Csurka István és barátai megpróbálják kihasználni a jelenlegi magyarországi „hatalmi vákuumot” – áll a The Times szombati elemzésében.
A vezető konzervatív brit napilap budapesti tudósítása szerint „a magyar nacionalisták”, amikor újságíróknak nyilatkoznak, most már óvatosabban bánnak az antiszemitizmus azon fajtájának hangoztatásával, amely zárt összejöveteleiken „túlhabzik”.
A The Times – amelynek cikkét egy Hitler-bajusszal elcsúfított Gyurcsány-plakát hatalmas fotója illusztrál – beszámol egy gyűlésről, amelyet az ismertetés szerint a MIÉP szervezett, „egyike azon két, a kormányellenes tiltakozások középpontjában lévő szélsőséges csoportosulásnak, amelyek hat napja összeálltak, hogy a káosz szélére sodorják az országot…, a másik a Jobbik”.
A brit lap szerint Csurka István, a MIÉP vezetője „Közép-Európa nacionalista bozótosának egyik legsötétebb figurája”. Antiszemita retorikája, az, hogy szidja a zsidókat a kommunistákkal való együttműködésükért és a globális pénzügyekben játszott szerepükért, nem ismeretlen terület. „Csurka úr azonban őrült magasságokig hajtja előítéleteit: állítása szerint 178 magyar ingatlanügynökség van zsidó kézben, az ország felvásárlására irányuló titkos kísérlet részeként” – áll a The Times írásában.
A lap idézi Haraszti Miklós „volt ellenzékit”, aki szerint a MIÉP „nyugatellenes, tőkeellenes, kommunistaellenes, antiliberális, és meggyőződése, hogy mindezen ellenségek vagy zsidók, vagy a zsidók parancsnoksága alatt állnak”.
A brit lap szerint „Csurka úr és barátai hatalmi vákuumot aknáznak ki”, és a szellemet a legnagyobb ellenzéki párt, az Orbán Viktor vezette Fidesz engedte ki először a palackból.
A The Times idéz Haraszti Miklósnak a magyar jobboldalról írt elemzéséből, amely szerint a MIÉP támogatásáért cserébe Orbán nem volt hajlandó elhatárolódni Csurka nézeteitől.
A lap szerint a MIÉP és a Jobbik most a kormányellenes megmozdulásokat használja ki arra, hogy kitörjön, és újrarajzolja saját identitását.
Szabados Krisztián, a Political Capital kutatócég politikatudományi elemzője azt mondta a The Timesnak: most nem spontán népfelkelés zajlik. „Orbán az elmúlt néhány évben felszívta az egész jobboldali politikai spektrumot, most pedig már nem tudja többé ellenőrzése alatt tartani a tömeget” – mondta a magyar elemző.
A The Times tudósítója szerint „Csurka úr hadsegédei” a Parlament Caféból küldözgetnek SMS-eket a tömegben lévő embereiknek, meghatározva, hogy ki legyen a következő felszólaló.
Napközben a kormányellenes megmozdulások nem nagyon mennek túl a
hordószónok-politizáláson, az emberek Nagy-Magyarországért kiabálnak, a romániai magyarság sorsán siránkoznak és a magyar nemzet elárulását panaszolják. Az est leszálltával a tömeget az irodáikból távozó Fidesz-támogatók duzzasztják fel, a hangnem enyhül, kivéve, amikor a miniszterelnököt szidják.
Éjfél után a tömeg eloszlik, és a kemény futballhuligánok veszik át a terepet, történelmileg kényes célpontokat keresve – amelyeket a MIÉP stratégái jelölnek ki számukra -, vagy egyszerűen csak dulakodásra törekedve a rendőrökkel. „A gulyáshoz sok hozzávaló kell, csakúgy, mint ehhez a gulyáslázadáshoz is” – fogalmaz a brit lap szombati elemzése.
A The Times szerint a magasabb egészségügyi és nyugdíj-hozzájárulások miatti kiábrándultság, az az érzés, hogy Magyarország hirtelen szegényebb lesz, felszítja a sóvárgást azon idők iránt, amikor az ország erős volt és szuverén. Hogy ez mikor is volt, abban senki nem bizonyos teljesen, de az ultranacionalisták tudják, hogy a nosztalgia és az önsajnálat hathatós érzelmek,
amelyeket taktikai előnyszerzésre használhatnak ki – fejeződik be a
The Times szombati elemzése.
