Népszabadság * Lencsés Károly * 2006. október 30.
Nem a gyülekezési törvény rossz, hanem a jogalkalmazók bátorsága hiányzik ahhoz, hogy vállalják a döntés felelősségét – véli egy kutató.
Tévúton jár, aki a gyülekezési jogról szóló vagy a rendőrségi törvény hiányosságaiban véli felfedezni a budapesti tüntetések eszkalálódásának okait – állítja Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője. A hatályos joganyag a szakértő szerint megfelelő eligazodást nyújt a gyülekezési jog lehetőségével élni kívánó politikai erőknek és a hatóságoknak is. A törvény szerint a teljes felelősség a szervezőké, de ha nem urai a helyzetnek, vagy bűncselekmény történt, a rendőrség veszi át a terepet.
Az október 23-i fővárosi zavargások súlyosságát nehéz joghézagokkal magyarázni; a baj az volt, hogy a jogalkalmazók nem tudták áthidalni a szabályozás és a konkrét szituációk közötti űrt – hangsúlyozza Finszter.
A kriminológus szerint az első tévedés a többhetes demonstráció tudomásulvétele volt. A gyülekezési törvény számos rendelkezése utal egyértelműen arra, hogy nem lehet vég nélkül tüntetni. A rendőrségtől ráadásul nem várható el, hogy hónapokra előre képes legyen felmérni: tudja-e folyamatosan biztosítani a demonstráció feltételeit.
A Kossuth téri demonstrációt már az MTV elleni ostrom után fel kellett volna oszlatni – tartja a kriminológus. A „gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt” – áll a törvényben, a tévé székházát megostromló tömeg nagy része pedig a Kossuth tériekből vált ki. A jogszabályban tételesen nincs ugyan benne, hogy mit kell tenni, ha a demonstrálók nem a bejelentett helyszínen, hanem másutt követnek el jogsértést, a pusztításnak mégis szükségszerű következménye kellett volna hogy legyen a rendezvény azonnali feloszlatása.
Az október 23-i események kapcsán a rendőrségi beavatkozás jogszerűségéhez a szakértő álláspontja szerint nem fér kétség, és általában az erőszak mértéke sem feltétlen volt túlzó. Nagy létszámú és a közbiztonságra veszélyes eszközökkel felszerelt agresszív tömeggel szemben másként nem lehet eredményesen fellépni. A lefegyverzett és megbilincselt emberek bántalmazása azonban súlyos jogsértés – teszi hozzá.
Szerencsétlenül alakult a tömegoszlatás a Fidesz rendezvényének közelében is, ám az sem lett volna feltétlenül jobb, ha a nagygyűlés résztvevőit kordonokkal veszik körül, mert a szervezők akkor meg ezt kifogásolják. A zavargásokat lezáró Erzsébet hídi „csatát” viszont Finszter példaszerűnek mondta: a karhatalom uralta a helyzetet, mindenkit időben felszólított, menekülési utat biztosított, s a rendőrség határozott arról, hogy kikkel és mikor ütközik meg.
Franciaországban 1908 óta speciális egység működik a tüntetések kezelésére, a rendőrök mégis csak az 1968-as diáklázadások után kaptak különleges eszközöket, mert addig ingben-nyakkendőben biztosították a rendezvényeket – utal a külföldi tapasztalatokra a kriminológus. A brit rendőrséget is csak egy súlyos, 31 ember halálát követelő zavargás után szervezték át. A tanulságokat hosszas vizsgálatok után összegezték – von párhuzamot Finszter -, és nem azt az utat járták, mint nálunk: itt az egyik oldal szerint minden szabályosan és törvényes keretek között folyt, a másik fél meg említést sem tesz a felfegyverzett, erőszakos és a jogtalanság talaján álló randalírozókról. A brit és a hazai viszonyok közötti különbségeket jól mutatja, hogy a brutális jelenetekben nem szűkölködő esemény nálunk politikai csatározások tárgyává vált.
A Mazsihisz az államfőnél tiltakozik
Levélben fordult Sólyom László államfőhöz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Feldmájer Péter, a szervezet elnöke szombaton az ATV-ben elmondta: sértő és elfogadhatatlan, hogy az október 23-i tüntetéseken többen antiszemita szövegeket kiabáltak, a zsidókat téve felelőssé az ország bajaiért. A Mazsihisz elnöke a legsúlyosabbnak azt tartja, hogy a tüntetők elkészítették a „felelősök falát”, amelyen a politikusoké mellett több olyan név található, akiket csak zsidó származásuk köt össze egymással, „semmi közük nincs Magyarország helyzetéhez, bajaihoz, csak épp őket akarják bűnbaknak állítani (…) hogy őmiattuk vannak ezek a rossz dolgok”. Azt várják a köztársasági elnöktől, ítélje el az elmúlt hetek tüntetésein tapasztalt antiszemita jelenségeket.
Az igazságügyi tárcánál formálódó koncepció szerint a gyülekezési törvényt úgy kellene módosítani, hogy a jövőben a bejelentést a hosszú rendezvények esetében ötnaponta meg kellene ismételni. Egy helyszínre csak akkor lehetne két tüntetést bejelenteni, ha azokat fizikailag el lehet egymástól különíteni. A nemzeti ünnepeken tartott állami rendezvények színhelyén és idején egyáltalán nem lehetne demonstrálni. A tüntetés szervezőjét köteleznék az általános közegészségügyi, környezetvédelmi és zajterhelési szabályok betartására, s éjszaka 10 és reggel 6 óra között a lakóépületek, iskolák, kórházak és szociális intézmények környezetében nem lehetne hangosítás.
