A lényeg, hogy a költségvetés kiigazítása megtörténjen, a reformok végre elinduljanak, ehhez képest másodlagos a megvalósítás módja, valamint az, hogy ki a kormányfő – így summázható a legnagyobb európai hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings társigazgatójának, David Heslamnek (30 éves) a véleménye.
HVG: Vágjunk a közepébe: most akkor van vagy nincs gazdasági, pénzügyi válság Magyarországon?
D. H.: Bár a magyar kormány a rendkívül magas költségvetési hiány miatt kétségtelenül nagyon nehéz helyzetben van, gazdasági értelemben nem használnám a válság fogalmát. A hozzáadott értéket és a hatékonyságot tekintve például a magyar gazdaság a kelet-közép-európai régióban jelenleg jobban áll Lengyelországnál és Szlovákiánál. Éppen a gazdasági háttér adja meg az alapját a Gyurcsány-kormány által bejelentett reformoknak.
HVG: Ha ennyire rózsaszínű a kép, akkor miért mérsékelte a Fitch néhány hete stabilról negatívra a hosszú lejáratú magyar devizaadósság kilátásait?
D. H.: Mert Gyurcsány Ferenc lemondásának követelése, a feszültté vált politikai helyzet alááshatja a gazdasági reformprogramot, a költségvetésihiány-csökkentést, mérsékelheti a kormány hajlandóságát a már bejelentett intézkedések végrehajtására, miközben a dolgok még rosszabbra fordulhatnak.
HVG: Miközben úgy tudtuk, a három elit nemzetközi hitelminősítő – a Moody”s, a Standard and Poor”s és a Fitch – az önkormányzati választásokig mindenképpen vár minősítése megváltoztatásával, önök már a voksolás előtt léptek. Miért tették?
D. H.: Döntésünknél egy sor, gazdasági és politikai tényezőt veszünk figyelembe, nemcsak a központi költségvetés és az államadósság helyzetét, hanem a közhangulatot és a politikai megmozdulásokat is. E sorban az önkormányzati választások csak egy szempontot adtak ahhoz a helyzetértékeléshez, milyen hatást gyakorolhat a politikai környezet a Gyurcsány-program sikerére. Úgy ítéltük meg, hogy az önkormányzati választások éppúgy hozzájárulhatnak a miniszterelnökre nehezedő politikai nyomás fokozódásához, mint a folytatódó tüntetések, az október 23-ai évforduló megünneplése vagy az MSZP két nappal korábbi kongresszusa.
HVG: Figyelembe veszik a másik két minősítő véleményét is?
D. H.: Természetesen értesülünk a lépéseikről, de ez semmilyen mértékben nem befolyásolja a mi értékítéletünket. Már csak azért sem, mert különböző módszerekkel dolgozunk. Például máshogyan értékeljük a költségvetés finanszírozási szükségletét. Mi minden, a döntéseinkhez rendelkezésre álló publikus adatot beszerzünk, például a Nemzetközi Valutaalaptól, emellett folyamatosan konzultálunk a kormányokkal, magánbefektetőkkel és a külföldi elemzőkkel. Közvetlenül két szakértőnk foglalkozik minden országgal, de a hitelminősítésről egy többtagú bizottság dönt.
HVG: Magyarország legutóbbi leminősítését nem értelmezhetik-e a külföldi befektetők úgy, hogy jobban teszik, ha sietve kiviszik a pénzüket?
D. H.: Ez kétségtelenül benne van a pakliban. Ám a befektetők egyelőre várnak. Hogy meddig, ez az „egymillió dolláros kérdés”. Nem látunk bele a kártyáikba, mi csak azt tudjuk, milyen szempontok alapján döntenek pénzeik mozgatásáról. Türelmük hossza most alapvetően attól függ, meddig tart a kormányra és a szocialistákra nehezedő nyomás. A magyar gazdaság jelenleg igen sérülékeny, bármilyen erőteljes piaci bizalomvesztés tőkekivonáshoz és a forint gyengüléséhez vezethet, aminek a kockázatát a legutóbbi politikai események tovább fokozták. A forint gyengülése növelheti a külső eladósodottságot, s a lakossági devizahitel-állomány megugrása miatt a magánszemélyek anyagi helyzete is megroppanhat.
Az interjú második része
HVG: Hogyan lábalhat ki a magyar gazdaság a szorult helyzetéből?
