1956 2006-10-21 10:30
„A siker nagyon közel lehetett volna”
Henk Hofland, a holland Algemeen Dagblad című lap újságírójaként 1956. október végén Budapestre utazott. A forradalom már néhány napja tartott, az orosz tankokat látva azonban már akkor tudta, hogy a Nyugat nem fog segíteni.
– Hogyan került Budapestre a forradalom idején?
– A szerkesztőm valamikor október közepén felvetette, mi lenne, ha elmennék Budapestre, hogy személyesen lássam, mi történik ott. Beültem a Volkswagenembe, és Münchenen, Bécsen keresztül eljutottam a magyar fővárosba. Már a külvárosokban láttam, hogy egy háború közepébe csöppentem.
– Milyen segítséget kapott Budapesten a munkájához?
– Több magyar kolléga segítségére is számíthattam, és sok véleménnyel megismerkedtem. Mindenki másképp látta ugyanis a forradalmat és a céljait. Ott voltam a Parlamentben Nagy Imre sajtótájékoztatóján, két nappal az előtt, hogy az orosz tankok körbevették a várost. És annak ellenére, hogy Nagy magabiztosan beszélt a jövőről, valójában senki nem tudta, mi fog történni, hogy mi lesz a külföld reakciója. Azt azonban végig éreztem, hogy a magyarok úgy gondolták, a Nyugat nem fogja magukra hagyni őket.
Szovjet harckocsik bevonulása november 4-én (forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)– Milyen képek maradtak meg önben?
– Láttam égni Lenin könyveit, láttam Sztálin szobrát az utcán heverni. Egy darabot el is tettem belőle, a mai napig őrzöm. Izgalmas napok voltak, emlékeztettek Hollandia 1945-ös felszabadítására.
– Ötven év távlatából hogyan emlékszik vissza azokra a napokra?
– Érzelmileg is egy nagyon intenzív időszak volt ez. Magam is lázadó voltam egész életemben, és a magyarok oldalán álltam. A siker nagyon közel lehetett volna, legalábbis lehetett érezni, komoly esély van arra, hogy az illúziókból és a jövőről kialakított elképzelésekből valóság váljon. Egy magyar mondatra a mai napig emlékszem.
– Mi az a mondat?
– Oroszok, menjetek haza.
– Erre még negyven évet kellett várni.
– A szovjet vezetők reakciója érthető volt, hiszen a szemük láttára hullott volna darabjaira a kelet-európai blokk. A Szovjetunió fennmaradása érdekében számukra kifizetődő volt a forradalom eltiprása. Másrészt viszont óriási hibát követtek el a britek, a franciák és az izraeliek a szuezi válság kirobbantásával. Ezzel ugyanis ürügyet és lehetőséget is adtak a szovjeteknek a véres megtorlásra. Szuez nélkül ez nem történt volna meg.
– Hogyan sikerült hazajutnia?
– November 11-én léptem át a határt, miután megkaptam erre az engedélyt az oroszoktól. Ők végig nagyon merevek voltak, és mindent megtettek, hogy megalázzanak bennünket. Újságíróként nem is tudtam beszélni velük, mert esélyem nem volt választ kapni a kérdéseimre. Olyanok voltak, mint a robotok.
Vándor Éva
