A franciák büntetnék az örmény népirtás tagadását
Hírszerző információ 2006. október 15. 18:00
A francia parlament alsóháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely büntetné az első világháborús, Törökországban történt örmény népirtás tagadását. A döntésre vegyes reakciók érkeztek: a törökök gazdasági szankciókkal fenyegetik a franciákat, az örmények boldogok, az Európai Bizottság pedig szintén kritikával illette a döntést.
Az Európai Bizottság (EB) elítélte a francia parlament döntését, miszerint büntetnék a Törökországban 1915 és 1917 között végbement örmény népirtás tagadását. Örményország álláspontja szerint 1915-ben a törökök másfél millió állampolgárukat végeztek ki, ezt azonban Ankara mindig is tagadta, a törökök ugyanis úgy vélik, hogy sok keresztény örmény és muzulmán török halt meg az első világháborús harcokban, de nem volt szó népirtásról.
Az EB jelenleg úgy látja, hogy ha a törvény életbe lép, az súlyosan hátráltathatja a leendő EU csatlakozásra készülő Törökország Örményországgal való nyílt párbeszédét. „Ha ez a törvény hatályba lép, az meg fogja gátolni azt a párbeszédet, amely a békés egyeztetésekhez szükséges” – reagálta az EB egyik tagja a francia képviselőház tegnapi döntésére. „Nem a törvénykezés feladata, hogy megírja a történelmet, hanem a történészeké, egy nyílt vita keretében” – tette hozzá. Ezzel az állásponttal a francia miniszterelnök, Dominique de Villepin is egyetért, ő úgy fogalmazott: „nem jó dolog történelemmel és emlékekkel kapcsolatos dolgokról törvénykezni”.
Az az aggodalom is felvetődött a török fél részéről, hogy az új törvényjavaslat majd hátráltatja, illetve lelassítja Törökország uniós csatlakozását. Brüsszel szerint a vitatott népirtás elismerése nem feltétele az ország európai uniós csatlakozásának, mégis arra bíztatja Ankarát, hogy fontolja meg a kérdést.
„Rövidlátó politikusok” – Súlyos csapás a török-francia kapcsolatokra
Az ellenzéki szocialisták által megfogalmazott törvényjavaslatot igen egyértelmű, 106-19 arányban fogadta el a parlament alsóháza, amit a kritikusok úgy értékelnek, hogy csak a fél millió Franciaországban élő örmény szavazó megnyerése érdekében történt így.
Az I. VH örmény áldozatai (Fotó: unitedhumanrights.org)
A javaslatot, amelynek még a szenátus és az elnök támogatását is el kell nyernie ahhoz, hogy hatályba lépjen, Jacques Chirac köztársasági elnök és pártja is ellenezte, ugyanakkor Chirac szabad kezet adott képviselőinek a szavazáson. Az új törvényjavaslat egy évig terjedő börtönbüntetéssel és 45 ezer euróig terjedő pénzbírsággal büntetné az örmény népirtás tagadását. Ugyanennyi pénzbírság jár egyébként azért is, ha valaki nem ismeri el a náci Holokauszt megtörténtét.
A török külügyminisztérium azonnal és igen hevesen reagált a Franciaországban elfogadott törvényjavaslatra, mondván: „a török-francia kapcsolatokra, amelyek apró lépésekben fejlődtek ki az évszázadok során, most egy nagyon súlyos csapást mértek, mindez pedig néhány rövidlátó francia politikus felelőtlen kezdeményezésére történt”. A döntés nyomán Ankara azt is fontolgatja, hogy válaszul gazdasági szankciókat vetne ki Franciaországra, így például megszűntetne bizonyos kereskedelmi szerződéseket, amivel évi 5 milliárd eurós kiesést okoznának a franciáknak.
A szólásszabadság védelmében
A törökök és az Európai Bizottság mellett néhány európai parlamenti (EP) képviselő is negatívan ítélte meg a francia döntést: „Hogy várhatja el az EU Törökországtól, hogy kialakítsa saját szólásszabadsággal kapcsolatos törvényeit és gyakorlatát, ha mindeközben Franciaország, az egyik alapító tag, pont az ellenkező irányba mozdul el?” – tette fel a kérdést a brit liberális EP képviselő, Andrew Duff.
Az EP-ben a zöldek is háborognak, szerintük ugyanis „a törvény tovább erősíti majd azoknak a ténykedését, akik alá akarják ásni a törökországi reformtörekvéseket, illetve a demokratizálódás folyamatát”.
„Törökországot 1,5 millió örmény kivégzéséért körözik” (Fotó:ayfwest.org) Azok azonban, akik a törvényjavaslatot keresztülvitték úgy látják, hogy hatalmas előrelépés történt az örmények, sőt az egész emberiség ügyében, s támadják a török álláspontot: „Törökország nincs abban a helyzetben, hogy a szabad véleménynyilvánítás elnyomásáról beszéljen, mert magának Erdogan miniszterelnöknek a kormánya fogadta el azt a 301-es törvényt, amely börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik elismerik a népirtás tényét” – mondta egy francia képviselő, Patrick Devedjian. Devedijan itt arra utalt, hogy míg a franciák az új törvényjavaslat szerint büntetni akarják az örmény népirtás tagadását, addig Törökországban éppen azt büntetik, ha valaki genocídiumról beszél az 1915-ben elkezdődött események kapcsán.
A mostani francia-török konfliktus külön pikantériája, hogy idén Orhan Pamuk török író nyerte el az irodalmi Nobel-díjat, akit korábban azért üldöztek hazájában, mert nyíltan beszélt a több százezer örmény, illetve a több ezer kurd legyilkolásáról az első világháború alatt, illetve az azt követő években. Az ellene emelt vádakat azóta elejtették.
Örmény újságírók: „hülyeség a törvényjavaslat”
Az örmények Párizsban üdvözölték a döntést, s elmondták: „Az áldozatok emléke végül teljes tiszteletet kapott.” Érdekes azonban, hogy míg a franciaországi örmények boldogok, és történelmük rendezéseként élik meg az új döntést, addig Törökországban több örmény újságíró is „hülyeségnek” nevezte a javaslatot, mivel sokkal fontosabbnak találják a szólásszabadságot.
Az első örmény újságíró, aki elítélte a döntést, Hrant Dink volt: „Ez egy hülyeség, s csak annyit mutat meg, hogy azok, akik gátolják a szólásszabadságot Törökországban, illetve Franciaországban, ugyanúgy gondolkodnak.” Dink azt is elmondta, hogy akár a franciaországi bebörtönzést is vállalja, ha a szólásszabadság a tét.
(Forrás: EUobserver, Armenian News, BBC)