D. H.: Mindenekelőtt elengedhetetlen a költségvetés rövid távú kiigazítása. Kérdés azonban, hogy egyrészt a kiigazítás hatásos lesz-e, másrészt hogy a reformok mennyire csökkentik majd a költségvetés finanszírozási szükségletét, harmadrészt, hogy a kormány ellen tud-e állni annak a csábításnak, hogy a 2010-es parlamenti választások előtt ismét osztogatásba kezdjen. Nagyon fontos, mi történik majd 2008 után. Ha a kormány kiigazítás és reformok iránti eltökéltsége meggyőzi a piacokat arról, hogy a megkezdett folyamatok végigmennek, ez középtávon javíthatja a reformintézkedések hatékonyságát, a kormány reagálóképességét a később felmerülő, előre nem látható nehézségek kiküszöbölésére. Ha viszont a kabinet lazít a bejelentett intézkedéseken, ez azzal járhat, hogy a befektetők nem lesznek hajlandók finanszírozni a költségvetési deficitet. Emiatt erőteljesen csökkenhet a forint iránti kereslet, megtorpanhat a gazdasági növekedés, és visszaeshetnek a külföldi működőtőke-befektetések is.
HVG: A koalíció szerint csak egyetlen megoldás van az EU által szeptember végén elfogadott konvergenciaprogram megvalósítására: az, amelyikre a Gyurcsány-kormány múlt pénteken bizalmat kapott. Osztja ezt a vélekedést?
D. H.: A költségvetési hiány csökkentésének és a reformoknak valóban nincs alternatívájuk. A megvalósításnak azonban nyilvánvalóan több módja lehet. Gyurcsány Ferenc csak egy lehetséges megoldást tett le az asztalra. Az átláthatóság kétségtelenül nőtt azáltal, hogy a kormány az eddig költségvetésen kívüli tételeket, mint például az autópálya-finanszírozás, betette a büdzsébe. A konvergenciaprogrammal ugyanaz a helyzet, mint a megszorító intézkedésekkel és a reformmal: a szándékok hihetőnek látszanak, ám megvalósításuk egyelőre kérdéses. Mi továbbra is fenntartjuk a júniusban közzétett kritikánkat, miszerint nem jó, hogy a kormányzati intézkedések legnagyobb része a bevételek növelésére koncentrál, s a kiadási oldal csak minimális mértékben változik, mivel alapvetően ez utóbbi megreformálása növelhetné a sikeres költségvetési konszolidáció esélyét, és alapozhatná meg az intézkedések fenntarthatóságát. A túlzottan az adóemelésekre összpontosító intézkedések alááshatják az ország versenyképességi pozícióit, csökkenthetik a vonzerejét a működőtőke-befektetők előtt, miközben rövid távon növelik az inflációt.
HVG: Ezzel szemben sokan Orbán Viktor legújabb ötletét, az úgynevezett nemzeti reformalap összegyűjtését is inkább bújtatott adóemelésnek tekintik, mintsem valódi alternatívának…
D. H.: A részletek ismerete nélkül nem szeretném kommentálni ezt a felvetést. Elvégre nem világos, honnan áramolna pénz ebbe az alapba, azt mire fordítanák, s ami a lényeg, milyen reformok kerülnének a középpontba.
HVG: Most egy időre bebetonozódott Magyarország hitelminősítése a Fitchnél, vagy akár rövid időn belül is elképzelhető újabb változtatás?
D. H.: Folyamatosan figyeljük a fejleményeket. Nincs konkrét időpont, mikor kell szükségszerűen felülvizsgálnunk a besorolást. Mivel azonban előreláthatólag a kormányzati intézkedések hatása csak a következő két évben lesz érzékelhető, mostanában nem látjuk időszerűnek a módosítást.
HVG: Akkor sem, ha a politikai nyomás miatt Gyurcsány Ferenc távozna?
D. H.: Nem feltétlenül. Minősítésünk módosítása alapvetően a körülményektől függ. Ilyennek számít, ha például a kormányfő azért mondana le, mert a kormányzati program felhígulna. Nem egy személyre összpontosítunk, hanem arra, folytatja-e a kormány a programot. Úgy ítéljük meg, hogy ennek a végrehajtása nem lehetetlen akár Gyurcsány nélkül sem. A lényeg, hogy a program felpuhul-e, vagy sem.
CSABAI KÁROLY
Hozzászólások
Bármit mond vagy ír a Fitch, lényege, hogy a kibicnek semmi sem drága. Arról beszéljen, hogy reform e amit a gyurcsány kormány csinál. Szerintem és a nép szerint a gyurcsány kormány féle reform nem reform, hanem közönséges, az erő pozíciójából végrehajtott pénzelvonás a társadalomtól. Közgazdasági ideológiája a kereslet visszafogás. Ebből lesz az öngól. Farizeus kormányzati magatartása révén arról nem szól a fáma, hogy ki és mi idézte elő a helyzetet, amelyben most kényszerintézkedésekre van szükség. A kényszerintézkedések túlnyomó terhe most a társadalomra hárul, amely ártatlan a helyzet kialakulásában. Akár reform az un. „reform” akár nem, a méltányos és a társadalommal elfogadtatható kormányzati magatartás az lenne, hogy a konszolidáció árát, de legalábbis nagyobbik részét, azok fizessék, akik eddig a haszonélvezői voltak a kialakult helyzetnek. Ehhez azonban magyar érdekeket képviselő kormányra lenne szükség és demokráciára. Nem olyanra mint a magyar demokrácia, ami enyhén szólva is csak látszatdemokrácia. Történelmi hibát követ el az MSZP is, amikor nem távolítja el gyurcsányt és nem ragadja meg az alkalmat, hogy a jobboldallal ezen az áron most sok kérdésben lehetne konszenzusra jutni. Eddig próbáltam szakmai vélenményt mondani.Valódi magánvéleményem azonban a kialakult helyzetről az, hogy olyan ember, aki egy beszédében Öszödön – akárkik előtt és akármilyen alkalomból mondta és akár igaza volt, akár nem – de többször is mondta, hogy k…. Magyarország nem lehet Magyarország miniszterelnöke. A Fitch és társai pedig mondjanak amit akarnak.
