2006.10.19., 2006. évfolyam, 42. szám
szerző: Pilishegyi Noémi forrás: 168óra
cimkék: politika, tüntetések
Szeptember 17-én került nyilvánosságra a miniszterelnök őszödi beszéde, estére ezrek gyűltek össze az Országház előtt. Azóta tart a „Kossuth téri forradalom”, amely pokollá változtatta, de legalábbis alaposan megnehezítette az ott élők és dolgozók mindennapjait. Panaszaikra az illetékes hatóságok egyformán reagálnak: széttárják karjukat.
„Épp hozzászoktunk az első napok alkoholködéhez, amikor ránk tört a »magyar vegyes«: a vizelet- és az ürülékbűz nyílt tűzön főtt gulyás kipárolgásával elegyülő szaga. Tudja, mit jelent ez az ötödik emelet magasságában? – kérdezi indulatosan egy Kossuth téri lakó, amúgy középkorú köztisztviselő. – Reggelente üvöltözésre ébredünk, a »forradalmárok« családi tragédiájukat teszik közkinccsé. A »kulturális program« csak aztán veszi kezdetét. Szeretem az operát, de amit Pitti Katalin művel, az ép ésszel elviselhetetlen. Zárt ajtók-ablakok mögött is minden szavát értettük Pozsgaynak és Szűrösnek, pedig az utcai szobát már nem is használjuk. Amikor kilépek a házból, elfog az undor és a szégyen, látva a romokat, a mosdatlanságot, hallva a trágárságot. A most kint lévők többsége nem szobatiszta, sem mentálisan, sem a szó fizikai értelmében.”
„A szomszéd néni egy hónapja a kamrájában alszik. Képtelen megszokni az éjjel kettőig tartó hangoskodást – folytatja egy itt lakó hölgy. – Házunkban önkormányzati óvoda működik, a szülők kétségbe vannak esve az embertelen állapotok miatt. Fogalmam sincs, hogyan tudnak aludni, levegőzni a gyerekek. Katasztrófaturisták kirándulnak a környékre, fotózzák a Parlamentet, közben megvetően dünnyögik: animal farm.”
A téren bóklászva megállapítjuk: a panaszkodók nem túloztak. A magukat „Kossuth téri forradalmároknak” nevezők – a gyülekezés szabadságának alkotmányos jogával élve – az ország házától húsz méterre alakítottak ki sátorrendszert. A hatalmas sörsátor mellett van itt elsősegély-, információs és imasátor. Odébb ötven-hatvan éjszakai hálóhelyül szolgáló alkalmatosság. Az egykor pihenőparkként ismert köztéren fű már nem terem. A komfortérzést porba szúrt táblák hivatottak elősegíteni, rajtuk összevert pannon puma mankóval, „Lopcsány, ki a parlamentből!” felirat, uniós zászló a költői kérdéssel: „Rabok legyünk, vagy szabadok?” Míg a Forradalmi Nemzeti Bizottmány százhúsz decibellel tart sajtótájékoztatót – „Itt erkölcsi forradalom zajlik! Ukrajna és Szerbia a mi példánk!” -, hazafiak hortyognak krumpliszsákokon.
Felmondás
Október 5-ig 1,2 milliárd forintnyi rendkívüli kiadást okoztak a tüntetések a rendőrségnek. A karhatalom napi működési költsége 400 millió forint, ehhez jön a rendőrök túlórapénze, az étkezés és a vidékről Budapestre vezényelt állomány elszállásolása. A felszerelésben százmillió forintnyi kár keletkezett. A rendőrség rendkívüli készenléte napi 50-60 milliójába kerül az adófizetőknek. „Tíz éve működik itt a cégem, egy hete döntöttem úgy, elég volt – mondja egy az irodáját a múlt héten még a Kossuth téri házak valamelyikében bérlő vállalkozó. – Az egyik délután a verbális »féregirtás« jegyében telt a téren, aznap mondtam fel a bérleti szerződést. Két hétig az István, a király szólt, aztán a Gyurcsány-beszédből vágtak össze »elkúrós« klipet, majd a »Vesszen, vesszen Trianon« lett a sláger. Ügyfeleim végigasszisztálták a zsidónak vélt politikusok nevének felsorolását, elmerengtek az árpádsávos zászlók látványán. Amikor azt kellett hallgatnunk, hogy Bolgár György és Orosz József helye lámpavason lenne, magam kértem, keressünk máshol nyugodt helyet. Nem vagyok rendpárti, de érdekelne, hol a rendőrség, az ÁNTSZ és az önkormányzat? Működnek még egyáltalán?”
Jelentjük, működnek. Pontosítunk: válaszoltak kérdéseinkre.
„A Kossuth téren a gyülekezésről szóló törvényben meghatározott feltételek mellett a rendőrség tudtával és biztosításával több szervezet és személy demonstrál egy időben – mondta Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A rendezvényeket a szervezők bejelentették. Mi tudomásul vettük. Az egyes demonstrációk eltérő időpontokban érnek véget, az utolsó október 25-én, de már folyamatban van további igények elbírálása. A rendőrség kizárólag a közrend és a közbiztonság fenntartásáért felel, kizárólag akkor járhat el, ha a helyszínen bűncselekmény, szabálysértés történik. Minden más rendbontás felszámolása a rendezvények szervezőinek feladata.”
