Ablonczy Bálint, itthon@hetivalasz.hu
Lezárult a jelöltállítás a helyhatósági választásokra. Bár kevesebben indulnak, mint négy éve, a civil szféra – látszólag – továbbra is erősebb a politikánál az önkormányzatokban. Az október Zuschlag Jánosnak is visszatérést jelenthet, több helyen pedig a Fidesz és az MSZP jelöltjei párttársukkal versengve hozhatják előnybe az ellenoldalt.
Négy éve 108 ezren pályáztak önkormányzati képviselőségre vagy polgármesteri posztra, idén csak 88 ezren próbálkoznak. Bizonyosnak látszik azonban, hogy a civil világ továbbra is uralja a helyhatóságokat: a rajtvonalhoz állók közül több mint ötvenezren függetlenként mérettetnek meg. Persze a pártpolitikán kívüli világ sem egységes; több száz egyesület, csoport, kör mellett számos, a tanácsrendszerből itt maradt régi harcos és pártkötődését lokálpatrióta vagy független jelzővel álcázó jelölt is akad. Nemegyszer korábbi országgyűlési képviselők fedezték fel a pártkötődésmentes érdekképviselet fontosságát – általában a szervezetükkel történt szakítás után.
BUDAPESTI TÁRSASÁGOK
A főváros harcmezején a legnagyobb figyelem az esélyes főpolgármester-jelöltek, Demszky Gábor és Tarlós István összecsapását kíséri. Ugyanakkor a kerületekben is akad érdekesség a politikai ínyencségek kedvelőinek. A fővárosi listát állító kicsik például a meglepetés erejében bíznak, miként a civileket tömörítő Budapest Társaság is, melynek egyik tagja az ökológiai szemléletet képviselő Élőlánc. „Élőlánc Budapestért néven indultunk volna, ám a bíróság jelezte, hogy a Fővárosi Közgyűléstől kell engedélyt kérnünk a Budapest szó használatára. Ezért csatlakoztunk az 1992-ben megalakult, civileket tömörítő Budapest Társasághoz” – mondta lapunknak Lányi András író, az Élőlánc elnökségi tagja.
A politika nagyágyúi nem csak közös indulással törekednek a szavazatok maximalizálására. A Fidesz fegyvertársa, a KDNP hat kerületben (III., XV., XVIII., XX., XXI. és XXIII.) is önálló kompenzációs listát állít, sőt a XVIII. kerületben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is sorompóba áll. Az események mögött a széthúzás örök jobboldali átkát sejtőknek tévedniük kell: a töredékszavazatok kiosztásánál jól jön a munkamegosztás, a külön indulással akár egy pluszmandátum is begyűjthető. Az ellenzéki pártok végzetes széthúzásáról csak Pesterzsébeten tudunk: ott nem sikerült megállapodni, többek között a KDNP listavezetőjének személye miatt, ugyanis Batiz Endrére a jobb memóriájúak az SZDSZ 1994-es képviselőjelöltjeként emlékezhetnek.
AZ ÖSSZEFOGÁS LECKÉJE
A jobboldali megosztottság ugyanakkor máshol is felütötte a fejét. Az I. kerületben a bíróság mondta ki, hogy törvénytelen volt Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester felfüggesztése, amelyet a testület „jobboldali” képviselői kezdeményeztek. Újabb csata vár azonban Nagy Gábor Tamásra október elsején, szocialista kihívója ugyanis Rotyis József, akit Medgyessy Péter volt miniszterelnök bizalmasaként tartanak számon a jól értesültek. A polgármesterjelölt a Focus Befektetőminősítő Rt.-t vezette, a vagyonbevallása során krónikus feledékenységben szenvedő utazó nagykövet 2001-ig felügyelőbizottsági tagként segítette a munkáját.
A XI. kerületben is indul volt és mai Fidesz-politikus: a Molnár Gyulát leváltani igyekvő Kupper Andrástól Juhos Katalin is vihet szavazatokat (lásd keretes írásunkat). A kormányzó pártok a XIV. kerületben megtanulták az összefogás leckéjét, hiszen a fideszes Rátonyi Gábor a 2002-es vörös cunami idején azért nyerhetett, mert az SZDSZ és az MSZP külön indult. Idén nem követik el ezt a hibát, és a liberális Weinek Leonárd zászlaja alá gyülekeznek. Ő ugyan még életében nem lakott Zuglóban, ám az SZDSZ gazdasági háttérembereként (Heti Válasz, 2006. július 20.) nyilván hatásosan érvelt jelöltsége mellett.
KEMÉNYEBB HANGVÉTEL
A megosztottságról a XVI. kerületi szocialisták is tudnának beszélni. Az 1998 óta polgármester Szabó Lajos Mátyást pártja most nem támogatta, helyette Vidorné Szabó Györgyit indítja az MSZP és az SZDSZ. Előbbi nem hagyta annyiban, a Polgármester Klub támogatásával elindult, ezzel növelve a jobboldal esélyeit. A polgáriak egyesített ereje pedig immár faltól falig terjed: a MIÉP főpolgármester-jelöltje, fővárosi listavezetője, Zsinka László a kerületben a Fidesz-MDF-MIÉP- Vállalkozók Pártja jelöltjeként egyéniben is indul, sőt az összefogás kompenzációs listáján is szerepel. Így – elegendő szavazat esetén – a Fővárosi Közgyűlésben a MIÉP frakcióját erősítheti, a XVI. kerületben azonban a nagyobbrészt a Fidesz képviselőiből megalakuló képviselőcsoportban foglalhat helyet.