#1 – komarkont 2006. október 11. 20:01
„Szerintem és a nép szerint?” – tipikus!
Azért megkérném, hogy a nevemben ne nyilatkozzon!
#2 – doki 2006. október 11. 20:50
Az, hogy mit mondott Öszödön mellékes a gazdaság szempontjából. Ebből azok csinálnak ügyet, akiket elvakított egy ember hataloméhsége és hagyják, hogy kihasználja őket a karrierje megmentése és nem utolsó sorban a meggazdagodás miatt. Hogy minek köszönhetjük a költségvetési hiányt az világos. Nem csak ennek a kormánynak, nem csak az azt megelőzőnek, hanem mindnek. Mert egy sem merte vállalni a megszorító intézkedéseket, helyette osztogattak fűnek fának és ebbe belejátszott mellékesen a FIDESZ is az ezüst hajótól a tokaji borvidékeken át a Josif-ek ugyebár minden. Az a tiszta és egyenes beszéd, ha az ember ezt beismeri. Igen, mindkét oldal hibája és hibája annak, aki arra voksolt, aki kánaánt ígért, pedig mindannyian tudtuk, hogy nincs miből, hibája annak, aki személyre szavazott és nem programokra. Mindannyiunké. Ha az EU elfogadta a programot, az azt jelenti, hogy szakemberei szerint ez reform és hatása várhatóan az lesz, amire szükségünk van. Ellenkező esetben nem adnának hozzá pénzt. Mellesleg ellenőrízni is fogják, hogy arra költjük, amire adták. Úgyhogy ahelyett, hogy önjelölt szakértőként bele”beszélünk” a témába, talán hagyni kéne azt a programot végrehajtani, ami számos igenis neves szakértő szerint reform és végrehajtható, mert bár van más mód, az se lenne egyszerűbb. Aki pedig belehazudott a tévé képernyőjébe, hogy megszavazta a 13. havit, ne állítsa, hogy sosem hazudott. Ezt az oldalt miért csak legyintéssel intézik el a kedves kritikus urak? Abban a pillanatban, hogy a kormány bizalmat szavazott Gyurcsánynak, ment is a forint a bűvös 71 ről lefelé a 60 felé. Erősödés. Ennyit arról, hogy mit gondol a tőke az emberről.
#3 – Dea 2006. október 11. 20:56
Néha hátborzongató olyan véleményeket olvasni, mint a #4-es Dea agyszüleménye, de így szép a világ, hogy annyira különbözőek vagyunk. 🙂
Azért én fenntartom azt az igen rég megfogalmazódott véleményemet, miszerint a népszavazásokon a választópolgárok egy alapfokú társadalmi ismeretekkel foglalkozó kérdőív sikeres kitöltése után járulhatnának az urnákhoz, teszem hozzá hogy egy minimális intelligencia szintet is hozni kellene a szavazáshoz való jogosultsághoz.
Dea szerint a Bokros csomag is osztogató volt, és talán jobb lett volna a 94-98-as Horn kormány idején belekezdeni az „igazi reformokba”, ami akkor nagy sajnálatunkra elmaradt. De remélem Dea arra is emlékszik, hogy 2006. április elsején 265.- volt az Euró középárfolyama, a 2005. december 31-ei 252.- Forintos középárfolyamhoz képest, tehát van hová visszaesni a mostani árfolyamnak! 🙂
Megismételném itt a HVG-n párszor már megfogalmazott véleményemet, miszerint az régen rossz, ha úgy táncol a nemzetünk kormánya és miniszterelnöke, ahogyan a külföldi pénzügyi „megmondóemberek” fütyülnek. A régi technológia sem vált be, amikor ugyancsak külföldi hatalom határozta meg a gazdaságunk fő irányvonalait, példaképpen azt, hogy mennyit fialjon egy koca.
Nem vitatom Mr. Heslamnek 30 éves „aggastyán” élettapasztalatát, és ezen idő alatt megszerzett szakmai ismereteit, de szerintem egészen más egy papírlapon számokat egymás alá írva a kívánt végeredménynek tapsolni, ami megjelenik a papírlap alján, és egészen más ugyanezeket a számokat egy tízmilliós társadalomra reformdiktatúra formájában rákényszeríteni!
