…opou kai an pas, opou an pas
edo papas, ekei papas……….
„…bárhol jársz, bárhol jársz, itt is egy pap, ott is egy pap…” (görög dal)
Görögországban a tanárok és a diákok egy olyan infrastruktúra áldozatai, amely nem teszi lehetővé, hogy a tanárok saját módszereiket és tananyagaikat használják. Az állami iskolákban az oktatási minisztérium és a vallás diktálja a tanmenetet. A vallás? Igen, Európában Görögország az egyetlen olyan hely, ahol az oktatási minisztérium nincs elkülönítve az egyháztól.
Egy dinamikus nemzet történelmi fogságban
Egyébként sem gyakori ebben az országban az egyház és az állam elkülönülése. Minden állami rendezvényen találkozhatunk egy ortodox pappal is. Iskolaavatókon a pap az állami hivatalnokokkal együtt vágja el a szalagot, hogy ünnepélyesen megnyissa az intézményt, és egyúttal megáldja azt.
A görög oktatási rendszert egy olyan elavult 19. századi fogaskerék darabjaként is tekinthetjük, amely azon erőlködik, hogy valahogy lépést tudjon tartani az ABS-sel ellátott villámgyorsan változó európaival. Miért olyan rossz – sokak szerint Európában a legrosszabb – a görög oktatási rendszer? Miért szidják annyira a tanárok és a diákok egyaránt? Miért fizetnek a szülők hatalmas összegeket a délutáni magániskolákért?
CsókollakEgyes oktatáskutatók az ortodox egyház és az oktatás évszázados szimbiózisát teszik ezért felelőssé. Nem vonható kétségbe, hogy a 400 éves török hódoltság alatt az ortodox vallás tartotta össze a népet és segítette őket identitásuk megtartásában. Mindebben a nyelv őrzése is döntő szerepet játszott. Az egyház a görög nyelvet a kultúra szerves és alapvető részének tekintette, ilyen módon biztosította az ország fennmaradását is. Az oktatás ekkor kizárólag a papok feladata volt, és érthető, hogy mindaz, amit tanítottak mindenek előtt vallásos természetű volt. Számos generáción át a gyermekek tőlük szerezték meg ismereteiket többször viszontagságos körülmények között a törökök által megszállt ellenséges területeken.
Ma már nem kell titokban tevékenykednie a görög egyháznak, hiszen kezében az ország fele, befolyása alatt van a közélet, a politika. Befolyásolni tudja és befolyásolta is a választások kimenetelét. Az oktatási politikai kérdésekbe döntésekre is kiterjed a hatásköre.
Kormányrendelet szabályozza, hogy minden állami iskolában a napot közös imával kezdjék. Minden általános és középiskolában kötelező a hittanoktatás. A 300 oldalas hittankönyv 290 oldala az ortodox vallásnak van szentelve, 10 oldalban mutatják be a hinduizmust, a buddhizmust, a Koránt, a katolikus vallást, és egy mondatban pedig összefoglalják a zsidó vallás főbb elemeit, kihangsúlyozva, hogy a zsidók egy olyan helyen élnek, ahol most háború van, ahol sokan meghalnak, és ez – természetesen – azért van, mivel nem ortodoxok.
Nem is olyan régen kötelező volt a görög személyi igazolványokban feltüntetni a vallási hovatartozást is. És ha ezen a helyre valaki például római katolikust vagy mormont írt, döntően és negatívan befolyásolta további elhelyezkedési esélyeit. A pápa görögországi látogatásakor többen „Menj haza Antikrisztus!” táblákkal vonultak ki az utcákra. Az Amerika-ellenesség is elég erőteljes az országban így az, hogy Bush elnök esetleges látogatása milyen indulatokat váltana ki, jobb el sem képzelni.
Életvidám görög diákok2006. júniusában a parlament új oktatási rendszert vezetett be: „Vége a hosszú diákéveknek. Vége a hiányzásoknak. Vége az ingyenes könyveknek. A tanulóknak tanulniuk kell. A tanároknak pedig tanítani.” – hirdette az új program. 2006. februári statisztikák szerint: 320000 egyetemi hallgató közül 145000 „hosszú idejű” vagy „karrierdiák”. Ők azok, akikkel ha Görögországba látogatunk, biztos, hogy találkozni fogunk: a kávézókban, és más szórakozó helyeken, ahol – tanítás alatt és helyett – kortyolgatják szórakozottan frappéjukat.
Egyesek szerint, ha nem is olyan könnyű bejutni a görög felső oktatási intézményekbe …de bennmaradni mindenképpen az. Az új reformok nemcsak a felsőoktatásban eredményeztek szigorításokat, hanem az óvodai, általános-, és középiskolai oktatást és nevelést is megcélozták.
Múlt héten Görögországban ötnapos sztrájkot hirdettek az általános iskolai tanárok. A Görög Általános Iskolai Tanárok Egyesülete további a szombati ülésén újabb öt napra terjesztette ki a sztrájkot. A görög tanárok többsége ugyanis úgy véli, hogy a nyáron nem biztosított elegendő időt az új tananyagok bevezetésére való felkészülésre. Számos tananyag még nincs kidolgozva, hiány van a személyi és tárgyi feltételekben is. Az általános iskolai tanárok és az óvónők jelenlegi 950 eurós kezdő fizetését 1400 euróra való emelését is követelik. Továbbá követelik, hogy a sztrájkoló tanároktól megvont fizetést az iskolák fejlesztésére fordítsa az oktatási minisztérium.
