NOL * Vincze Attila Tamás * 2006. szeptember 20.
„De vagyunk-e azok, amik lehetnénk?” – Karinthy Frigyes
Orczy Emma bárónő: A Vörös Pimpernel
A francia forradalom legvéresebb szakaszában játszódó romantikus kalandregény főhőse egy minden ízében angol nemes. A Vörös Pimpernel álnevet viselő báró eszmei elkötelezettségből és emberségből furfangosabbnál furfangosabb módon francia arisztokratákat ment ki sokszor egyenesen a guillotine alól. A francia kormány Angliába küldött kopói és spiclijei semmilyen eszköztől, így a zsarolástól, emberrablástól, gyilkosságtól sem riadnak vissza, hogy kézre kerítsék az átkozott angolt. A Vörös Pimpernelt ifjú barátainak és híveinek maroknyi csapata, valamint szerelmes hitvese, az ünnepelt francia színésznőből előkelő angol bárónévá lett szépséges Marguerite segíti, hogy elkerülje a halálos csapdákat és sikerre vigye a jó ügyet…
Amikor 1995-ben az Egyesül Államokban CD-ROM-ra rögzítették a világirodalom ama 2000 műalkotását, amelyet úgymond mindenkinek „ismernie kell”, egyetlen magyar vonatkozású mű került közéjük: a gyereklányként Angliába került Orczy Emma bárónő 1905-ben kiadott regénye, A Vörös Pimpernel. A megjelenés óta több mint száz év telt el, és a könyv ma is világsiker.
Ulpius-ház; 326 oldal, 2480 Ft.
John J. Nance: A rettegés szigete
Fordító: Janáky István
Cascadia szigetén óriási épületet emelnek a szeizmológus tiltakozása ellenére. Már mindenki a megnyitóra készül, amikor földrengéshullám rázza meg a környéket…
General Press Kiadó; 431 oldal, 1990 Ft.
Baktay Ervin: a világ tetején
Baktay Ervin, aki festőművészből lett indológussá, a magyar orientalisztika egyik legérdekesebb alakja. Az Indiát keresztül-kasul bejárt kutató vándorlásai során felkereste példaképe, Kőrösi Csoma Sándor hajdani indiai és tibeti tartózkodási helyeit, bebarangolta a Himalája kietlen tájait, elkalandozott Ceylonig. Közben tanulmányozta az indiai kultúrát, vallásosságot, művészeteket, megfigyelte a különböző indiai népcsoportok életét. Élményeiről, tapasztalatairól, kutatásairól élvezetes, olvasmányos, de tudományos szempontból is fontos és pontos könyvekben adott számot. A Palatinus Kiadó az Indiai éveim című, méltán népszerűvé vált Baktay-mű megjelentetése után nagy hiányt pótol azzal, hogy 1934 óta először adja közre a jeles keletkutató A világ tetején című könyvét.
Új Palatinus Kiadó; 368 oldal, 3200 Ft.
Klasszikus mesék – Második rész
A Klasszikus mesék második kötetében Hamupipőkével mehetünk el a bálba, vagy Szindbáddal kalandozhatunk a nyílt tengeren. Óz, a nagy varázsló, Gulliver, vagy Hüvelyk Matyi álmainkban elkísérnek Meseországba.
Napraforgó Kiadó; 182 oldal, szivacstáblás, bélelt borító, 3690 Ft.
Heller Ágnes: Trauma
A kötet esszéi 15 év alatt íródtak, s egységbe illesztésükre Freud születésének 150. évfordulója adja az alkalmat.