Az én gyarló ismereteim szerint nem a mostani intézkedéseket várná az ember egy olyan kormánytól, aminek túlnyomó többségét egy magát szocialistának tituláló párt adja!
#4 – ldng 2006. október 11. 21:21
Tisztelettel kérném, hogy a „nép” kifejezést mellőzzék. Mindenki saját nevében nyilatkozzon, ne helyettem és családom helyett. ( meg további 8,5 millió helyett!)
Köszönöm!
#5 – Kocsis-Barna Tamás 2006. október 11. 22:02
Oh szóval legyünk szakmaibbak, na jól van, legyünk! A Fitch egyik nyilatkozó tagjának, aki komolyan vette a tájékoztatást Magyarországról egy ellenzékinek számító politikus adott információt. Ez a politikus meg volt gyozodve arról, hogy csak akkor bízik a statisztikában, ha azt o hamisítja. Nos.. Sem kézzel, sem géppel nem ment, kénytelen volt az illeto a meglévo valós számokat, amit már múlt év végén minden szakérto ismert, kissé „kiegészíteni”.
De ha így haladunk a piacokon, akkor a forint rövidesen a választások elotti szintre erosödik, 265Ft/Euro, és a Magyar Nemzeti Bank, ha kényszeredetten is, de apró pici léptekkel, de kénytelen lesz követni a forint erosödését. Az egyik hirtelevízióban (Echo) „futószalagként” megjelent egy sms, mely szerint ha Orbán megszólal, gyengül a forint, ha csöndben marad erosödik. Mint tudjuk, az Echo bevallottan nem baloldali csatorna. Amit a futó sms írója írt, a gyakorlati élet igazolta.
Mindezen nem változtat az a tény, hogy a túlköltekezés az ország népességének volt jó. Nyugati közgazdászok és magyar származású nyugati vezeto szakemberek BBC-n, CNN-en, a Financial Times-ban leírták már tavaj, és elmondták többször, ha egy országban a GDP növekedését lényegesen meghaladja a reálkeresletek növekedése, akkor az csak kormányintézkedés eredménye lehet, és az államháztartási hiányt növeli jelentosen. Magyarországon az elmúlt négy évben a GDP 18-20%-ot növekedett, míg a reáljövedelmek kb. 40-42%-kal. Ez már eleve elorevetette annak árnyékát, hogy jelentos lesz az államháztartás hiánya.
Egyedül az MDF volt az, aki pl. a Medggyesi féle 100 napos programot nem támogatta, mivel felmérte, hogy hátrányosan hat a költségvetés egyensúlyára. Megszámolhatod, hogy ez a jobb sorsra érdemes párt, oszinteségének köszönhetoen milyen szerény eredményt tudott elérni a parlamenti választásoknál. Medggyesi és Orbán aránytalanul többet ajánlott az embereknek, és ezért lett mindkettojüknek igen jelentos többsége. Orbán Viktor négy év alatt (2002-2006) mindvégig arra törekedett, hogy egyetlen pártba tömörítse az ellenzéket és ezzel egyhangú (saját hangja) politikát lehessen kialakítani. Az MDF ugyanezen négy év alatt azzal kezdve, hogy elismerte az MSZP eredményét, kitartott végig, egy ún. konzervatív, polgári közéosztályra építo politizálás mellett. Ezzel oda jutott, hogy amíg a 2002-es választások eredményeként kétségbevonható volt, hogy egyáltalán elért-e 5%-os bejutási küszöböt, 2006-ra bebizonyította, egyedül, hogy igen, el tud érni 5%-os bejutási küszöböt. Az MDF már 2002-tol kezdve, mint kispárt felismerte, hogy nem lehet bízni a nagy pártok egymásra ígérgeto licitjében! Az MSZP 2006-ban már nem mert olyan mértéku igérgetési hullámot elindítani, amilyen volt 2002-ben, és a választások után meghozott megszorító intézkedései információs vonalon megjelentek, csak senki nem vette komolyan. Ilyen volt a piac követo árrendszer (gáz/villany), a nagy ellátó rendszerek átalakítása, a jelentos tokebefetetést igénylo állami tulajdonú cégek értékesítése, és a keleti piac felé történo intenzív nyitás. Ugyanis, ha egy állami tulajdonú céget eladok, amelyik szükségszeruen kénytelen Magyarországon tevkényekedni, az így keletkezett nyereségének adóját kénytelen az államnak megfizetni! De az esetleges befizetések és ráfizetések NEM az államot terhelik. Ezeknél a nagy cégeknél nincsenek csillagászati vezetoi bérek, és az ehhez tartozó végkielégítés. Tokésekre ugyanis nem jellemzo, hogy teljesen fölöslegesen, logikátlanul kiszorják pénzüket az ablakon. Ha nagy jövedelmet akar biztosítani valamely vezetonek, akkor azt beosztáshoz kötik, amelyet célszeruen o maga tölt be. Ebbol kettos haszna van: egyrészt a megélhetése itt Magyarországon, másrészt a tokehozadék adózás utáni szabad felhasználása. A választási igérgetési sorozatban az ellenzék gondolván arra, hogy Gyurcsány is olyan, hagyományosan nagylelku lesz, mint Medggyesi volt igyekezett belekergetni ot megvalósíthatatlan törvény létrehozásába (14. havi nyugdíj), az ország állampolgárainak adójából összegyult pénzbol ingyen toke juttatása, névlegesen kisvállalkozóknak, ténylegesen egy viszonylag szuk vállalkozói körnek (lásd Széchenyi terv), természetszeruleg ezt már gyakorlatból ismert példaként nem kevés anyagi ellenszolgáltatásért cserébe. Amit ilyen olyan alapon, részben legális, részben kevésbbé legális formában a kijáró embereknek megfizettek.
