NOL * Népszabadság Online * 2006. október 19.
XI. Piusz pápa (1922-1939) egy álmatlanul éjszakán felismerve, hogy a világháború közeledtével a totális rendszerek harapófogójába került Európa, elhatározta, hogy a nácizmussal való szembehelyezkedés érdekében jobb kapcsolatokra fog törekedni a francia kommunistákkal – állította egy olasz történész, miután tanulmányozta a Vatikán legutóbb megnyílt titkos levéltárában megtekinthető anyagokat.
Emma Fattorini, a római La Sapienzia Egyetem történelem professzora az Il „Sole 42 Ore című lapban írt a vatikáni levéltárban szerzett ismereteiről. Ezek szerint XI. Piusz pápa közölte azon a bizonyos éjszakán született elhatározását Eugenio Pacelli bíboros államtitkárral, aki a pápa 1939-ben bekövetkezett halála után XII. Piusz néven követte őt a pápai trónon.
Vatikáni tisztségviselők szerint Pacelli szinte naponta készített feljegyzéseket XI. Piusz pápával folytatott beszélgetéseiről. 1937. november 6-án feljegyezte, hogy „az elhatározás egy álmatlanul, de nyugalomban és pihenéssel eltöltött éjszakán született meg a szentatyában” – számolt be Emma Fattorini. A történész professzor asszony szerint Pacelli azt írta feljegyzésében, hogy XI. Piusz elgondolkodott azon, amit Maurice Thorez, a francia kommunisták vezetője javasolt 1936-ban, amikor nyitott a francia katolikusok felé.
A szóban forgó okmány betekintést enged abba, hogy XI. Piusz pápa, aki pápaságának kezdetén a szélsőjobboldali rendszereket bástyának tekintette a liberális szekularizmussal és a kommunizmussal szemben, miként változtatta meg álláspontját, amikor mind nyilvánvalóbbá vált a fasizmus és a nácizmus okozta veszély növekedése – jelentette ki Fattorini az Associated Press amerikai hírügynökség tudósítójának adott interjújában.
„Nem arról van szó, hogy a pápa egyik napról a másikra kommunistabaráttá vált volna. Megmaradt konzervatívnak, de vannak jelek, amelyek arra mutatnak, hogy nagyon nyíltan állást foglalt” – írja Fattorini az olasz lapban, majd idézte Pacelli bíborost, aki így foglalta össze XI. Piusz gondolatait: „Ön elfogadja a kezet, amelyet mi Ön felé nyújtunk, mi is kinyújtjuk kezünket és kérjük Önt, fogadja el… Szó nincs ideológiai keveredésről, zűrzavarról… szó nincs kompromisszumról azokat az elveket illetően, amelyeket az egész világ ismer és elismer a katolikus egyházzal kapcsolatban, csak arról van szó, hogy jót tegyünk az Ön révén…”
Thorez egy rádióinterjúban azt állította, hogy a szekularizált francia kormány kinyújtja kezét a katolikus munkások felé. Tekintettel azonban Thoreznek a Szovjetunióhoz fűződő szoros kapcsolataira, XI. Piusz pápa eleinte elutasította a kezdeményezést. „Az említett éjszakai elmélkedése után azonban megváltoztatta álláspontját és elhatározta, hogy a közös jó érdekében kinyújtja azt a kezet” – jelentette ki Fattorini.
Philippe Chenaux francia történész, aki a vatikáni levéltárnak ugyanazokat az anyagait tanulmányozta, elmondta, hogy olvasta a szóban forgó feljegyzéseket, de nem tekintette azokat történelmi jelentőségű fordulat bizonyítékának. „Elég, ha a Szentszéknek a kommunizmus irányában folytatott politikájára gondolunk és látnunk kell, hogy az nem változott azokban az években” – mondta Chenaux telefonon az AP tudósítójának.
Fattorini azt állította, hogy a pápa elmélkedése utalt gyötrelmeire, amelyeket azokban az években az okozott neki, hogy kénytelen volt mérlegelni, vajon mi lehet a kisebb rossz az egyre inkább diktátorok által uralt Európa számára. Alig néhány hónappal korábban, 1937. márciusban XI. Piusz pápa kiadott két enciklikát, amelyek szigorúan elítélték mind a nácizmust, mind pedig a kommunizmust. Később azonban még ugyanabban az évben „nagyobb hangsúlyt adott a nácizmus okozta veszélyeknek, és ez jelentős fordulópont volt” – mondta Fattorini az interjúban.
Mint pápa, Pacelli ennél diplomatikusabb módon vezette a Vatikánt a második világháború éveiben és később egyes történészek, valamint zsidó csoportok azzal vádolták, hogy nem tett eleget zsidóknak a holokauszttól való megmentéséért. A Vatikán következetesen állította, hogy XII. Piusz pápa a titkos diplomácia eszközeivel fejtette ki erőfeszítéseit a zsidók megsegítésére.
Fattorini végül elmondta, hogy Pacelli, aki eltökélten ellenezte a kommunizmust, feljegyzéseiben nem fejtette ki véleményét XI. Piusz álmatlan éjszakájáról és az akkor támadt elhatározásáról. A Vatikáni levéltár szóban forgó, nemrég nyilvánossá lett anyagai XI. Piusz pápaságának időszakát ölelik fel egészen 1939 februárban bekövetkezett haláláig.
(MTI)
