Magyarország támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a bővítését az állandó és a nem állandó tagok tekintetében is – jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter a világszervezet közgyűlésének 61. ülésszakán hétfőn New Yorkban.
Göncz Kinga – aki első ízben mondott beszédet a világszervezetben – hangsúlyozta: Magyarország véleménye szerint a bővítésre azért van szükség, hogy a testületben „jobban tükröződjenek a ma politikai realitásai.” Rámutatott: ezzel párhuzamosan javítani kell Biztonsági Tanács munkamódszerein. A magyar diplomácia vezetője 15 perces beszédében kiemelte: az ENSZ iránti közbizalom erősítése céljából mélyreható gazdálkodási reformot kell végrehajtani a világszervezetben az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelésével. A reformoknak az ENSZ mindegyik fő szervére ki kell terjedniük, beleértve a közgyűlést, amelynek – mint hangsúlyozta – „a szervezet legfontosabb tanácskozó testületének kell maradnia.”
Göncz Kinga gratulált a közgyűlés elnökének, a bahreini Sejka Haje Rasid al-Kalifának, ő az ENSZ történetében a harmadik nő, akit erre a posztra választottak. A külügyminiszter hangot adott meggyőződésének, hogy „a nők bevonása a döntéshozatali folyamatokba országos és nemzetközi szinten elősegítheti a jelenkor globális problémáinak jobb kezelését.”
Magyarország elítéli az emberek mindennapjaiban félelmet és bizalmatlanságot szülő terrorizmus minden formáját – mondta, hangsúlyozva, hogy az ENSZ-nek kell maradnia a központi szereplőnek a terrorizmus elleni nemzetközi harcban. Beszédében azt is kiemelte: az ENSZ új emberi jogi tanácsának megteremtésével új fejezet nyílt a jogvédelemben. Különösen fontosnak nevezte, hogy a nem kormányzati szervezetek teljes mértékben, akadálytalanul részt vehetnek a tanács munkájában. Rámutatott arra, mennyire fontos a kisebbségi kérdések körültekintő kezelése a soketnikumú társadalmakban.
Kitért arra, hogy bár a magyar forradalmat leverték ötven évvel ezelőtt, 56 szellemét nem lehetett legyőzni. „Ma büszkén erősítem meg, hogy Magyarország minden olyan néppel szolidaritást vállal, amely a szabadságáért és a demokráciáért küzd” – hangoztatta. Erkölcsi kötelességének nevezve köszönetet mondott mindazoknak a politikusoknak és diplomatáknak, akik éveken át az ENSZ napirendjén tartották a „magyar kérdést”. Göncz Kinga egyebek mellett röviden kifejtette Budapest álláspontját a balkáni rendezésről, a közel-keleti viszályról, Afganisztánról és Irakról. Beszélt Szudánról, az atomsorompó-egyezményről és a globális szegénység problémájáról is.
Közgyűlési felszólalása előtt Göncz Kinga hétfőn amerikai zsidó szervezetek képviselőivel találkozott, akik elmondták, hogy jó kapcsolatokat ápolnak a magyarországi zsidó közösséggel. Köszönetet mondtak azért, hogy a magyar hatóságok szorosan együttműködnek velük például a kárpótlási ügyekben – tájékoztatott Polgár Viktor külügyi szóvivő.
MTI-információ
