Halász Csilla, korkep@hetivalasz.hu
Az Egyesült Államokban élő Lipták Béla, az Amerikai Magyar Lobbi alapítója 2006. október 23-án 14 óra 32 perckor – percre pontosan az ötven évvel ezelőtti tüntetés kezdetekor – a Műszaki Egyetemről a Bem térre indult egykori diáktársaival. Az akció nem úgy sikerült, ahogy eltervezték.
Ünnepelni és emlékezni jött haza New Yorkból. Csalódott?
Szomorú vagyok, október 23-a kiábrándító volt. Előre megbeszéltem a BBC és a CNN riportereivel, hogy itt lesznek a felvonuláson, amelyre Amerikából öt transzparenst hoztam magammal. Azt reméltem, ezeket lefilmezve a nyugati világ megérti, miféle tartozása van Magyarországgal szemben. Ehelyett a riporterek elmentek a zavargásokat fotózni, és felvonuló is alig volt.
Mivel tartozik nekünk a Nyugat?
Az egyik amerikai lap is közölni fogja a levelemet, amelyben megírtam, hogyan tudja jóvátenni a Nyugat, hogy 56-ban elárult bennünket: a magyar kisebbség jogainak visszaállításával.
Ez őket érdekelné? Még az anyaországi magyarok is közömbösek.
Szégyen. A világtörténelemben nincs arra példa, hogy egy ország megszavazza a saját öncsonkítását. Mégis azt mondom: a Nyugat azzal törleszthet, ha visszaállítja Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének a jogait. Erre akartam felhívni a figyelmet az 56-os felvonuláson. Láttam sok szépet, de történelmi távlatban gondolkodó népet nem láttam.
Ezért kit tart felelősnek?
Október 23-án éjfélig az utcán voltam, mert meg akartam tudni, hogy részeg huligánok őrjöngenek-e a városban, mint a televízió mutatja, vagy békés, hazaszerető tüntetők használják ki a törvényes lehetőséget a véleménynyilvánításra. Nem sikerült kiderítenem, mert a család ragaszkodott ahhoz, hogy hazamenjek.
Kintről másképp látszanak az itthoni események?
A világsajtó, az átlag nyugati ember számára az 56-os forradalom évfordulójába nem illik bele a napi politikai csatározás. Egy KISZ-es szélhámos hazudott meg lopott, a nevét húsz év múlva senki nem fogja tudni. El fog tűnni a történelem szemétdombján.
Párttársai máshogy vélik, hiszen a bizalmi szavazáson mellé álltak.
Nem akartam elhinni, hogy nem volt egyetlen MSZP-s és SZDSZ-es, aki ellene szavazott volna. Amerikában elképzelhetetlen, hogy valaki a pártjához legyen lojális, és ne a szavazóihoz. A magyar demokrácia jó hírét azt szolgálná, ha világosan tudná az utca népe, az államelnök, a képviselők, hogy ilyen helyzetben mi a teendő. Addig nem lesz demokrácia, amíg a kormány belebeszélhet a parlament és az igazságszolgáltatás munkájába.
Ha ilyen kritikus, miért adta a nevét a Kossuth tér kiürítését kérő felhíváshoz, amelyet főként baloldaliak írtak alá?
A XX. század egyik legnagyobb eseményét ünnepeljük: a vörös diktatúra, a kommunizmus halálos sebet kapott. Ehhez képest minden más eltörpül. Erről nem lehet elterelni a figyelmet amiatt, mert egy szélhámos csalással került hatalomra. Érdekes, hogy Amerikában engem állandóan jobboldaliznak és konzervatívoznak, miközben regisztrált demokrata vagyok. Antiszemitának is neveztek már, pedig a stamfordi zsidó klub tagja vagyok. Magyarországon életemben egyetlen politikai szervezetnek voltam a tagja, a Zöld Pártnak, amelynek színeiben Horn Gyula ellen indultam a választáson 1990-ben.
Meglepte, hogy Horn népszerűbb volt?
Engem nem, de volt velem egy amerikai tévéstáb. Ők csodálkoztak, hogy egy volt pufajkás uralja a helyzetet. De a tévéseket akkor legfőképpen a Dráva tervezett horvát elterelése foglalkoztatta, amit sikerült megakadályozni.
A Duna elterelését viszont nem sikerült, pedig sűrűn láthattuk sárga kabátjában a gátakon tiltakozni.
Komplikált jogi ügy, amit nem részletezek. A Dunát vissza fogjuk terelni, a második hágai pert megnyerjük. Az országnak szüksége van győzelmekre. Elhinni azt, hogy a jövője a saját kezében van. Nem hiszik el, hogy saját választott képviselőiket meg lehet buktatni.
Haza is jönne, hogy ezt bebizonyítsa?
Jó lenne hazajönni, de ott a családom és a szakmám. Inkább a híd szerepét szeretném betölteni.
Ezért találkozik az MTA elnökével?
Az olajat követő energiagazdaság és technológia foglalkoztat. Erről szeretnék beszélni Vizi E. Szilveszterrel. Ne külföldön csináljuk, hanem itthon. Osztálytársam volt Gróf András, akit most úgy hívnak, hogy Andrew Grove, az Intel tulajdonosa. Ő készítette az első chipet. Goldmark Péter alkotta a színes televíziót. A holográf feltalálója Gábor Dénes. Megcsinálhatták volna Magyarországon is. Előbb-utóbb el kell érni, hogy itthon csináljunk valamit, hogy növekedjen az önbizalmunk.
Miért fontos ez önnek?
Hetvenéves vagyok. Pénzre, hírnévre már nincs szükségem. Nem akarom tehetetlenül nézni, hogy a magyarság nem bírja képviselni a saját érdekeit.
LIPTÁK BÉLA
Budapesten született 1936-ban. 1956 decemberétől az Egyesült Államokban él. Hajómérnöki diplomát szerzett. 1980-90 között a Yale Egyetem professzora. Szakterülete az automatizálás és a folyamatirányítás. 2001-ben jelent meg az USA-ban 1956-os naplója. Az amerikai Magyar Lobbi alapítója. Két gyermeke és öt unokája magyar állampolgár.