A jelenlegi nagy probléma abból van az ellenzék részérol — az önmagát két pártnak feltünteto egy párt részérol — hogy teljesen meg voltak gyozodve arról, hogy a 2006-os választást igérgetési hullámukkal megnyerik. 1990 óta eloször fordult elo, hogy a magyar választók egy része, mintegy 2,5-2,8 millió választó nem ült fel a betarthatatlan ígéretnek. A maradék 2,1-2,3 millió választó, ezek az ellenzék részben törzsszavazói (1,2-1,5 millió), részben mindenki más tolük jobbra! Mindazok, akik sem a MIÉP, sem a JOBBIK parlamentbe jutásába nem hittek, és a FIDESZ-KDNP duett valamely jelöltjére szavaztak. Ezeket nem anyagi megfontolás, vagy párthoz való kötodésük vezérelt, hanem az akkori kormánypártokkal szembeni ellenállás olthatatlan dühe.
Ha most megnézzük, hogy a 2006-os önkormányzati választást, akkor a választásra jogosultak mintegy 52%-a járult az urnához. Ez közel 15%-kal kisebb létszám, a parlamenti választásnál. Ez a 15% az közel 1,2 millió ember! (8 millió választó polgárt feltételezve) Az 52% az max. 4,2 millió. Ha figyelembe veszem a végeredmény abszolút eredményétol függetlenül, hogy összesen 100.000-120.000 szavazat különbséggel lett az az eredmény, amit végül is kihírdettek, akkor megállapíthatjuk, hogy a FIDESZ a parlamenti képviselo választáskor megmozgatott 2,3 milliós szavazótáborát sem tudta elvinni, az MSZP és SZDSZ pedig több, mint 800.000 ember távolmaradását szenvedte el. Ezek az ún. „Úgyis nyerünk” túlzott optimista szavazók voltak. De az is lehet, hogy ezek a szavazók nem tetszésüknek adtak hangot távolmaradásukkal azért, mert mást vártak (nem ígéretben, hanem amit OK gondoltak), és mást kaptak (amire a kampányban a kormánypártok ugyan utaltak, de nem mondták ki).
Érdemes megnézni, Gyurcsány Ferenc a Közgazdaságtudományi Egyetemen elmondott vidófelvételét (volt szerencsém ott lenni, és fel is vettem). Az általa felhozott statisztika kezdo idopontja mintegy 1960-nál kezdodik. Ez az ido nem nevezheto a polgári demokrácia éveinek, de adathalmazában nagyon tanulságos! Ezekbol az adatokból megállapítható, hogy az elmúlt 45 évben (+1) hogyan alakult a lakosság helyzete jövedelmi oldalon, államháztartás helyzete GDP oldalon, stb. Ugyanakkor 1990-tol bebizonyított egy olyan régi közgazdasági tétel, hogy milyen mint egy szinuszgörbét ír le az államháztartás 4 évente. Ahol a nyitóévben még magas, félidore csökken az államháztartás értéke, de a ciklus végére megint felmegy, vagy meghaladja a korábbi idoszak csúcsát. Nagyon érdekes, hogy ez igaz 1990-94-re, 94-98-ra, 98-2002-re, 2002-2006-ra. Vagyis NEM igaz, hogy volt olyan kormány, amelyik nem az államháztartása hiányának rontásával próbált eredményt elérni! Biztos, hogy az Antal kormány, ahol Kupa volt a pénzügyminiszter, igen, a 2004-es választásokra más programot dolgozott volna ki, ha mind Antal, mind Kupa abban az idoben beosztásukban vannak. De nem voltak! Biztos, hogy a Horn kormány ha következetesen megtartja a Bokros Lajos által javasolt programot (mint tudjuk a ciklus végén a Medggyesi volt a pénzügyminiszter, aki egyébként egy uriember), akkor az államháztartási hiány abban a ciklusban nem emelkedett volna akkorát, mint ahogy ezt utólag a statisztika bizonyítja. 1998-ban ha utánaszámolunk és én megtettem, a FIDESZ nem nyert választást. Orbán Viktor csak úgy tudott kormányt alakítani, hogy a pártok túlnyomó többségének (beleértve FIDESZ) sem tetszo Kisgazda Párt (Torgyán József) ajánlkozását elfogadva koalícióra lépett. Ebben az idoben a Kisgazda Párt jelentos erot képviselt. 