Az utóbbi napokban – minthogy a Kossuth téri tüntetők egy része Árpád-sávos zászlókkal demonstrál (a téren alkalmi árusok potom 3000 forintért árusítják) – újra a közbeszéd tárgya lett az Árpád-sáv eredete és e jelképnek Szálasi Ferenccel való kapcsolata.
A történelmi tény az, hogy sem Árpád vezérnek, sem utódainak – egészen az Árpád-ház legutolsó évtizedeiig – semmiféle sávos jelképe, zászlója nem volt. Árpád, illetve az Árpád-háziak 1200-ig vörös lobogóval különböztették meg magukat. Egyes kutatók szerint a vörös szín – amely az első évezred végén egész Európában elterjedt – az erőre, esetleg az előkelőségre és gazdagságra utalhatott. Sávos – a címertanban úgynevezett vágott pajzsmezős – zászlót az Árpád-háziaknál nem találunk az 1200-as évek közepéig.
A tudománynak pontos ismeretei vannak arról, hogy miként kerül az úgynevezett Árpád-sáv a magyar lobogóra. III. Béla király fia, Imre – aki 1196 és 1204 között ralkodott – 1200 körül kötött házasságot II. Alfonz aragon király lányával, Konstanciával. Az ő kíséretében lévő lovagok zászlajain, címerein tűnik fel először a vörös csíkozás. Így az aragóniaiaknak a magyar udvarban való megjelenése nyomán került a vörös csíkozás a zászlóra, amit valószínűleg Imre király is szorgalmazott. Bertényi Iván kutatásai szerint: „úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete előtt, s a függőleges osztású vörös-arany pajzsmező magyar párjaként vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott.”
Hamis és tudománytalan tehát minden olyan állítás, mely szerint az Árpád-sáv ősi magyar vagy hun jelkép, amelyet már a sumér uralkodók is zászlójukon hordtak. Ez az Árpád-sáv az 1200-as évektől kezdve békésen megfér a magyar jelképrendszerrel, beépül a későbbi magyar címerekbe, kisebb-nagyobb módosítással sok vármegye ősi címerében is helyet kap. Az aragóniai származású Árpád-sávhoz évsázadokon keresztül semmiféle botrányos asszociáció nem kapcsolódik.
A múlt század harmincas éveinek derekán, Szálasi Ferenc – előbb hungarista, majd nyilaskeresztes – pártjának tagjai kezdetben horogkeresztes karszalagot viseltek, de Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1933-ban betiltotta azt. Indokolása az volt, hogy más ország felségjelét magyar mozgalom nem használhatja. (Keresztes-Fischer nem rokonszenvezett a náci mozgalommal, Magyarország 1944-es német megszállása után a Gestapo letartóztatta.) Szálasi 1935-ban találta ki mozgalma számára az Árpád-sávos karszalagot, megfogalmazása szerint „az ősi magyar jelleget kihangsúlyozandó”. E karszalagon – ma már pontosan nem tudni miért – a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot alkalmaz. A karszalagot használták csak „Árpád-sávosan” és úgy is, hogy az Árpád-sávok közepére nyilaskeresztet tettek. Az Árpád-sávos karszalag tehát egyértelműen a magyar nyilaskeresztes mozgalomhoz és Szálasi Ferenchez kapcsolódik.
Képmutató minden olyan állítás, amely az úgynevezett Árpád-sávos zászlót vagy Árpád-sávos jelvényeket egyszerűen besorolja a magyar jelképrendszerbe. Nem vitatható az ugyanis, hogy az egykor Aragóniából Magyarországra jött „vétlen” Árpád-sáv Szálasi és társai kezében a nyilas mozgalom félreismerhetetlen jelképévé torzult, asszociatív tartalma elválaszthatatlan a rasszizmustól, a fajirtástól és Magyarország idegen hatalomnak – a náci Németországnak- való kiszolgáltatásától. Mindenkinek, aki ma ezt a szimbólumot használja, tisztában kell azzal lennie, hogy az Árpád-sáv a múlt század harmincas éveitől elvesztette szép, régies, aragóniai- Árpád-házi jellegét és csakis a nyilas rémuralom kifejezőjévé vált.
Szász István
Keretes cikkek
A horogkereszt szomorú története
Az Árpád-sáv éppúgy átalakult, mint a horogkereszt – más néven svasztika -, amely egyike a legősibb jelképeknek. A Krisztus előtti évezredekben és később is számtalan kultúrkörben használták, jelentése Indiában a szerencse, Kínában a halhatatlanság. A német náci párt (NSDAP) már korán, 1920-ban Hitler javaslatára fogadja el a párt hivatalos jelképévé. Hitler 1933. január 30-ai hatalomra kerülése után egyik első – 1933. február 25-én kibocsátott – rendeletével az ária faj jelképeként az egész német birodalom hivatalos felségjelévé teszi.
