NOL * Népszabadság Online * 2006. október 4.
Irán folytatni kívánja tárgyalásait a Nyugattal, hogy eloszlassa a nyugati országok aggodalmait atomprogramjával kapcsolatban, de egy tapodtat sem hátrál az ügyben – jelentette ki szerdán Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök.
Szavai szerint hazája továbbra is „él törvényes jogaival, és dicsőségesen halad tovább megkezdett útján”. „Ha bárki azt hiszi, hogy a tárgyalásokat fel lehet használni velünk szembeni nyomásgyakorlásra, akkor nagyon téved” – hangoztatta a Teherántól nyugatra fekvő Nazarábád településen mondott beszédében.
Azzal is nyomatékosította Irán tántoríthatatlanságát vitatott atomprogramjának ügyében, hogy a nukleáris technológia nemzeti ünnepnapjává nyilvánította április 9-ét. Azért éppen ezt a napot, mert (idén) április 9-én sikerült Iránnak 3,5 százalékos szintre dúsítania uránt. A dúsításnak legalább ilyen szintjét kell elérni ahhoz, hogy az urán atomerőművek fűtőanyagaként használható legyen. Noha a katonai hasznosításhoz sokkal magasabb dúsítási szintre van szükség, e vívmány bejelentése súlyosbította az iráni atomprogram körül kialakult válságot.
Az Egyesült Államok, a többi nyugati ország és Izrael attól tart, hogy Irán atomfegyverre próbál szert tenni. Teherán tagadja ezt a feltételezést, váltig állítva, hogy nukleáris programjának kizárólagos célja az energiatermelés. A teheráni tévé szerdai jelentése szerint Mahmúd Ahmadinezsád elnök utasítást adott arra, hogy nyissák meg Irán atomlétesítményeit a külföldi turisták előtt. Teherán ezzel is bizonyítani kívánja vitatott atomprogramjának békés jellegét – jelentette az iráni állami televízió.
Javier Solana szerint Iránnak most már el kell döntenie végre, akarja-e az atomprogramjáról szóló tárgyalások folytatását a nemzetközi közösséggel, s hajlandó-e elfogadni ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a követelését, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét, mert nem tarthatnak a végtelenségig ezek a tárgyalások. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt elhangzott beszédében, hogy ha Irán továbbra sem hajlik a világszervezet követelésének teljesítésére, akkor a maga részéről javasolja, hogy továbbítsák az iráni atomprogram ügyét a Biztonsági Tanácshoz.
Mint mondta, „végtelenül hosszú” tárgyalásai Ali Laridzsánival, a nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyalóval nem vezettek lényegi eredményre. „Egy sor kérdésben közös nevezőre jutottunk, de a lényegben, az urándúsítás felfüggesztésében nem tudtunk megállapodni” – tette hozzá.
Solana elmondta az európai parlamenti bizottságnak, hogy nem jelöltek meg időpontot Laridzsánival egy újabb találkozóra, de a maga részéről kész Teheránba utazni, ha Laridzsáninak problémát okozna a külföldre utazás a muzulmán böjti hónap, a ramadán idején. Solana az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország nevében tárgyal az irániakkal, és próbálja rábeszélni Teheránt, hogy különféle politikai és gazdasági ösztönzőkért cserébe mondjon le az urándúsításról.
Irán annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a Biztonsági Tanács szankciókat rendelhet el ellene hajthatatlanságáért. A BT 1696-os határozata augusztus 31-ig adott időt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére. Mivel Teherán nem teljesítette a BT követelését, és továbbra sem hajlik rá, az ENSZ fő döntéshozó szerve büntetőintézkedéseket rendelhet el ellene.
Az iráni elnök a szankciófenyegetést is „elintézte egy vállrándítással” a szerdai napon. Egy másik vidéki beszédében, amely a Teherántól 90 kilométernyire nyugatra lévő Hastgerdben hangzott el, kijelentette, hogy a BT-szankciók sem ijesztik el Iránt az urándúsítástól.
(MTI)