98-ban nem volt remény arra, hogy az MDF-fel együtt az SZDSZ és az MSZP képviseloi számát meg tudta volna haladni. De a Kisgazda Párt az MDF nélkül már elegendo volt. Arról nem is szólva, hogy Torgyán József az Orbán Viktornál aránytalanul nagyobb taktikus volt és van is! Azonban pontosan ezért a FIDESZ rákényszerült a Kisgazda Párt megosztására, szétzúzására, Torgyán József és némely vezeto társának gazdasági vonalon történo lehetetlenítésére. Ez a törekvése Járai Zsigmond közremuködésével, aki akkor a pénzügyminisztere volt és kitalálta a két éves költségvetést, sikerre vezetett. Hálából ezért jelölték Járai Zsigmondot az MNB elnökének, aki onnan egy fiatal kezdo közgazdász képviselot, aki egy éppen megszuno bank egyik vezetoje volt (AMRO) nevezték meg, szerintem Járai-Orbán közös megegyezéseként pénzügyminiszternek. Azt mindenki már akkor tudta, hogy nem a Varga a legalkalmasabb ember, a FIDESZ-en belül több olyan közgazdász van, aki szakmailag messze meghaladja ennek a fiatal közgazdásznak éppen kora miatt hiányos ismeretét, de a Járai Zsigmond szárnyai alatt el tudta végezni a tole elvárt feladatokat. A tragédia az, amikor valaki bedol saját politikájának! Ez történt a FIDESZ-szel is, és szegény Vargának is. O ma már hiszi, hogy o egy nagyon okos közgazdász. Ha Bod Péter Ákos, vagy Kupa Mihály, vagy uram bocsá Bokros Lajos választhatna, hogy ezen a híren sír vagy nevet, több hétig kellene a parlament lépcsoit feltörölni a nedvességtol. Mimellett az ismerethiány kortünet. Nem képesség hiány! De ideje nem volt megtanulni és bizonyítani!
Szerencsénkre vagy szerencsétlenségünkre 2002-ben Medggyesi Péter lett a miniszterelnök. O nem tudott ellenállni a FIDESZ ígérgetési hullámának, és nem volt felkészülve arra, hogy a pontatlanul megfogalmazott kijelentéseit utólag szándékosan félreértelmezik, és ebben a Fidesz mostanában is látjuk, nagyon jó. O nagyon jól tudta, hogy az által beígért elonyök jelentos pénzügyi problémákkal járhatnak. Tudta ezt azért is, mert az elso szocialista bankszakember (nyugati bankárok véleménye szerint), Fekete János ezt elore megmondta neki. Furcsa módon, hasonlót kellett hogy mondjon neki Gyurcsány, mert mintegy másfél-két év alatt az egyébként szilárd baráti kapcsolat kettojük között megbomlott. NEM veszett el, csak megbomlott. Gyurcsány Ferenc alkati tulajdonságok miatt, mint üzletember ezt a megbomlást gyorsan tudomásul vette, és nagyon sürgosen változtatni akart, mert nem volt megélhetési politikus! Ugyanígy nem volt megélhetési politikus Medggyesi sem! Éppen ez volt kettojükben a közös, ami jelentos mértékben megkülönböztette politikus társaik túlnyomó többségétol mindjettojüket. Mindkettojükben volt egy tenni akarás, mindkettojüknél megvolt a megélhetés biztonsága, mindkettojüknél megvolt a politikai rátermettség. Ez utóbbi éppen Gyurcsány Ferenc hátrányára szolgált Orbán Viktorral folytatott beszédében, mert hiszen filmbejátszásból tudjuk, hogy a kerekasztal tárgyalásoknál az akkor még kissé furcsa öltözetu és kinézetu Orbán Viktor a képernyon úgy nyilatkozik, hogy csak egyetlen emberre kell figyelni és vigyázni bal oldalon, és ez Gyurcsány Ferenc, mert nagyon okos a fiú. Feltehetoleg ez az érzés megerosödött benne, amikor vidékre hazafelé jövet Gyurcsány Ferenc a saját kocsiján hozta el Orbán Viktort. Ezt egyébként mindketten elismerték!
A történelem ismétli magát. Ez a Hegel-i triáda! Tézis, antitézis, szintézis. A megismétlodés mindig magasabb fokon folytatódik. 88-89-ben feltehetoen jelentos viták voltak politikai kérdésekben Orbán és Gyurcsány között. Akkor a balodali MSZMP-be Gyurcsány megvédte Orbánt, értékelve azt a szándékot, ami több baloldali magas beosztású vezetoben már megvolt. Horn Gyula, mint külügyminiszter, kimentette Orbánt és többek között Deutsch-ot Csehszlovákiából, amikor ott a budapestihez hasonló de nem azonos tüntetésen való részvételért elozetesbe vitték. (Ezt Orbán azóta sem köszönte meg Horn Gyulának!)
