Iránnal, Kubával, Szíriával együtt Venezuela olyan „új világrendet” akar kialakítani, amely a tradicionális USA dominanciával szembenáll, nyilatkozta Alberto Garrido, venezuelai politikai szakértő, akinek új könyve Venezuela és a Közel-Kelet egyre erősödő kapcsolatairól szól.
– elválaszthatatlanokMiközben a világ feszülten figyel az Egyesült Államokra, hogy vajon Bush elnök elrendeli-e a légitámadást Irán ellen, Venezuela egyre szorosabb együttműködésre készül a közel-keleti állammal. Irán elnöke, Mahmud Ahmedinezsád első látogatását tette Venezuelába vasárnap, ahol a két ország együttműködésére vonatkozó megállapodásokat írtak alá.
A két vezetőt egy Washingtonnal és Irán ősellenségével, Izraellel szembeni mélyen gyökerező ellentét hozta össze, akiket Chávez új holokauszttal vádol a libanoni bombázások kapcsán. „Iránra komoly nyomás nehezedik, már készen állnak a tervek az ország lerohanására. Remélhetőleg ez nem fog bekövetkezni, de mi veletek vagyunk!” – mondta csütörtökön Chávez Ahmedinezsád elnöknek a Nem Elkötelezett országok csúcstalálkozóján, Havannában.
Chávez reménykedik abban, hogy Venezuela a jövő havi választások során bekerül az ENSZ Biztonsági Tanácsába, ahol teljes mellszélességgel kiállhat az iráni atomprogram mellett is. A döntés sokat elárul majd arról, hogy az Egyesült Államok tekintélye mennyire erős.
Ha nem az USA által támogatott Guatemala szerzi meg a szavazatok többségét, az figyelmeztetésül kell szolgáljon arra, hogy az ENSZ tagállamok nagy része a Venezuela által képviselt radikális politikát követi. Az USA számára újabb csapást jelentene az a készülődő megállapodás, amely szerint a jövőben az olaj világpiaci árát euróban és nem dollárban kellene megállapítani. Ennek hatására nagymértékben csökkenne a dollárba vetett bizalom.
Annak ellenére, hogy a politikai helyzet ennyire feszült, az USA olajexportjának nagy részét még mindig Venezuelától szerzi be. Egy esetleges légicsapás Irán ellen az olaj hordónkénti árát akár 100-150 dollárra emelhetné. Ez kiszámíthatatlan következményekkel járna az egész világgazdaságra nézve.
Biztonsági TanácsbaA két ország között létrejött megállapodások között szerepel téglagyárak, kerékpárok előállítására szakosodott üzemek megépítésére vonatkozó is, de személygépkocsik gyártásába is szeretnének közösen belefogni. A jövőben közösen fogják felkutatni és kitermelni a még nem hasznosított olaj- és földgázmezőket. A finanszírozást egy 200 millió dolláros kutatási alap létrehozásával teszik lehetővé.
Aggasztó, hogy Irán nem hajlandó a nukleáris kutatásokat abbahagyni. A diplomáciai harc már hónapok óta tart, az Európai Unió az év elején a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult a helyzet kivizsgálása céljából.
A NAÜ kilátásba helyezte, hogy bevonja az ENSZ Biztonsági Tanácsát az ügy megoldása érdekében, amire válaszlépésként Irán az olajpolitikájának felülvizsgálatával fenyegetett. Amennyiben Venezuela helyet kap az októberben esedékes választásokon a Biztonsági Tanácsban, lehetősége nyílik arra, hogy erőteljesen kiálljon az iráni törekvések mellett.
A csütörtöki havannai szövetséges vezetők találkozóján Chavez az iráni atomkutatásokat kizárólag békés célúnak állította be. „A nukleáris energia része a jövő receptjének. Nem atombombákról beszélünk.” Álláspontja szerint Washington csak azért kelt félelmet, hogy igazoljon egy támadást a vele szembehelyezkedő rezsimmel szemben.
Irán közben nem volt hajlandó ratifikálni egy olyan megállapodást, amely lehetővé tette volna az atomenergiával foglalkozó létesítmények teljes körű nemzetközi ellenőrzését. Júliusban maga Ahmedinezsád jelentette be, hogy Irán belépett a nukleáris nagyhatalmak közé. A két vezető a holnapi nap folyamán továbbutazik New Yorkba, hogy részt vegyen azon az ENSZ-közgyűlésen, ahol napirendre kerül az iráni urándúsítás kérdése is.