A freudi életműből korunk nagy filozófusát a trauma problematikája érdekli, s persze nem mint Freud munkásságának méltatóját, hiszen ez nem is szakmája. Heller Ágnes a pszichológia felfedezte trauma fogalmát beépíti a gondolkodásába, hogy leírhassa és filozófiai problémákká transzponálja az emberi civilizáció modernkori szakasza jellemzésére. A trauma-fogalom a zsidó nép sorsával van tragikus kiválasztódással összekötve – több dimenzióban is. A zsidó nép alapkarakterét egy ilyen őstrauma és annak a földolgozása formálta ki, mint azt Freud utolsó nagy a Mózes és az egyistenhit kialakulása leírta. munkája – a kötet első elemzése ezzel foglalkozik. A 20. század holokauszt-traumája pedig – ez a trauma-jelenség apokaliptikus végpontja és feldolgozatlansága okán égető aktualitása – az egész emberi civilizáció problémájáva emelte ezt az izzó sebet. (Ezért kapott itt helyett a pszihológiához a legközelebb eső műfaj, az irodalom megközelítésének elemzése – ahol Kertész Imre önreflektáló önéletrajza Heller Ágnes elemzésének a tárgya.)
A trauma körülhatárolása a földolgozás, azaz a kultúrába emelés első lépése. A trauma kultúrtörténeti elemzései mellett, Heller Ágnes a szégyen és a gonosz mindennapinak tűnő filozófiai definícióit is megalkotja, hogy e fogalom- és gondolkodásképző munka segítségével járuljon hozzá a gyógyulás esélyeihez. Hogy ki-ki legyőzze a magában élő gonoszt, vagy az elszenvedett trauma szégyenét. És azt győzelemmé, élhető életté szervítse a maga és a világ javára.
Múlt és Jövő Kiadó; 1500 Ft.
Benedek László: Játék és pszichoterápia
„Korunk a végzetes elkomolyodás felé tart” – figyelmeztet Huizinga, a Homo ludens írója. Szavai mit se vesztettek aktualitásukból, mindennapjainkból kiveszőben van a jókedv, az öröm, a játékosság. E könyv írója nehezen tud ebbe belenyugodni. Hosszúra nyúlt gyermekkorát a játékkal folytatott tizenöt évnyi szenvedélyes, „hivatásszerű” foglalatossággal igyekezett megnyújtani. Játékot keresett mindenben s játszani próbált mindenütt, ahol csak lehetett. Elsősorban gyerekekkel persze, de ha hagyták, felnőttekkel is: orvosokkal, tanárokkal, segítő foglalkozásúakkal, és a legtöbbet – pszichiátriai betegekkel.
„Hogyan lehet a komor felnőtteket játékra bírni? – erről szól ez a könyv. Először a tudomány és a művészet embereiről írok, akik tetszetős elméletekkel igyekeztek palástolni játékos kedvüket. Majd arról esik szó, hogyan oldja a játék súlyosan sérült lelki betegek görcseit, félelmeit. Végül csaknem 200 társasjátékot találhat az olvasó a játék-katalógusban, melyek mindegyike valami fontosat árul el önmagunkról. Hogy mennyire vagyunk bohókásak, együttműködőek, találékonyak, vagy éppen bumfordiak, megátalkodottak, szeszélyesek. Ezek a játékok hozzásegítenek, hogy ki-ki ismét visszataláljon önmagában az egykor oly eleven, örömszerző és megvigasztaló útitársához – tulajdon játékos énjéhez.” – a szerző
KönyvFakasztó Kiadó; 348 oldal, 3500 Ft.
Peter Bieri: A szabadság keze munkája. Önnön akaratunk fölfedezése
Fordította: Mesterházi Miklós
„Miután elolvastam számtalan, az akaratszabadságnak szentelt írást, és igencsak megkínlódtam velük, egy szép nap mind félretoltam őket, és megkérdeztem magamtól: voltaképp mi is érdekelt téged ebben a dologban? Meg: mit gondolsz, mi is az ebben a tárgyban, hogy valamit megérteni? Ez a könyv abból a kísérletből született, hogy ezeket a kérdéseket megválaszoljam a magam számára.