Tehát mint látható a két politikus között nem újkeletu az ellentét. Több, mint 15 éve ismerik egymást. Nagyon valószínu, bár erre nincs semmi érdemi adat, kivéve 2006 elso féléve, amikor Gyurcsány Orbán Viktorral szemben annak hibás taktikai eljárása miatt gyozelmet ért el, lásd tévé viták a választáskor. Nagy valószínuséggel ez volt az az utolsó csepp, amiért Orbán Viktor nem a csomagot, nem az MSZP-t, nem a kormányt, hanem személyében az ot esetleg több alkalommal legyozött Gyurcsány Ferencet akarja diszkvalifikálni, 10%-ában valós, 90%-ában csalárd indokok alapján, hogy a jövoben ne kelljen neki újjólag esetleges kihívójával szemben ismételt hátrányos helyzetbe esetleg verségbe kerülnie. Ennek keretében minden eszközt megragadnak, beleértve a nyugati sajtónak adott részben valós adatokhoz fuzött hamis tájékoztatást, részben a magyarországi események valóságtól eltéro beállítását, részben pedig a választásra jogosult polgárok 0,3%-ának megmozgatásával, de nem több, mint ennek négyszeresével azt a látszatot kelteni, hogy világra szóló fényes gyozelmet aratott. Orbán Viktor meg akarja elozni Gyurcsányt és úgy jár, mint annak idején a szocializmus a kapitalizmussal. Nem veszi észre, hogy Gyurcsány ugyan a szakadék szélén áll, de annak háttal. O meg csak rohan elore.
Röviden néhány szót a nyugati tokérol! A Magyar kultúra fejlodése az 1800-as évek reform országgyulésében kezdodött és teljesedett ki a nagybirtokos nemesség kis részének önkéntes adományából. 1890 után már a nyugatról bejövo mesteremberek és tokések pénzébol és tudásából lett Magyarország igen erosen fejlodo állam. 1921-re mind az ipar, mind a toke az országba tragikus mértékig csökkent. Ezt követte a gazdasági világválság, majd a 33 utáni gazdasági föllendülést törte meg a második világháború. 1948-ban akinek tokéje volt, azt mind államosították. Magyarországon a második világháború után 1980-ig nem volt magyar tökés! 1981-ben indult meg egy gazdaságfejlesztési folyamat, ami vezetett 1990-hez, amikor már némelyeknek már volt némi pénzük. Néhány százmillió. De Csányi Sándor 90 milliárdja és Gyurcsány Ferenc 2,5 milliárdja 1990 után jött létre! Nincs magyar toke, ilyen nagyságrendekben pedig sehol Magyarországon. Ezek mind befektetések. Nem készpénz. Amire az országnak szükségre van az beáramló készpénz, vagyis toke. Bármilyen furcsa, amióta a foniciaiak a pénzt feltalálták ez csak a maga természetes formájában jelent érdemi értéket. És ez csak nyugaton van! Van keleten is, de idonként jobb, ha abból nem kérünk…
Mindezek alapján tudomásul kell venni, hogy ha idejön egy jelentos toke, itt letelepszik, mondjuk beruház 1500 milliárdot, létrehoz 15000 munkahelyet, ez soha nem lesz alkalmas, mint beruházás, önellátásra. Nincs autarch beruházás, mindenkinek kell beszállító! Erre játszik most a gazdasági minisztérium. Egy 10-15000 fos beruházás minimum 6szorosát igényli beszállítókban! Nem tud, nem akar és foleg nem gazdaságos minden feladatot egyazon cégnek végezni. Szolgáltatást, berendezést, alkatrészt meg kell vennie a piacon! Utána már o lesz a nagy, amikor összeállítja a végterméket és elvész a beszállítók neve a piacon. De megélnek belole!
Hát valahogy így muködik egy normális piacgazdaság.
#6 – Dea 2006. október 11. 22:37
Szerintem,kinről lehet sok minent mondani,jósolni,de itt élni és átélni az is más. Sajnos egy ember aklarja most több mill-ó ember életét irányítani,anak ellenére,hogy csak néhány ezer ember hiszi el,amit mond. Amit mond és hol? Ez,nem merítette már ki a Haza árulás fogalmát? Még Ő akarja a Kormányfő bötönbe csukatni? Ez igen érdekes. Mikor fogják már megállítani ebben a nagy hévében? Miért nem Ő áll ki nap-mint nap,és mondja a napi szöveget. Miért a fullajtárokat küldi. Persze,fél,azért kell neki két ajtós védelem+ páncélautók! Hát igen,nagyon bátátor ember. Igy lehet is.!
