A miniszterelnök és a kormány távozását követelő eddigi legnépesebb demonstrációként jellemezték a világhírügynökségek a Kossuth téren szombat este tartott megmozdulást. Az AP amerikai és az AFP francia hírügynökség egyaránt közel húszezerre tette a résztvevők létszámát, míg a brit Reuters szerint mintegy 40 ezer ember gyűlt össze az Országház előtt. Az AP szerint korábban több résztvevőre számítottak, s a hírügynökség megítélése szerint a húszezres létszám folyamatos támogatást jelent azoknak, akik Gyurcsány Ferenc lemondását követelik.
A Reuters megjegyezte, hogy nem ismétlődtek meg a hét eleji tüntetéseket beárnyékoló erőszakos cselekmények, a megmozdulást pedig a tér oldalán jól felszerelt rendőrök kísérték figyelemmel. A brit hírügynökség kitért arra, hogy elemzők szerint Gyurcsány politikailag valószínűleg túléli kétéves kormányzása eddigi legnagyobb válságát, kormánya pedig ragaszkodni fog a költségvetési reformokhoz, amelyek már elnyerték az Európai Bizottság előzetes támogatását.
„Nő a nyomás a magyar kormányfőre” címmel a BBC News honlapján vasárnap is vezető hírként szerepelt a beszámoló a budapesti tüntetésről. A budapesti tudósító húsz- és ötvenezer közöttire tette a résztvevők létszámát, s ismertette a fehér szalag kitűzését szorgalmazó kezdeményezést. Nick Thorpe arra számít, hogy a már egy hete tartó demonstrációk új erőre kapnak az önkormányzati választások közeledtével.
Csurka István és barátai megpróbálják kihasználni a jelenlegi magyarországi „hatalmi vákuumot” – áll a The Times szombati elemzésében. A brit napilap budapesti tudósítása szerint „a magyar nacionalisták”, amikor újságíróknak nyilatkoznak, most már óvatosabban bánnak az antiszemitizmus azon fajtájának hangoztatásával, amely azonban zárt összejöveteleiken „túlhabzik”. A Times szerint Csurka István, a MIÉP vezetője „Közép-Európa nacionalista bozótosának egyik legsötétebb figurája”. A lap idézi Haraszti Miklós „volt ellenzékit”, aki szerint a MIÉP „nyugatellenes, tőkeellenes, kommunistaellenes, antiliberális, és meggyőződése, hogy mindezen ellenségek vagy zsidók, vagy a zsidók parancsnoksága alatt állnak”. A lap szerint a MIÉP és a Jobbik most a kormányellenes megmozdulásokat használja ki arra, hogy kitörjön, és újrarajzolja saját identitását.
Szélsőjobboldali radikálisok próbálják „eltéríteni” a magyar tiltakozást – írta budapesti tudósításában a brit The Observer. A tudósító idézi a notórius szélsőjobboldali aktivistaként jellemzett Ekrem Kemál Györgyöt, aki szerint „nincs visszaút”. „Nem fogunk kerekasztal-megbeszéléseket kezdeni ezzel a kormánnyal, hanem ultimátumot adunk”. A tudósító benyomásai szerint Csurka István, az antiszemita MIÉP elnöke megpróbál vezető szerepet vállalni a tiltakozásokban, miután a Fidesz „távol tartja magát” az erőszakos megmozdulásoktól. A lap felhívja a figyelmet, hogy futballhulligánok voltak az utcai összecsapások résztvevői között.
Gyurcsány Ferenc beismerése országos zendüléshez és nemzetközi botrányhoz vezetett, amely annak bizonyítéka, hogy igazat mondani veszélyes – vélte ironikus elemzésében a Marianne című francia politikai folyóirat legfrissebb számában. „Nem hihetetlen ez a magyar, ez a dunai parasztlegény, Attila leszármazottja, amikor azt mondja: „Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk?” Mégiscsak megnyugtató tudni, hogy Európában Magyarország a legböszmébb ország. (…) Egy nap meg kéne mondani az igazságot a franciáknak is. De a magyaroknak mondták meg” – írta Guy Konopnicki. A kritikai hetilap elemzője leszögezi: Franciaországnak nincs joga a magyar kormányfő szemére hányni, hogy a választási győzelem miatt hazudott, hiszen Chirac francia köztársasági elnök gúnyneve Szuperhazudós a Canal+ kereskedelmi televízió politikai karikatúra bábkabaréjában, amelyet Richard Nixon egykori amerikai elnöktől kölcsönöztek neki. A Watergate-botrányhoz képest azonban az a különbség, hogy Nixonnal ellentétben „álmaink magyarja” önmagát leplezte le az egyik legklasszikusabb helyzetben: közlegényeihez fordulva hadvezérként bejelentette, hogy a „böszmeség” ellenére győzelemre vitte hadseregét – mutat rá a francia lap.
Demagógia és populizmus talált táptalajra a budapesti Kossuth téren, ahol a Gyurcsány Ferenc leváltását követelő tüntetés elitellenes szélsőjobboldali megmozdulássá változott – vélte helyszíni tudósításában a Le Journal du Dimanche című párizsi lap. A vasárnapi újság 100 százalék magyar című írása szerint a kormányfő leváltást követelő megmozdulás nemzeti izgatás és populáris megtorlás hangulatában zajlik a budapesti Kossuth téren. A lemondás követelésén túl a napok múlásával egyre több dolgot fogalmaznak meg a tüntetők: a megszorító intézkedések visszavonása mellett a „még mindig hatalomban lévő” kommunisták gyűlöletét és a Nagy-Magyarország iránti nosztalgiát. A füvön nagymamák és diákok, öltönyösök és katonai szerelésben lévők, bőrfejűek és kamaszlányok keverednek. A lap idézi Lánczi Andrást, a Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének kutatóját, aki szerint a megmozdulás olyan szociális és politikai kategóriák közege, amelynek semmilyen közös pontja nincsen. Egyetlen gondolat tartja össze: az elitellenesség. „A korruptakat, a tolvajokat, a hazudósokat és a médiát” szidó beszédek alapján a cikkíró Antoine Malo úgy véli, hogy demagógia és populizmus talált táptalajra a budapesti Kossuth téren, ahol külföldi cégnél dolgozó fiatalok lengetnek a „magyar nácik szimbólumának számító” Árpád-sávos zászlót, és hordanak 100 százalék magyar feliratú pólót. A radikalizálódással szemben a Fidesz óvatosabbá vált, de ugyanakkor Schmidt Pál, a párt alelnöke, európai képviselő szintén a téren követelte Gyurcsány lemondását. A Fidesz népszavazássá kívánja változtatni az önkormányzati választásokat, a kormányfő pedig akkor sem kíván lemondani, ha azt az MSZP elveszti. A két nagy párt hajthatatlansága kifizetődő lehet Lánczi szerint, ugyanis a tiltakozás lassanként kifárad, és a magyarok többsége nem fog megmozdulni, még akkor sem, ha a hazugságok miatt keserűséget érez – írta a párizsi újság.
Népszava-összeállítás