Ez a könyv pontos könyv szeretne lenni, és olyan könyv egyben, amelyik a filozófiai pontosságon is eltűnődik. Ugyanakkor nem szerettem volna akadémikus könyvet írni, nehézkes könyvet, amely végigvonszolja az olvasót a szakirodalom csataterein. Nem más szerzők írásairól szerettem volna beszélni, egyszerűen csak jelenségekről és gondolatokról. (…)
S még egy célom volt: kétségbeejtően bonyolult témámról egyszerűen akartam írni, akadálytalanul gördülő nyelven, amely bátran fütyülhet a fölösleges idegen szavakra és a filozófuszsargonra. Fölszabadító tapasztalat volt látnom: megy!”
Peter Bieri (1944) svájci filozófia-professzor és regényíró a filozófiatörténet egyik legtöbbet vitatott kérdését, a szabad akarat mibenlétét vizsgálja ebben a könyvben. Módszeres, szigorúan logikus felépítésű vizsgálódása során mintegy sarokba szorítja a szabad akaratot és kényszeríti rá, hogy leleplezze magát az olvasó előtt, méghozzá úgy, hogy a könyv stílusa végig megőrzi a fent idézett előszóban ígért szépírói könnyedséget. Bieri segít megismerni a gondolkodás fölszabadító és minden látszólagos akadályt legyőző erejét – mert ezzel az erővel szerinte nemcsak a filozófusoknak, hanem minden embernek élnie kell. (A fordítást szakmailag ellenőrizte Ábrahám Zoltán, a szöveget gondozta Székely Mária.)
Európa Könyvkiadó; 520 oldal, 3600 Ft.
Barbara Berckhan: verbális önvédelem
Fordító: Szabó Judit
A szóbeli támadás ugyanúgy sérüléseket okozhat, mint az arculcsapás. Sokan ilyenkor szóhoz sem jutnak a megdöbbenéstől, és csak később gondolják végig, mit kellett volna mondaniuk. De vannak olyanok is, akik keményen megtorolják a támadást. Ez azonban ördögi körhöz vezet, hiszen a bántó megjegyzések könnyen fizikai konfliktussá alakulhatnak.
Barbara Berckhan 12 stratégiát mutat be könyvében, amelyek segítségével a hétköznapi helyzetekben a fentieknél intelligensebben reagálhatunk.
Bioenergetic Kiadó; 124 oldal, 1400 Ft.
Roger Ebert: Száz híres film
Fordította: Gecsényi Györgyi
„Idő és tér börtönében élünk. A film ablak a világra. Benézhetünk mások gondolataiba – nemcsak azonosulni tudunk a szereplőkkel, bár ez is nagyon fontos, hanem egy másik ember szemén keresztül láthatjuk a világot. François Truffaut mondta, hogy egy rendezőnek mindig roppant tanulságos, ha a moziban a vászonhoz sétál, és a félhomályban a közönségre néz. Ha jó a film, átszellemült arcokat fog látni: a nézők, ha csak egy kis időre is, valahol máshol, más helyen érzik magukat, és önnön életük helyett egy másik sorsra koncentrálnak. Minden művészeti ág közül a film tud leginkább empátiát ébreszteni, s a jó alkotások arra is képesek, hogy jobb emberré tegyenek minket.
Persze ezt nem minden film mondhatja el magáról. Jó, jó, péntekenként, az éjszakai különvetítéseken akad néhány egészen tűrhető alkotás, mi, kritikusok értékeljük is a kétórás szórakoztatást. Az ember megveszi a jegyet, és azzal a reménnyel ül be a moziba, hogy egy kicsit kikapcsolódhat – ezt meg is kapja, de ennél többre csak nagyon ritkán van példa. Különösen manapság, amikor a piac diktál, és a hollywoodi álomgépezet rátelepedett a filmgyártásra. Futószalagon termelik az olcsó és ízléstelen műveket. „Ha egy filmben három gondolatnál több van, akkor megsértettük a szabályt, és a kutya se fogja megnézni” – mondta Sean Penn a 2001-es Edinburgh-i Fesztiválon. Nos, a kötetben szereplő filmekben még háromnál is több gondolat van. Nem akarom felcímkézni őket, nem jelentem ki, hogy minden idők „100 legjobb filmjéről” van szó – szerintem igen szánalmas és ostoba dolog listákkal igazolni egy-egy alkotás érdemeit. Azt azonban tiszta szívvel állíthatom, hogy aki a mozgókép történetének meghatározó jelentőségű filmjei közt szeretne kalandozni, innen kezdje az utazást.”