Kérdésünkre, hogy a téren harminc napja éjjel-nappal zajló esemény mely részlete nem meríti ki a közrend és közbiztonság megzavarását, a szóvivő megismételte a fentieket.
Az ÁNTSZ képviselőjétől részletesebb magyarázatot kaptunk a nemcselekvés miértjére. „Többször jártam a helyszínen, de a rendőrség eligazítása alapján sem tudtam azonosítani a szervezőket – állítja Szabó Enikő főorvos. – Ha szerencsém volt, a mellényükről felismertem őket. Kértem, biztosítsák a rendet, mire mondták, nem vezethetnek mindenkit a mobilvécékhez. Az Országház sarkánál tényleg penetráns a szag, ám fertőzésveszély nem áll fenn. Gusztustalan, civilizálatlan, ami folyik, de arról nincs szó, hogy az emberek saját ürülékükben járnának, amellett ennének. A mi dolgunk az illemhelyek biztosítása, takaríttatása, ellenőrzése. Nem tehetünk arról, ha egyesek nem használják őket. Egy átlagos, nem »demonstrálós« napon elegendő a hét fülke, más a helyzet, ha nyolcvanezres a tömeg. Ha annyi vécét hozatnánk, amennyi ilyen sokaságnak kell, kevesen férnének be tőlük a Kossuth térre.”
Mert Orbán Viktor a miniszterelnököt megerősítő bizalmi szavazás után bejelentette: mindennap öttől hatig tüntetésre várja híveit a Ház elé. Tízezrek hallgatták Orbánt, Ádert, Kövért, Szájert és társaikat. Traktorok nyomták el a vekkerek zaját. Ez volt az a pillanat, amikor a Kossuth tér több lakója a rendőrséghez, mi pedig alkotmányjo-
gászhoz fordultunk, lát-e legális kiutat a demokrácia e csapdájából.
Korlázozás?
Alkotmányjogászok szerint a gyülekezés joga bár alkotmányos alapjog, nem abszolút jog. Korlátozása lehetséges. A tulajdonhoz való jog, a gyermek fejlődéshez való joga, az egészséges környezethez való jog is védendő érték. Ha bármely más jog gyakorlása ezeket aránytalanul sérti, a sértett bírósághoz fordulhat. A gyülekezési törvény a demonstrációt ad hoc véleménynyilvánításként szabályozza. Rendezvénynek tekinteni hetekig, hónapokig tartó tüntetést: elfogadhatatlan, atipikus értelmezés. Az ilyen események helyszínén érvényesítendők a járványüggyel, az árusítással, a köztisztasággal kapcsolatos szabályok, ezeket az illetékes szerveknek kötelező számon kérniük. A törvény kimondja: a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat más jogának, szabadságának sérelmével. A rendőrség bármely rendezvény bejelentésének elutasításakor erre éppúgy hivatkozhat, ahogy a Kossuth téren az Országgyűlés mint népképviseleti szerv működésének súlyos veszélyeztetésére.
Kérdeztük Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert: ha a gyülekezési törvény nem ad számára elégséges jogalapot a cselekvésre, miért nem alkalmazza a miniszteri utasítás eszközét, amivel egyértelművé tehetné a rendőrségi eljárás szabályait.
Kibekkelés?
„A jelenlegi törvény a mai viszonyokra nem minden kérdésben alkalmazható, részben elavult, eljárási szabályai elnagyoltak – válaszolta az igazságügy-miniszter. – Nem számol több hónapos rendezvényekkel, a spontán gyülekezésre nem ad szabályokat. Módosításához szükséges az ellenzék támogatása. A miniszteri utasítás pedig nem állná ki az alkotmányosság próbáját. Megoldást jelenthet, ha a jogaikban sértett állampolgárok az alapjogok ütközésére hivatkozva bírósághoz, Alkotmánybírósághoz fordulnak. A minisztériumnak vizsgálatra, intézkedésre nincs lehetősége. Az államnak épp az a kötelessége, hogy polgárai számára biztosítsa az alapjogokat.” Szép gondolat.
A Kossuth téren lakó meg csak kibekkeli azt a néhány évet, amíg a bíróság döntést hoz, vagy netán hatalomra jut a Fidesz. Megjegyezzük, attól is jogállam egy jogállam, hogy szervei segítik egymás munkáját. Ha a miniszternek alkotmányos aggályai támadnak utasítási jogát illetően, módot találhat az alkotmánybírákkal való egyeztetésre.
Tán lesz néhány azonnal megvalósítható javaslatuk.
Ha az ÁNTSZ nem képes jogosítványainak érvényt szerezni, a karhatalom segítheti eljárását.
Ha a rendőrség képtelen jogszabályt értelmezni, lehetősége van alkotmányjogászhoz, miniszterhez fordulni.
Hogy működjék a demokratikus jogállam, melyet oly buzgón védünk.
Lapzártánkkor nem volt megegyezés arról, kié lesz a Kossuth tér október 23-án. „A tér egy részére október 21-től november 4-ig a Miniszterelnöki Hivatalnak közterület-használati engedélye van” – nyilatkozta a kormányszóvivő a Népszabadságnak. Az illetékesek bíznak a tüntetőkkel való megegyezésben, akik viszont bejelentették, minden hatósági fellépést politikai támadásnak tekintenek. A Fővárosi Közgyűlésben Tarlós István közölte, nem támogatják a rendeletmódosítást, amely a rendezvények engedélyezésénél szélesebb jogkört adna a főpolgármesternek.