A soroksári jobboldaliak a még keményebb hangvétel hívei. A kimozdíthatatlannak tűnő, papíron független, ám a szocialistáktól nem olyan távol álló Geiger Ferencet a hivatalosan független, de egyéni körzetben a Fidesz színeiben induló Balog Barna váltaná le. Az újságíró PolÓra című, korábban a Budapest Tévén sugárzott műsorával sok önfeledt percet szerzett a nézőknek, a 2004-es európai parlamenti választásokon pedig még a kisebb nemzeti radikális alakulatokat tömörítő Magyar Nemzeti Szövetség listáján szerepelt. Eredetileg egyébként Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója lett volna itt a jelölt, ám ő nem vállalta, így a párt jobb híján fanyalodott Balogra.
ALFÖLDI BOTRÁNYHŐSÖK
A megyei listákon is akad érdekesség; előfordul, hogy a civil egyesületek a félbemaradt politikusi karrierek új lendületét szolgálják. Így Komárom-Esztergomban a Tiszta Közéletért Egyesület listavezetője Gyimóthy Géza, az Országgyűlés korábbi kisgazda alelnöke. Heves megyében a Fidesz gazdatagozatát korábban irányító, a pártot nemrég elhagyó Faludi Sándor vezeti az Összefogás a Falvak és a Gazdák Védelméért nevű „szervezet” kistelepülési listáját. Csongrádban a Fidesz országgyűlési képviselője, Nógrádi Zoltán nem a pártjával való szakítás miatt vállalta városa, Mórahalom érdekeit védő Homokhát Egyesület képviseletét. „Szervezetünk listájáról, amelyen a kistérség polgármesterei szerepelnek, két ciklus óta kerülnek be képviselők a megyegyűlésbe; mindig a polgári frakciót erősítjük. De civilként vidékünk sajátos gondjait is hangsúlyosan tudják képviselni” – magyarázta lapunknak a taktikát Mórahalom első embere.
A nagy pártok listái is szolgálnak meglepetéssel. Úgy látszik, a közélet nélkül nem érzi jól magát Zuschlag János, aki országgyűlési mandátumáról azért volt kénytelen lemondani, mert a holokauszton élcelődött. A szocialista politikus Kiskunhalason indul egyéni körzetben, az MSZP Bács-Kiskun megyei, kistelepülési listáján pedig a hatodik, így ősztől jó eséllyel a megyei közgyűlésben üdvözölhetik a választók. Akárcsak Bagó Zoltánt, a Fidesz volt kalocsai képviselőjelöltjét, akit pártja a tavaszi megmérettetés előtt jobbnak látta lecserélni, mert MDF-es vetélytársát, Romsics Imrét próbálta felettébb zsarolásszagúan visszalépésre bírni – (a politikus Kalocsán egy egyesület jelöltjeként indul). A megyei közgyűlésben akár újabb Bagó-Romsics csúcstalálkozóra is sor kerülhet, hiszen az MDF-es politikus a harmadik helyet kapta pártja kistelepülési listáján. Nem csak az alföldi botrányhősök indulnának tiszta lappal: a fogadkozások ellenére ismét politikai szerepet vállal Szombathelyen Czeglédy Csaba. A szocialista politikust a Rébusz iskolaszövetkezet vezetőjeként csalásért, közokirathamisításért ítélte a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre. Czeglédy azonban ígérete dacára sem hagyott fel a politizálással: most egyéniben indul, és az MSZP-SZDSZ-listán is szerepel.
ÚT A HORGÁSZEGYESÜLETBE
A pártkarriert álmodó ifjak mellett van, aki a nyugdíjasévekre tervez. Mint megírtuk, az MSZP-ben fogyóban van a levegő Puch László pártpénztárnok körül. A politikus talán nem véletlenül szerepel Mohács szocialista kompenzációs listájának második helyén. Vele ellentétben nem a visszavonuláson gondolkozik Veres János pénzügyminiszter; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye MSZP-listájának vezetője vélhetően újabb emberpróbáló feladatra, a szabolcsiak lankadó reformhangulatának tüzelésére készül a megyegyűlésben.
Több vidéki nagyvárosban magasra csaptak az indulatok a választások közeledtével, és sok helyen csatárcserét hajtott végre a települést eddig vezető párt. Míg Szolnokon ez zökkenőmentesen ment (Botka Lajosné helyett az MSZP Vass Lajost, az Operaház miniszteri biztosát indítja), másutt a sértődött szocialisták partizánakciókba kezdtek, és van olyan hely is, ahol a jobboldal szalámizza magát (lásd táblázatunkat). És persze parlamenti képviselők is felfedezték a városvezetés szépségeit. Az első Gyurcsány-kormány területfejlesztési minisztere, a ma is honatya Kolber István Kaposvárt ütné ki a várost 1994 óta vezető fideszes Szita Károly kezéből. A valaha a közpénzek ádáz őreként tündöklő Keller László a Pest megyei Törökbálint élére álmodja magát, és akadnak, akik az országos közéletből kikerülve politikahiányukat csillapítanák a polgármesterkedéssel. A tavalyi államfőválasztáson majdnem Szili Katalinra voksoló, figyelmetlenségét gyógyszerének „elgurulásával” magyarázó exfideszes Láyer József szűkebb pátriájában próbál szerencsét. Immár az ellenzéki párt segítsége nélkül, a helyi sporthorgász egyesület támogatásával próbálja meg elhódítani Hajdúsámson polgármesteri székét.
