A ciszjordániai palesztinokat önkéntes izraeli „emberi pajzsok” védik a szélsőséges zsidó telepesektől, amióta október elején megkezdődött az olajbogyószüret.
Több száz, különböző világnézetű izraeli – baloldali aktivistáktól a mérsékelt telepesekig – segít évek óta a palesztinoknak olajbogyót szedni, hogy elrettentse a radikálisabb telepeseket attól, hogy megtámadják a szüretelőket.
Idén a támogatásnak különös jelentősége van a Hamász szervezet kormányra kerülése óta a palesztin területeket sújtó pénzügyi válság miatt.
„Amit mi együtt véghezviszünk, egy lépést jelent a béke felé. A palesztinok és a zsidók kéz a kézben dolgoznak és együtt szedik az olajbogyót” – magyarázza Zakarija Szada, a Rabbik az Emberi Jogokért nevű izraeli csoport ciszjordániai koordinátora.
A palesztinok számára az olajbogyó a földjükhöz való kötődést jelképezi a megszállva tartott Ciszjordániában.
„Hála istennek. Íme, a termés” – mondja széles mosollyal Ahmed Jamín, megköszönve az önkénteseknek a segítséget. A férfi zsákokat varr a frissen szüretelt olajbogyó csomagolásához Dzsit palesztin falu és Kedumim zsidó telep közötti olajfaültetvényen.
„Százötven-kétszáz közötti rendesen a (szüretben segédkező) falusiak száma, de túlságosan félnek ide jönni” – magyarázza. Egyedül Ahmed és három másik palesztin kockáztatta meg, hogy Kedumim közelében olajbogyót szedjen izraeli önkéntesek támogatásával.
„Egyes telepesek kutyával jönnek. Amikor közelednek, ránk ijesztenek az autójukkal. Kövekkel dobálnak bennünket. Elzavarnak minket” – teszi hozzá Ahmed.
Ciszjordánia és a Gázai övezet a Palesztin Hatóság létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli át. A Palesztin Hatóság 160 ezer tisztségviselője az Izrael és a nyugati államok által a Hamász iszlámista szervezet kormányával szemben bevezetett gazdasági szankciók miatt március óta nem kap fizetést.
„Hét hónapja nincs pénzük (a palesztinoknak). Ez a falu fő gondja. Ha a hadsereg vagy a telepesek megakadályozzák, hogy eljussanak a földjeikre, vagy ha a telepesek ellopják tőlük a termést…” – fejtegeti Zakarija Szada, aki dzsiti lakos.
A dzsitiek az olívaolaj eladásából élnek, amelyet a faluban álló panelépületben lévő préssel sajtolnak ki.
Idén rendben halad az olajbogyószüret. Az izraeli legfelsőbb bíróság júniusban döntött úgy, hogy Izraelnek mint megszálló hatalomnak meg kell védenie a helyi lakosságot és biztosítania kell, hogy a földjeiken dolgozhassanak.
A mintegy 200 önkéntesből álló Rabbik az Emberi Jogokért szervezet négy éve segít a palesztinoknak olajbogyót szüretelni 30 ciszjordániai faluban.
„Az igazi próba nem az olajbogyószüret, hanem ami utána következik” – így Arik Aserman rabbi, a szervezet igazgatója, aki szerint katasztrófa várható, ha a hadsereg érvényesíti az új irányelveket, amelyek megakadályozzák, hogy izraeli önkéntesek segítsenek a palesztinoknak Ciszjordániában.
„Nagyon veszélyes az az elgondolás, amely szerint az izraeli önkéntesek bajkeverő provokátorok” – mondta Aserman, hozzáfűzve, hogy a törvényt igen elnézően alkalmazzák, ha a telepesek bűneiről van szó.
MTI
