Ennek a most megjelent könyvnek már a címe is paradox: egy középkorú zsidó férfi gyónja meg benne könyörtelen őszinteséggel, hogy évtizedeken át tartó, a képmutatásig menő asszimilációs kísérletei után hogyan fedezte fel a maga zsidó, sorsát, amiért tenni is akart.
Dr. Kulcsár István (aki szerzői álnévként a Körmendi Balázst választotta) könyvét még 1942-ben, két munkaszolgálata között írta meg Budapesten. A saját tudatát elemző pszichoanalitikus megrázó műve azonban először csak a rendszerváltás idején jelenhetett meg. A háború után dr. Kulcsár a deportálás túlélőinek gyógyításával foglalkozott a DEGOB (a Deportáltakat Gondozó Bizottság) budapesti kórházában, egyidejűleg a Magyar Cionista Szövetség alelnöke volt. 1950-ben alijázott. Izraelben hamarosan a Tel-Aviv-i Egyetem pszichiátria professzora lett. Nemzetközi szakmai hírnevét elsősorban annak köszönhette, hogy 1961-ben, mint az Eichmann-per elmeszakértője, sok órát tölthetett el a világtörténelem egyik „legeredményesebb” tömeggyilkosának vizsgálatával és az annak során nyert anyag feldolgozásával, publikálásával.
A Zsidó gyónás második kiadása nemrégiben jelent meg az Argumentum Kiadó gondozásában.
Breuer
