A Fatah mozgalomhoz tartozó „El-Aksza Mártírjai Brigádok” tagjainak sikerült kiszabadítani azt az amerikai fiatalembert, akit néhány órával korábban egy eddig ismeretlen fegyveres szervezet tagjai raboltak el Nábluszban. Michael Philips fiatal amerikai egy humanitárius szervezet küldetésében mint angol nyelvtanár jött Nábluszba. Elrablói az Izraelben bebörtönzött összes női és 18 éven aluli foglyok szabadon bocsátását követelték. De csütörtökre virradóra a rendészeti szolgálatot teljesítő Brigád-tagok egy gyanús kocsira lettek figyelmesek. A kocsiban megtalálták a megkötözött Philipset, álarcos elrablói elmenekültek.
A Hamász Damaszkuszban élő vezetője, Háled Mesál tegnap Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt vádolta meg az elrabolt izraeli katona, Gilad Salit szabadon bocsátásának meghiúsításával – mert Olmert állítólag elutasította a fogolycserét. De Mahmúd Dahlan Fatah-vezető, valamint katari és egyiptomi diplomaták szerint a Hamász – és személyesen Mesál – felelős az egyiptomiak által javasolt megállapodás elutasításáért. Ennek keretében Salitért cserébe Izrael három szakaszban mintegy 900 palesztin foglyot bocsátott volna szabadon.
A „kvartett” (Egyesült Államok, Európai Unió, ENSZ és Oroszoroszág) követeléseinek elfogadására szólította fel a palesztinokat Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a palesztin „lobby” tagjai előtt mondott beszédében – vagyis Izrael létjogosultsága és az Izraellel kötött korábbi megállapodások érvényességének elismerésére, valamint a terrorakciók megszüntetésére. Rice a palesztinokat „a térség legtehetségesebb és legszorgalmasabb” népének nevezte és kijelentette, hogy a palesztin állam megalakítását „a legjobb amerikai történelmi hagyományok beteljesülésének” tartaná. Rice beszédében nem említette meg az utóbbi idők szír békekezdeményezéseit. Basar Aszad szír elnök kijelentette ugyan, hogy ha megújítanák a négy éve megszakadt szír-izraeli béketárgyalásokat, „egy fél éven belül sikeresen be lehetne fejezni őket” – de az „El Baath” szír hivatalos lap tegnap elutasította Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes javaslatát, hogy Aszad jöjjön el Jeruzsálembe, „mint Anvar Szadat egyiptomi elnök tette 1977-ben”. Peresz meghívásától egyébként Ehud Olmert miniszterelnök is elhatárolta magát: a hivatalos izraeli álláspont az, hogy „a mostani helyzetben” nincs helye a tárgyalásoknak Szíriával.
Olmert abbéli szándéka, hogy szélesítsék ki a koalíciót az Avigdor Lieberman vezette „Otthonunk Izrael” szélsőjobboldali párttal, szenvedélyes vitát váltott ki a koalíciós Munkapártban. A párt minisztereinek és képviselőinek többsége – akikhez némi habozás után Amír Perec pártelnök, védelmi miniszter is csatlakozott – szerint elfogadhatatlan a szövetség a Lieberman-párttal és bevonása a kormányba a Munkapárt kiválásához kell hogy vezessen – de a párt vezetésének egy része szembehelyezkedik ezzel az állásponttal és elképzelhetőnek tartja a közös kormányzást Liebermanékkal.
Yehuda Lahav, Tel-Aviv