#7 – kiskalmar 2006. október 11. 22:55
majjjó valagbarúglak te mocsok emeszpédrukker
a szüzanya a szeméjessen
#8 – Lourdi Szüzanya 2006. október 11. 23:56
Akár tetszik akár nem Gyurcsány Ferencnek köszönhetjük hogy most már az ország nagy része érzi és tudja hogy közösen kellene vállalni a feladatokat hogy országunk igazi európai országgá válljon.Könnyü azt mondani hogy ne ő vigye tovább, vajon a másik személy jobb lenne ? Neki is cipelni kell a csomagot,csak az a probléma hogy időnként saját zsebére és klienturájára gondolva fizeti ki embereit.
Gyurcsány elkezdett valamit erre jó volt? Koncnak kidobni?Vagy csinálja ha birja és a többit más aratja le.Ez a felelősség hiánya az ellenzék részéről.Mert neki Magyarország számit? Csak ők számitanak.De mi is itt élünk ha nem vette volna észre!!!!!!!!!!Megszülettünk, alkotni és élni szeretnénk!Ne csak a határontúliakkal foglalkozzanak amikor itt kellene segiteni nagyon sok emberen.
#9 – demokrata 2006. október 12. 08:37
Röviden csak annyit:
Nem fogadható el az az érvelés, hogy a „nép” nem tehet arról, hogy ide jutott az ország. Szerintem az a nép aki nem hajlandó hinni az észnek, hanem csak az ígéreteknek, (ráadásul olyan ígéreteknek amiről pontosan lehet tudni, hogy vagy hazugság, vagy ha megpróbálják megvalósítani az még rosszabb az országnak) az igenis felelős azért hogy az ország abba a helyzetbe jutott. A baj az, hogy aki ezt tudta, elmondta ismerőseinek barátainak, az is benne van a lekvárban.
Igaz ez elsősorban a Bokrost démonizáló, igérgetó, azon kívül semmit nem tevő FIDESz-kisgazda koalícióra, de igaz ez a Megyesi féle vonalra is, mert ők meg azt csinálták, hogy ha így lehet nyerni akkor ígérünk mi is. Persze a helyzet bonyolultabb mert tényleg oltak olyanok ahol indokolt volt az emelés, orvosok, tanárok, de az a baj, hogy mire oda le ért a pénz előtte többszörösét lenyúlta az államigazatás. Nem állítom, hogy az államigazgatásban nem szabad keresni, de EBBEN az államigazgatási struktúrában bűn ha sokat keresnek. És ide értem pl az EP képviselők egekbe szökő pénzeit is.
#10 – air 2006. október 12. 09:16
Ez a gyurcsányi egy közönséges náci. Most is demokráciaellenes uszító rendezvént tartana, antiszemita haladó kurzus.
#11 – Hirsch Dávid 2006. október 12. 15:50
Most kaptuk a hírt, hogy fletókát végleg leszázalékolták. Agyilag kipurcant diagnózissal.
#12 – Hirsch Dávid 2006. október 12. 15:54
szoci=náci
#13 – Hirsch Dávid 2006. október 12. 16:04
Könyörgöm most azt mondani pont a ME-re, hogy antiszemita meg náci? Magatoknál vagytok? Ki zsidózik a Kossuth téren per most? Ki nem hajlandó részt venni nemzeti ünnepen, ha akár a ME, akár Dávid Ibolya ott van? Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. Ami meg a dokit illeti, hát ki lehetne elemezni Orbánt is, csak van akiben van annyi jóérzés, hogy nem mocskolja a másikat. Nem tünt még fel, hogy ez a stílus okozza, hogy így összezárjon a baloldal és összetartson? Hát ha ellenzéki volnék, akkor most magammal szúrnék ki. Ennyi ész kéne, hogy legyen. Mindenkiben ellenérzést keltetek. Nem tünt fel? De kérem, csak tovább a hasonló nyilatkozatokkal, annál erősebb lesz az MSZP.
#14 – Dea 2006. október 12. 16:07
A gyurcsanyi már régen bizonyította hogy nem magyar és aljas antiszemita. Isten óvja meg Magyarország népét az ilyen emberektől!
#15 – Hirsch Dávid 2006. október 12. 16:18
Én csak meg szeretném köszönni Dea hozzászólását, tárgyilagos, átgondolt és logikus érvelés volt! Ilyen EMBEREK megnyilvánulásaiért érdemes olvasni a fórumot. Köszönöm mégegyszer, én sem tudnék hozzátenni semmit, ajánlom figyelmébe a „jobb oldalnak” is !!!
#16 – Aladdin 2006. október 12. 17:56
A 40 rabló szeretné, ha megint OV lenne a király!:-)
Dea tényleg korrekt volt.
#17 – 40 rabló! 2006. október 12. 18:56
Név*:
Email*:
Az email cím nem jelenik meg az oldalon
Weboldal:
Kérjük írja be a baloldali számot!
Fenntartjuk a jogot mindazon hozzászólások visszautasítására, amelyek valamely faj, vallás, kisebbség ellen uszítanak, rágalmaznak, durva kifejezéseket tartalmaznak, illetve ellentmondanak szabályainknak.
