Egész nap tartanak a fővárosban az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumának ünnepi megemlékezései hétfőn. A budapesti központi rendezvényekre 56 külföldi delegáció érkezett, köztük 2 király és 20 államfő.
Az állami ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődik a Kossuth téren.
Délelőtt 11 órakor a Parlamentben elfogadják a Budapest „56 Szabadság Nyilatkozatot az évfordulóra érkezett vendégek jelenlétében, ennek keretében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ünnepi beszédet mond. A nyilatkozat emléket állít a magyar forradalomnak és felidézi az 50 évvel ezelőtti események máig is aktuális történelmi mondanivalóját. A dokumentum ezen kívül kiemeli a szabadság tiszteletben tartásának felelősségét és kötelességét.
Délután fél 2-kor a közjogi méltóságok a tisztelet virágait helyezik el a Nagy Imre-szobornál, kettő órakor pedig felavatják a Műegyetemi 1956-os emlékművet. Itt beszédet mond Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Fél háromkor ismét koszorúzás következik: a külföldi vendégek a 301. parcellánál helyezik el virágaikat.
Az ünnepségek a tervek szerint délután fél 6-kor folytatódnak a Parlamentnél. A műsor első részében felidézik az 50 évvel ezelőtti események történelmi pillanatait. Emellett egy 6,5 méter átmérőjű fehér gömb emelkedik a téren állók fölé: rajta egy táncművész aki először koreográfiát mutat be, majd egy lyukas nemzeti zászlót emel a tér fölé a Forradalom lángjának meggyújtása pillanatában. A láng fellobbanásához kapcsolódva Himnusz és tűzijáték zárja az ünnepséget, miközben a Parlament teljes Kossuth tér felőli homlokzatán fényfestés lesz látható.
Este fél 8-kor az 1956-os emlékműnél beszédek hangzanak el, majd 19 óra 56 perckor, a szabadság percének pillanatában felavatják azt a Felvonulási téren. Ekkor egy perces országos megemlékezés következik, a téren egy ünnepi harang 56 kondulása jelzi az egy percnyi időt. A jelenlévők ezután egy-egy szál virágot helyeznek el az emlékmű talapzatánál. A jövőben egyébként nem Felvonulási térnek, hanem „56-osok terének nevezik majd a Dózsa György út ezen szakaszát.
A késő esti órákban a Felvonulási téren folyamatosan pergő 56 perces produkció lesz látható korabeli híradókkal és amatőr felvételekkel. Ezzel párhuzamosan a Hősök terén térinstalláció látható majd a kivégzett 228 politikai elítélt emlékére.
Központi emlékművet avatnak a Felvonulási téren
Hétfőn este fél nyolckor avatják fel Budapesten, a Felvonulási téren az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét. Az eseményen részt vesznek a közjogi méltóságok, valamint beszédet mond Bocskai T. József az „56-os szervezetek képviseletében és Kosáry Domokos, a szervező „56-os Emlékbizottság elnöke.
Az emlékmű megalkotásáról a kabinet korábban egy kormányhatározatban döntött, ezt követően egy nemzetközi tervpályázaton választották ki az i-ypszilon Alkotócsoport Kft.-t győztesnek. A kivitelező Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-t közbeszerzésen választották ki.
Az emlékmű a Városliget határán áll. Alapzata egy, a korabeli utcákat felidéző terület, ebből emelkednek ki a rusztikusan rozsdás, embermagasságú vasoszlopok, amelyek közé a mű harmadáig be lehet lépni. A mű tengelye mentén előre haladva aztán oszlopok mind szorosabban helyezkednek el, egyre magasabbak lesznek, anyaguk fényesebbé válik, míg végül teljesen tömör, nyolc méter magas, rozsdamentes nemesacél tömböt alkotva egyesülnek. Ez az ék töri meg a Felvonulási tér burkolatát, utalva a forradalom e helyszínen is megjelenő erejére.
Az emlékmű avatása mellett további változás, hogy a jövőben nem Felvonulási térnek, hanem „56-osok terének nevezik majd a Dózsa György út ezen szakaszát.
Korábban több „56-os szervezet kritizálta az alkotást, véleményük szerint az nem október 23-nak, hanem a novemberi megszállásnak állít emléket. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke pedig pár napja azt mondta: nem eredeti ötlet alapján készült a mű, mert nagyon is hasonlít egy berlini holokauszt-emlékműhöz.
Forrás: Független Hírügynökség
