Abbasz támogatását kérte Rice a mérsékelt arab államoktól
Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2006. október 4.
Hamasz-fegyveresek Gázában Kép: REUTERS – Mohammed Salem A Mahmud Abbasz palesztin elnök vezette Fatah szervezet fegyveres szárnya tegnap megfenyegette a kormányzó Hamasz mozgalmat, hogy megöli vezetőit. A hét végi véres összecsapások után viszonylagos nyugalom uralkodott tegnap Gázában, de a két mozgalom közti hatalmi harc (mely polgárháborúval fenyegeti a palesztinokat) fokozódott az Al-Aksza Mártírok Brigádjai bejelentésének hatására.
A térségben tartózkodó amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice a vérontás befejezésére szólította fel a feleket. A külügyminiszter egyébként tegnap arról próbálta meggyőzni Washington arab szövetségeseit Kairóban (egyiptomi, jordániai és az öbölországok tisztségviselőinek jelenlétében), hogy támogassák Mahmud Abbaszt a Hamasz-kormánnyal szemben. Rice feltehetően értő fülekre talál, hiszen a felsorolt szunnita országok (főleg a libanoni háború után) örömmel veszik, ha csorbíthatják Irán és a szélsőségesek befolyását. (A Hamasz bár szunnita szervezet, a síita Irántól kap támogatást.) Az amerikai külpolitika érezhetően elfordult a demokratizálódástól – melynek eredménye a Hamasz-kormány lett -, és ismét a mérsékelt arab monarchiák és diktatúrák támogatását keresi. Rice Szaúd-Arábiában is tárgyalt, ma pedig felkeresi Abbaszt és Ehud Olmert izraeli kormányfőt.
Az elmúlt két napban 12 palesztin halt meg, és több mint százan sérültek meg a palesztin hatóság történetében példátlan belharcokban. – Ha a nemzeti ügyért vagy a hitért halt volna meg a fiam, el tudnám fogadni. De most olyan időket élünk, mint még soha – mondta egy férfi a BBC-nek, akinek 15 éves fiát a hét végi lövöldözés során érte találat. Az Al-Aksza Mártírok Brigádja a Hamasz damaszkuszi vezetőjét, Haled Mesalt és Szaeed Szejam belügyminisztert tartja felelősnek. A Hamasz úgy válaszolt: nem kegyelmeznek, ha vezetőiket támadás éri.
A belharcok kirobbanásának előzménye, hogy a Hamasz-kormány (a nyugati segélyek megszűnése miatt) nem tudja kifizetni a főleg a Fatahhoz tartozó közalkalmazottak bérét immár május óta. Az egy hónapja sztrájkoló 160 ezer dolgozó a palesztin társadalom több mint negyedét tartja el. Abbasz hajlandó lenne együtt kormányozni a Hamasszal (így újra megnyitni a nyugati pénzforrásokat), ha a radikális szervezet elismeri Izraelt, melyre eddig nem volt hajlandó. A Ynet izraeli hírportál által közzétett palesztin közvélemény-kutatás szerint azonban pont a Fatah vesztett népszerűségéből. Ha most lennének a törvényhozási választások, a két mozgalom fej fej mellett végezne – áll a kutatásban.
Elemzők a jelen felállásban képtelennek tartják Abbaszt, hogy feloldja a helyzetet. Kormányt nem alakíthat a Hamasz nélkül, és konfliktuskerülő stílusa miatt feltehetően nem is fog. Helyzete még a Fatahon belül is meggyengült a januári törvényhozási választásokkor, mikor a mozgalom fele majdnem másik listán indult. Izraeltől nem várhat olyan lépéseket, melyek megerősítenék (pl. palesztin rabok elengedése), hiszen eddig képtelen volt „kiszabadítani” a Gázai övezet határában elrabolt izraeli katonát. Ám most első számú feladata a belharcot megállítani, különben elérhetetlen távolságba kerül az életképes palesztin állam.
