Mose Kacav államelnöknek a vizsgálatok ideje alatt le kellene mondania, vagy legalább fel kellene függesztenie tevékenységét az ellene zajló vizsgálat idejére – közölte Meni Mazuz izraeli államügyész a Legfelsőbb Bíróság kérdésére adott tegnapi válaszában. A bírósághoz a „Hatalomgyakorlás minőségéért” nevű szervezet fordult, és azt kérte, döntse el, nem köteles-e az államelnök lemondani, miután szexuális zaklatással és egyéb bűncselekményekkel gyanúsítják és a rendőrség vádirat benyújtását javasolta ellene. A bíróság a maga részéről az államügyész és az államelnök véleményét kérte ki. Mose Kacav államelnök azonban, alkotmányos jogaira hivatkozva, nem volt hajlandó válaszolni a bíróság kérdésére. Az államügyész álláspontjának csak erkölcsi súlya van, mert amíg nem nyújtanak be vádiratot az államelnök ellen, sem az államügyész, sem a Legfelsőbb Bíróság nem kötelezheti Kacavot a lemondásra vagy hivatalos tevékenysége felfüggesztésére.
Erre ugyanakkor csak az izraeli törvényhozás, a knesszet jogosult, és a parlament is csak háromnegyedes többséggel, vagyis legalább 90 képviselő szavazatával a 120 közül. Sem az elnök, sem védőügyvédje még nem foglalt állást az államügyész javaslatával kapcsolatban, de valószínűnek tartják, hogy továbbra is kitart ártatlanságának vélelme mellett, nem lesz hajlandó lemondani és nem is függeszti fel tevékenységét, habár önszántából minden bizonnyal távol marad bizonyos hivatalos eseményektől.
Várhatóan a kormányban marad az izraeli Munkapárt függetlenül attól, hogy a kormány tagja lesz a szélsőjobboldali, Avigdor Lieberman vezette „Otthonunk Izrael” párt. A döntést voltaképpen a tömörülés Szabályzati Bizottsága hozta, amikor fél órával a Központ ülésének kezdete előtt elvetette a titkos szavazás javaslatát.
A mintegy 3000 tagú Központ nagyon sok tagja annyira függ a párt minisztereitől és fő funkcionáriusaitól, hogy általános vélemény szerint többségük nem mer nyíltan a pártvezetőség javaslata ellen szavazni.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
