Népszabadság * Kuzmányi István * 2006. október 2.
A kaunasi városháza Kép: A szerző felvétele Ha valaki ki szeretne törni a baltikumi utak kínálta Vilnius- Riga-Tallinn sztereotípiából, és valami egyedire vágyik, akkor Kaunas és környéke, mely a hagyományos litván vendéglátás otthona, megfelelő állomása lehet utazásának.
A Via Baltica mentén elhelyezkedő várost a XI. századtól említik, ma Litvánia második települése (360 000 lakos). 1920-1939 között az első független Litván Köztársaság fővárosa volt (Vilnius lengyel fennhatóság alatt állt). A város ma Litvánia „leglitvánabb” városa: lakosságának 93 százaléka litván nemzetiségű.
Sétánkat az Óvárosban kezdve a mintegy ötszáz, műemlékvédelem alatt található épített örökség közül válogathatunk. A Városháza tér közepén áll a XVI. században épült városháza, melyet formája miatt a helybéliek „Fehér Hatytyú”-nak neveztek el. Körülötte sorakoznak az alacsony, de annál hangulatosabb polgárházak, melyekben egykor lengyel, zsidó, német, svéd és velencei kereskedők élték mindennapjaikat. A tér közelében található két „leg”: Litvánia legöregebb polgári háza – az 1500-ban téglagót stílusban épült Perkunas-ház – és az ország legnagyobb gótikus temploma, az érseki székesegyház. A folyó irányába indulva találjuk meg a kaunasi várat és a mellette található gótikus György-templomot.
Az Újváros nyílegyenes főutcája a Szabadság sétány, melyet az első világháborút követően alakítottak ki. Ma nagyvárosi élet zajlik: itt található az új városháza, számos kávézó, étterem és divatház. A sétálóutca leghíresebb alkotása a Grybas szobrászművész alkotta, majd 1932-ben felavatott Nagy Vytautas-szobor (az utolsó litván független fejedelem), melyet a szovjetek leromboltak, és a rendszerváltást követően újraállítottak. A sétánnyal párhuzamosan találjuk az Egység terét, ahol egy angyal alakú szabadságszobor áll. A közeli domb tetején a tér felé magasodik a litván nemzeti megmaradás egyik jelképe, az 1932-ben épült, hófehér monumentális Krisztus feltámadása-templom.
A közelben található egy nem szokványos, de annál érdekesebb látnivaló, a több mint 2000 boszorkányt és ördögöt ábrázoló alkotást tartalmazó Ördög Múzeum, mely Antanas Zmuidzinavicius impresszionista festő gyűjteménye.
A város köztemetőjében az újkori történelem fontos eseménye zajlott: 1956. november 2-án a helyi lakosság szimpátiatüntetést tartott a magyarországi forradalom mellett.
A város környéke tovább fokozza az eddig látottakat: a „kaunasi tenger” (1959-ben létrehozott mesterséges tó, 63 km) melletti nagy kiterjedésű, erdős területen találjuk a pazaisli, egykori kamalduli kolostort, melynek éke a firenzei mesterek által alkotott barokk bazilika, valamint a rumsiskesi szabadtéri múzeumot (175 hektáros területen mintegy 100 épület található), ahol egész évben színes programokkal várják a látogatókat. A tavon hajókázással vagy az erdőség kínálta természetjárás lehetőségével a természet szerelmesei is megtalálhatják azt, amit szeretnek.
A Budapesttől mintegy 1100 kilométerre északra található Kaunast legkönnyebben repülővel érhetjük el. A Wizz Air magyar fapados légitársaság Budapestről, varsói átszállással heti három alkalommal indít járatot.
