Forrás: NOL

Népszabadság * Czene Gábor * 2006. szeptember 23.

Szabadság tér, MTV-foglalók Reviczky ZsoltKép: Reviczky Zsolt A Ferencváros Szurkolók Szövetsége ügyesen fogalmaz. Tiltakozik az ellen, hogy a kormány és a média a focidrukkereket tegye felelőssé a fővárosi zavargásokért, de nem állítja, hogy a szurkolói csoportoknak nincs közük a zavargásokhoz.

Keresgélni sem kell a Ferencváros Szurkolók Szövetségének honlapján ahhoz, hogy némi politikára akadjon az ember. Az első oldalon közérdekű információként szerepel egy idézet az elhíresült Gyurcsány-beszédből, és az eredeti hangfelvétel is meghallgatható. Nem egészen tiszta, mennyiben kötődik a téma a sporthoz és az FTC-hez, de vitathatatlan: politizálni mindenkinek joga van.

A fórumon lévő beírások alapján az is feltételezhető azonban, hogy a hozzászólók egy része maga is részt vett a zavargásokban, legalábbis egyetért a többnyire a „kemény maghoz” tartozó rendbontókkal. Ebből meg az látszik, hogy a randalírozók között felbukkanó, zöld-fehér felségjelzésű vandálok aligha odacsempészett provokátorok voltak.

Ehhez gyorsan két rövid, de hangsúlyos megjegyzés kívánkozik. Az első: a felvételek tanúsága szerint az Újpest „kemény magja” is „képviseltette” magát az összecsapásokban. A második: a szurkolók nagy többsége nyilván ugyanúgy elítéli a garázdákat, mint a közvélemény túlnyomó része.

Ugyanakkor az is tény, hogy a Ferencváros Szurkolók Szövetsége honlapjáról közvetlen a csatlakozás több keményen szélsőjobboldali orgánumhoz. Ilyenből amúgy ijesztően sok van az interneten: a szélsőjobb nagyrészt a világháló segítségével szerveződik.

Az NBH (Nemzetbiztonsági Hivatal) idén kiadott évkönyve külön foglalkozik a „szélsőséges csoportok, szervezetek internetes tevékenységével”. A jelentés szerint a szélsőjobboldali mozgalmak felismerték az internet előnyeit, magas szintű számítástechnikai ismereteket sajátítottak el. Egyre nagyobb biztonsággal igazodnak el a virtuális közegben, messzemenően kihasználják a hálózati kommunikáció gyorsaságát és annak névtelenséget nyújtó előnyeit, tudatosan törekednek a konspiráció elsajátítására.

A nemzetbiztonság eredményként értékeli, hogy elszigetelődött és megszűnt a Bácsfi Diána vezette hungarista Magyar Jövő Csoport, és sikerült feloszlatni a Vér és Becsület Kulturális (?) Egyesületet is.

A siker azonban viszonylagos. A tagság nem vész el, csak átalakul: ha az egyik szervezetet felszámolják, tagjai átvándorolnak valamelyik másikba. A szélsőjobbos csoportosulások mintha osztódással szaporodnának, és – igazolva az NBH megállapításait – fontosnak tartják, hogy jelen legyenek a világhálón.

Tisztában vannak azzal, hogy a nemzetbiztonságiak figyelnek rájuk, de ez a legkevésbé sem szegi kedvüket. Alkalmazkodnak a körülményekhez. Zavartalanul működik az a honlap is, amelynek megnyitásakor egy stilizált nyilaskereszt fogadja a látogatót, és amely egy-két kattintás után töméntelen mennyiségben ontja a fajvédő szennyirodalmat. Minden megtalálható itt Szálasitól Hitlerig. Egy másik helyen az olvasható: „Célunk Hungária, utunk a magyar nemzetiszocializmus!”.

A szélsőjobboldali tábor persze ennél jóval tágabb eszmei körben mozog. Nem szükséges leragadnunk a többé-kevésé ismert szerveződéseknél, a Lelkiismeret „88 Csoportnál, a Magyar Nemzeti Frontnál vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnál, ne foglalkozzunk most a MIÉP-pel és a Jobbikkal se. Vannak mások, szép számmal.

A metafizikai tradicionalisták például a vegytiszta ultajobboldaliságot éltetik, miközben a parlamentáris demokráciát szánalmasnak, a baloldaliakat degeneráltaknak tartják. A különféle szélsőséges „újpogány” tanok is ezernyi formát öltenek. A „hídfoglaló” Budaházy György, a 2002-es kormányellenes tüntetések főszervezője – aki ellen az MTV ostroma után körözést adott ki a rendőrség – egy idő óta a Hun Szövetség vezetőjeként szerepel.

Különös alakzatként említést érdemel az a táltosszövetség is, amely a magyarság állítólagos hun eredetét rovásírással, kereszténységgel és Szent Koronával kombinálja. (A parlament alighanem botrányok sorozatától mentette meg az országot, amikor elutasította a hunok nemzetiséggé nyilvánítási kérelmét. Azért elgondolkodtató, hogy a kezdeményezést több mint ezren aláírásukkal támogatták.)

A heterogén szélsőjobboldali szervezetek bármennyire is különböznek egymástól, van egy közös jellemzőjük: az antiszemitizmus, hol kódoltan, hol egészen leplezetlenül.

Comments are closed.