Forrás: Magyar Hírlap

Színház

Lábbal dobogva, majd a lelkesültségtől felpattanva, állva vastapsol és bravózik a közönség a Thália Színházban. Meghatott a publikum, és meghatott a két színész, Vári Éva és Kulka János is. Tudható, hogy Kulka több mint két évtizeddel ezelőtti pályakezdésekor Pécsett játszottak együtt, és imádták egymást. Sejthető volt, ha most újra összeeresztik őket, felszikrázik a színpad. Ez is történt.

Richard Alfieri Broadwayn bemutatott, számos országban játszott Hat hét, hat tánc című darabjának nem az irodalmi értéke a legfontosabb, hanem az, hogy elsőrangú szerepet kínál két kiváló színésznek. Ilyen, külföldön kifejezetten népszerű darabok áradatával riogatnak azok, akik attól félnek, hogy Magyarországon netán felszámolják a társulatok bizonyos részét. Hiszen ezek egyetlen díszletben, együttesek nélkül, viszonylag olcsón kiállítható, jól utaztatható produkciók.

Nem vájkálnak a lélek mélységeiben, de azért van bennük lelkület, sőt a sziruposság határán lavírozó érzelemáradat. Van humoruk, pergő ritmusuk, és lehetőséget adnak arra, hogy a nézők kedvencei minden oldalukat megmutatva brillírozzanak.

Hogy itt valami többről van szó, az már a színészek érdeme, és egy olyan rendezőé, az Izraelben élő Ilan Eldadé, aki – mint több munkájával bebizonyította – úgy képes a szívet facsarni, hogy nem lépi át a giccs határát, miközben nagyon is a közelében lavíroz. Biztos stílusérzék szükséges az ilyen darab eljátszásához, és az sem árt, ha van egy olyan kitűnő fordító, mint Parti Nagy Lajos, aki teletűzdeli a szöveget nyelvi leleményekkel, ironikus szurkapiszkákkal.

A történet szerint egy gúnyos, szókimondó, meleg tánctanár érkezik az idős, özvegy lelkésznéhez, aki unaloműzésül fogadja fel a férfit. A tanár cége vállalja, hogy hat hét alatt hat különböző táncot tanít meg gyorstalpalón a kuncsaftoknak. A két igen különböző ember persze mind közelebb kerül egymáshoz, annyira, hogy végül létfontosságúakká válnak egymásnak. Közben hazudnak is, meg vehemens módon trágár szavakkal dobálóznak, és ők se nagyon értik, hogy miközben látszólag óriási a szakadék közöttük, hogyan csiszolódnak mindinkább össze.

Vári és Kulka eljátssza a magány és a társkeresés stációit, de közben könnyedek és elegánsak maradnak. Táncban oldják a feszültséget. Állandóan froclizzák egymást. Pikírt megjegyzéseket tesznek. Ádáz, élvezetes szócsatákat folytatnak. Lubickolnak a szerepükben. Jánoskúti Márta jelmeztervező a hangulataiknak megfelelő, beszédes ruhákat teremtett a színészeknek, Király Attila és Cortés Sebastián bevállalós, vagány táncokat koreografált.

Az egész előadás bevállalós, a két művész személyes, intim dolgokat tár fel magáról. Ettől olyan igaz és emlékezetes ez a színházi este.

Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc

Thália Színház

(Bp. VI., Nagymező u. 22-24.)

Rendező: Ilan Eldad

Szereplők: Vári Éva, Kulka János

Bóta Gábor

Comments are closed.