David Admon úrral, Izrael Állam magyarországi nagykövetével a Fullánk utcai épületben találkoztunk. Biztonsági ellenőrzést követően viszonylag gyorsan bejutottam az épületbe, bár a mobil telefonomat le kellett adnom a biztonsági tisztnek. A nagykövet mint mindig, most is barátságosan fogad otthonosan berendezett irodájában. Magyarul beszélgetünk. Mosolyogva jegyzi meg, hogy idáig az Izraelbe utazók keresték meg, hogy biztonságos-e a zsidó állam. „Most a helyzet megváltozott. Izraelből csöng állandóan a telefon, és azt kérdezik, hogy biztonságosan utazhatnak-e Budapestre?”
K: Nagykövet úr részt vett az EMIH és a Chábád Pilisi Hétvégéjén, amely szeptember 15-17- én Dobogókőn került megrendezésre. Milyen benyomása volt a találkozóról?
D.A.: Ilyen helyen még sosem voltam. Hogy közel kétszáz zsidó, többségükben fiatal vegyen részt egy ilyen rendezvényen, ilyet Magyarországon soha és sehol sem tapasztaltam. Ezek az emberek tudni és tanulni mentek oda, hogy választ kapjanak a kérdésre: mi az, hogy zsidóság? Nagyon fontos, amit a Chábád csinál, hogy a fiatalok részére a zsidósággal kapcsolatos ismeretek elérhetőek legyenek. Jó benyomást tett rám az a vidám és pezsgő élet, amit a Pilisben megtapasztaltam.
Izraelben viszonylag könnyű, hiszen a gyermekek az iskolában tanulják a Tanach-t, ismerik meg az ünnepeket és az azzal kapcsolatos szokásokat. Ott élnek és már az életből is tanulnak. Magyarországon a helyzet más. Egészen az 1989-es évekig nem működtek a zsidó iskolák. A felnövekvő nemzedékek nem részesülhettek zsidó oktatásban és így fontos, hogy a megfelelő intézmények minél szélesebb körben érjék el a fiatalságot.
K: Nem ez lenne a zsidó vallási irányzatok elsőrendű feladata?
D.A.: A helyzet az, hogy a zsidóságon belül többféle irányzat létezik. A reform, a neológ, az ortodox és a Chábád például. Van vagy hatféle. Egyik a másiknak még a zsidóságát is megkérdőjelezi. A neológnak a reform, az ortodoxnak a neológ nem számít zsidónak. A Chábád azonban mindegyiktől különbözik ebben a tekintetben.
K: Miben állna ez a különbség?
D.A.: Abban, hogy a Chábád minden zsidóhoz szól és nem tesz különbséget közöttük. Elfogadja és segíti őket, hogy minél többet tanulhassanak meg a zsidóságból. Hogy minden zsidó számára megadasson a lehetőség az ismeretek megszerzésére.
K: Hol tölti az újévi ünnepeket?
D.A.: Kilenc budapesti zsinagógában leszek jelen Ros Hásáná alatt. Havi rendszerességgel ellátogatok és veszek részt a Chábád szertartásain és többször is ott voltam a Vasváriban is. Így a közelgő Jom HaKipurim-i böjtöt is ott, Keren Or zsinagógában fogom eltölteni. Fontos, hogy a Magyarországon élő és tanuló üzletemberek és a magyarországi zsidók a Chábádnál mindig otthonra találhatnak. Imádkozhatnak, tanulhatnak és közösségben lehetnek. A zsidóság számára mindig is fontos volt a közösség.
K: Izraelben milyen tendenciák érvényesülnek a vallásosságot illetően? Van-e valami változás az elmúlt évekhez képest?
D.A.. Nincs változás. Sokan keresik a gyökereiket, ám az emberek idejének javarészét ma Libanon és Irán foglalja le. Libanonban a helyzet javult, mert a Hezbollah elveszítette rakétái nagy részét, a határ mentén épített bunkereit és ásott alagútjait az izraeli hadsereg, a Cáhál felrobbantotta és vissza kellett vonulnia a határokról. Irán ezzel fontos hídfőállást veszített el. Ennek ellenére az iráni atomprogram miatt kialakult helyzet komoly aggodalomra ad okot.
K: Hogyan látja a helyzetet most? Az ENSZ várhatóan szankciókat léptet életbe Teheránnal szemben?
D.A.: A mostani helyzet engem a II. Világháború előestéjére emlékeztet, amikor Hitler magának követelte az akkori Csehszlovákia egy részét, ahol nagyon sok szudétanémet lakott. Európa, hogy a háborút elkerülje kielégítette Hitler követeléseit, felosztatta és feláldozta az országot. A háborút Hitler mégis kirobbantotta és 60 millió ember ezért az életével fizetett. Izraelnek hallatnia kell a hangját az iráni fenyegetéssel szemben. Az Iránnal folytatott európai tárgyalások ugyanis sehová sem vezetnek és sajnos nem sok esély mutatkozik arra, hogy a Biztonsági Tanács rendszabályokat foganatosítom Iránnal szemben. Ahmedinedzsad közben összebarátkozott a venezuelai populista Hugo Chavez elnökkel, más olajban gazdag államokkal, valamint az el nem kötelezettekkel Havannában. Úgy tűnik, hogy ellenkoalíciót épít, hogy a szankciókat és az ellene való hatékony fellépést megakadályozza.
Budapest 2006 szeptember 22.