Európa Könyvkiadó; 568 oldal, 4500 Ft.
Szabó Ferenc: Hol a pénz az interneten?
Nap mint nap hallunk arról, hogy átlagos emberek egyszer csak hihetetlenül sikeresek lesznek az internet segítségével. Vajon mit tudnak ők, amit mi nem? Mi a titkuk?
Mindegy, milyen társadalmi vagy anyagi helyzetben van, az internettel bárki képessé válhat több százezer vagy több millió forintot keresni. Úgy, hogy közben nem kell személyesen találkoznia senkivel, nem kell ücsörögnie semmiféle üzletben vagy munkahelyen, és nem kell befektetnie több millió forintot. A pénz akkor is jön, amikor Ön alszik vagy éppen nyaral…
Ön is képessé válhat bevételei növelésére. Hogyan lehet készpénzt csinálni az interneten?
Erre keres (és talál) választ a K.u.K. Kiadó legújabb kötete a Hol a pénz az interneten.
K.u.K. Kiadó; 272 oldal, 1800 Ft.
Émilie Beaumont – Marie-Renée Pimont: Képes mindentudó az iskoláról
Nézd milyen… sorozat
Ez a kötet amolyan első enciklopédia az óvodás és kisiskolás gyerekek számára. A szép színes képekkel, ötletes rajzokkal illusztrált kötet összefoglalja az első, legszükségesebb ismereteket. A kisgyermek játszva elsajátíthatja a könyvből mindazt, amit tudnia kell a színek, a betűk, a hangok, a számok és a formák világáról.
Passage Kiadó; 132 oldal, 2190 Ft.
Németh László: Kocsik szeptemberben
A Kocsik szeptemberben írója által a harmincas évek derekán elkezdett, sok kötetre tervezett s töredékben maradt fejlődésregény-sorozat, az Utolsó kísérlet, első, önálló darabja egy parasztgazda fiának kitörését ábrázolja a két világháború közti magyar faluból. A regény gyerekhőse, Jó Péter, módos gazdaember fia, akinek azért kell álma megvalósításáért, a gimnáziumba jutásért küzdenie apjával, mert ez a kemény, „egy fából faragott” ember, maga is különcnek számít a saját osztályában azzal, hogy ellentétben a gyermekeit szeptemberben a középiskolába vivő, kocsira ültető parasztokkal, fia számára a jövőt a földben, a korszerű gazdálkodás lehetőségeivel élő termelési módban látja. A görög drámára, Szophoklészre jellemző kemény körvonalakkal megmintázott, szinte már kegyetlen férfi az, akivel a tudásra szomjas, tanulásra éhes gyermeknek meg kell vívnia egyenlőtlen harcát, s ebből a pattanásig feszült helyzetből drámai sodrású regény született; a 20. századi magyar realista irodalom egyik remekműve.
Kráter Kiadó
Zeke Gyula – Frankl Aliona: Kávézók kalauza
Beedecker
Az elmúlt fél évtizedben úgyszólván megbolydult a város, egyre-másra nyíltak és nyílnak az új helyek. És a régiek. Budapest ma sokunk örömére a kávéházi kultúra nyilvános intézményeinek terén is egy új konjunktúra, egy új Gründerzeit éveit éli.
A Kávézók kalauza arra tesz kísérletet, hogy nyomába eredjen e változásoknak. Több kíván lenni pusztán kávés reklámfüzetnél. Miközben betölteni igyekszik a hagyományos bedekker-szerepet, arra törekszik, hogy a kávés nyilvánosság új fejleményeit a budapesti kávéházi kultúra múltjának máig eleven erőterében is elhelyezze. – Zeke Gyula
Enciklopédia Kiadó; 160 oldal, 2900 Ft.
