„Folytatjuk szent háborúnkat…”
A Nyugat legyőzéséig folytatódik a dzsihád (a szent háború), válaszul XVI. Benedek pápának az iszlámot illető megjegyzéseire – jelentette be az al-Keida terrorszervezet iraki szárnya.
Biztonsági járőr a Szent Péter téren. Rómában szigorították a biztonsági intézkedéseket (fotó: Reuters – Max Rossi)
„Üzenjük a keresztesek szolgájának, a hitetleneknek és a zsarnokoknak: számíthatnak a vereségre. Folytatjuk szent háborúnkat, csak akkor állunk meg, ha az egyetlen igaz hit zászlaja lebeg az egész világ felett” – írta a Mudzsahedek Konzultatív Tanácsa nevű, nyolc szervezetet tömörítő testület. Az üzenet azt ígéri a muszlimoknak: letörik a keresztet, meghódítják Rómát, ahogy annak idején Konstantinápolyt, a mai Isztambult.
A dél-iraki Bászrában mintegy ötszáz tüntető elégette a pápa arcképét amerikai és német zászlókkal együtt egy helyi síita vallási vezető felhívására. Pénteket pedig a „békés harag napjának” hirdette meg az egyik legbefolyásosabb muszlim egyházi méltóság. Juszuf al-Karadavi a katari Al-Dzsazíra arab hírtelevízióban tüntetésekre és a hagyományos pénteki ima után a mecsetekben rendezendő ülősztrájkokra hívta fel a világ muzulmánjait. Karadavi, az ulémák (hittudósok) világszövetségének elnöke megtiltotta követőinek, hogy templomokat támadjanak meg, de felszólította az arab és muszlim országok vatikáni nagyköveteit, hogy írásban fejezzék ki tiltakozásukat a Szentszéknél a pápa kijelentései miatt, és bojkottálják az egyházi állam rendezvényeit.
A kínai muszlim közösség vezetője, Csen Kuang-jüan kijelentette, hogy XVI. Benedek megsértette mind az iszlámot, mind Mohamed prófétát, ezzel a világ és azon belül Kína muszlimjait. Derűlátóan nyilatkozott viszont Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök. A legnépesebb iszlám ország államfője emlékeztetett arra, hogy az indonéz vallási vezetők türelemre intettek, és reményét fejezte ki, hogy elcsitulnak az indulatok, miután a pápa maga is bocsánatot kért kijelentéseiért.
Az Európai Unió szóvivője tegnap védelmébe vette a pápát. A bizottság szóvivője kijelentette: az idézetet kiragadták összefüggéseiből. „Mindez felér a szólásszabadság elutasításával. A szólás szabadsága az Európai Unió rendszerének alapköve” – mondta a szóvivő, hozzátéve: a bizottságnak nem feladata tisztázni vagy magyarázni a pápa megjegyzéseit. Vezető európai politikusok viszont óvatosan fogalmaznak. Jacques Chirac francia államfő szerint „el kell kerülni mindent, ami a népek és a vallások közötti feszültséget szíthatja, és kerülendő az iszlám és a radikális iszlám összekeverése”.
Hírmagyarázók még abban sem értenek egyet, hogy a pápa valóban bocsánatot kért-e, hiszen pusztán szavai félreértelmezésének lehetősége miatt kért elnézést.
Kutathatók XI. Pius aktái
A Vatikán megnyitotta a kutatók előtt levéltárának XI. Pius pápaságára (1922-1939) vonatkozó részlegét. Az anyagból újabb részletek derülhetnek ki a Vatikán magatartásáról a második világháború előtti zsidóüldözések idején. A vatikáni levéltár vezetője szerint a dokumentumok sok meglepetést tartogatnak, és „számos igazságtalan megítélést visszájára fordíthatnak”. Megfigyelők szerint a tudósok figyelme inkább Eugenio Pacellire, a Vatikán 1917 és 1929 közötti németországi nagykövetére, 1930 és 1939 közötti államtitkárára irányul majd. Pacellinek XII. Piusként folytatott politikája sok vitát váltott ki. Bírálói szerint keveset tett az európai zsidók megmentésért. (reuters) A pápa védelmezői is megemlítik azonban, hogy XVI. Benedek tudós teológusként szólt hallgatóságához, és talán nem számolt azzal, hogy szavai milyen reakciókat váltanak ki. A The New York Times tegnap utalt arra is, hogy személycseréket, átalakításokat hajtott végre a Vatikánban, és a régi gárda aggódik – például azért, mert regensburgi beszédét a pápa maga írta, és nem ment át a vatikáni szakértők szűrőjén. A Washington Post által megszólaltatott szakértő, George
Weigel azonban kijelentette: a muszlim világ reakciója éppenséggel a pápa regensburgi beszédének igazságát támasztja alá. „Ha az iszlám nem fejleszti ki az önkritika képességét, ha az iszlám vezetők nem vállalják a felelősséget, és nem mondják meg saját szélsőségeseiknek, hogy az isten nevében elkövetett erőszak rossz, akkor nem lehetséges a vallások közötti igazi párbeszéd” – mondta.
A The Observer viszont arra emlékeztet, hogy a pápa tetteiből eddig is tudható: bár elkötelezett híve a kereszténység és az iszlám közötti párbeszédnek, ennek fő akadályának egyes iszlám vezetők terrorizmus dicsőítő beszédeit tekinti. Már a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után megjegyezte, hogy „az iszlám történelme alapján hajlamos az erőszakra”. „Két irányzat létezik, amelyek közül a másik nyitott isten akaratának teljesítésére, ezért fontos, hogy ezt a pozitív irányzatot erősítsük” – mondta. Tavaly Kölnben muzulmán vezetőkkel találkozott és sürgette őket: ítéljenek el minden a vallás és az erőszak közötti kapcsolatot.
A Vatikán, akárcsak az Egyesült Államok, a hidegháború idején a kommunizmussal szemben lehetséges szövetségesként tekintett az iszlámra. II. János Pál volt az első pápa, aki ellátogatott egy mecsetbe. Benedek viszont akkor lett pápa, amikor az iszlám fundamentalizmus már meghirdette harcát a nyugati keresztény civilizáció ellen. A párbeszéd ezért már nem elég, a Vatikán kölcsönös lépéseket vár. Míg ugyanis a muzulmánok szabadon építhetnek mecseteket és gyakorolhatják hitüket a keresztény világban, az iszlám országokban a keresztényeket gyakran megfosztják ettől a joguktól. XVI. Benedek pedig a szabad vallásgyakorlást is csak az első lépcsőnek tekinti, a cél, hogy a katolikus papok „szabadon halászhassanak a lelkek után a muzulmán világban” is.
MH-összeállítás
