomán a családok szétszakadása, válások ütik fel a fejüket. Ezek a társadalmi jelenségek a különbözo keresztény közösségekre is negatív hatással vannak. A nonprofit szervezeteket és keresztény intézményeket, gyülekezeteket vizsgáló Barna Research Group nagy vihart kavart, 1999-es felmérése szerint Európához hasonlóan az észak-amerikai kontinensen is igen magas a válások aránya. Minden negyedik felnottnek van legalább egy válás a háta mögött. A 48 amerikai államban 3854 felnott bevonásával készült felmérés egyik megdöbbento adata szerint a konzervatív keresztények körében a válások száma jelentosen magasabb, mint az ateisták között. A hitüket aktívan megélok között legalacsonyabb válási mutatóval a muzulmán vallásúak rendelkeznek. Bár e tanulmány eredményeit késobb többen megkérdojelezték, tény, hogy a hatvanas évektol jóformán változatlanok a válási mutatók Amerikában: 1000 emberbol hét házasodik meg évente, és közel négy elválik. A társadalom 11 százaléka jelenleg is elvált ember. A tönkrement házasságok mögött rendszeresen találni lelki és fizikai sérüléseket szenvedett vagy bántalmazott gyerekeket. 1000 gyermekbol tizenkettot bántalmaztak már életében. Az ilyen esetek nagy többségéért a vér szerinti vagy a neveloszülok tehetok felelossé. Figyelemre méltó tény, hogy a csonka családokban a gyermekek veszélyeztetettsége kétszeres azokhoz a családokhoz képest, ahol a két szülo együtt neveli gyermekét.
A konzervatív értékek háttérbe szorulásával a túlzott alkoholfogyasztás és a drogok használata is egyre jobban begyuruzik a fiatalabb generáció mindennapjaiba. A nyolcadikosok egyharmada, míg az érettségizo korosztálynak már több mint a fele (!) használt már életében valamilyen típusú kábítószert. Mivel az autóbalesetek 45 százaléka valamilyen módon az alkoholfogyasztáshoz kötheto, a kiskorúak szeszesital-fogyasztása évi 58 milliárd dollárjába kerül az amerikai államnak.
Csodöt mondott vallás
Bár a társadalmi szinten megvalósított deviáns, önsorsrontó életvitel hosszú távú következményeit nehéz megjósolni, tény, hogy a történelmi egyházak sem voltak képesek alternatívát kínálni az amerikai nemzetnek. A kilencvenes évek közepétol Amerika-szerte robbantak ki az eredetileg cölibátusi fogadalmat tett katolikus papok pedofilbotrányai, melyek hatására az emberek alapjaiban kérdojelezték meg az egyház hitelességét. Donald Cozzens, a clevelandi Szent Mária Szeminárium rektorának becslése szerint az amerikai katolikus papok közel 60 százaléka gyakorló homoszexuális, vagy legalábbis vonzódik az azonos nemuekhez. Mindemellett – hivatását gyakorló papként – nem fogalmaz meg ellenérzéseket a homoszexuális papok felszentelésével kapcsolatban. Ezzel szemben több konzervatív evangéliumi vezeto – köztük a már említett, Jimmy Carter által elmarasztalt Pat Robertson is – arra törekszik, hogy lehetoségéhez mérten minél szélesebb körben népszerusítse a Biblia szellemi-erkölcsi útmutatásait. Ezeket követve ugyanis talán megállítható lenne az amerikai társadalomban szemmel látható erkölcsi hanyatlás, amely nemhogy a Szentírástól, de bizonyos pontokon lassan az amerikai alkotmánytól is elszakadni látszik.
