Az ICOMOS magyar szervezete tiltakozik · A történeti város integritása nem kompromisszum tárgya
2006. szeptember 12. (14. oldal)
Nyilatkozatban tiltakozott a múlt héten az UNESCO partnereként működő nemzetközi műemlékvédelmi szervezet, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a budapesti világörökségi területre tervezett felhőkarcolók ellen. Sajtóhírek szerint egy befektetőcsoport Zaha Hadid iraki születésű, brit építésznőt bízta meg, hogy felhőkarcolót tervezzen a belvárosi Szervita térre. Mint arra a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet figyelmeztet, a toronyházak megépítésével „a világörökségi területen belül a pesti belváros kerülhet veszélybe”. A tervekről és a vonatkozó szabályozásról Nagy Gergelyt, a szervezet főtitkárát, valamint Fejérdy Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettesét, a nemzetközi ICOMOS szervezet alelnökét kérdeztük.
Szemelvények a bécsi memorandumból. 1. „Alapvető elvként kell elfogadni, hogy a terveknek s azok részleteinek illeszkedniük kell a történeti szövet és építészet sajátos típusaihoz […] Különösen ügyelni kell arra, hogy a kortárs építészet fejlődése egészítse ki a történeti városkép értékeit, és maradjon meg azon határok között, ami még nem sérti a város történeti jellegét.” 2. „A történeti városképek hatásos kezelése a térbeli, funkcionális és a tervezéssel összefüggő értékek folyamatos védelmét és felhasználását teszi szükségessé. Ebben a tekintetben jelentsen külön hangsúlyt a kortárs építészetnek a hagyományos városképpel való harmonizálása.” 3. „A városfejlesztés gazdasági szempontjait a távlati örökségvédelem céljaihoz kell kötni.”Úgy tűnik, a világörökség részét képező Adrássy út védőzónája, a régi pesti zsidó negyed után a belvárosi világörökségi terület is veszélybe került Budapesten. Míg a zsidó negyed ügyében főleg a civil városvédő szervezetek – például az Óvás! Egyesület – hallatta a hangját, a mostani magasházépítés ellen már az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is tiltakozik. Mint azt Nagy Gergely, a szervezet főtitkára lapunknak elmondta, a befektetők részéről már többször felvetődött az a szándék, hogy felhőkarcolókat építtessenek a budapesti Belvárosba. A mostani, Szervita térre tervezett épület egyelőre tanulmánytervként jelent meg. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azokban a városokban – Köln, Bécs -, ahol a történeti belvárosokba tervezett toronyházak ötlete eddig felmerült, veszélybe került az adott terület világörökségi besorolása – a védett területeket csak annak köszönhetően nem törölték a listáról, hogy a befektetők végül elálltak szándékuktól.
Az ICOMOS tanácsadó szervezeteként a bizottság fontosnak érzi, hogy erre időben figyelmeztessen, ezért született meg a nyilatkozat. Nagy Gergely kiemelte: különösen lényegesnek tartják az eklektikus városkép védelmét, annál is inkább, mert ez Budapest egyik legnagyobb értéke: Európában kevés helyen maradt meg ilyen egységesen a város korabeli arculata. Azon kérdésünkre, hogy milyen súllyal esik latba a felhőkarcoló-építéssel kapcsolatos döntés meghozatalakor az ICOMOS állásfoglalása, Nagy Gergely úgy reagált: szervezetük a nemzetközi ICOMOS-t képviseli hazánkban. Feladatuk többek között az, hogy minden, világörökségi területtel kapcsolatos döntésnél szakértőként működjenek közre, ilyen esetekben kötelező is állást foglalniuk. Mint mondta, lehet, hogy a befektetőnek gazdaságos volna a toronyház megépítése, a város vezetése azonban ezt semmiképpen nem engedheti meg. Emlékeztetett: már a pesti rakpartra is terveztek hasonló épületeket, de miután a párizsi központú világörökség-bizottság független nemzetközi szakértőket küldött a probléma kivizsgálására a francia és osztrák ICOMOS nemzeti bizottságból, a főváros levette a napirendről a terveket.
A tiltakozó nyilatkozatban a szervezet többször hivatkozik a vonatkozó, 2005-ös bécsi memorandumra, amely szerint „élő történeti városok, különösen pedig a világörökségi városok olyan városrendezési és -kezelési politikát igényelnek, ami a megőrzést kulcskérdésnek tartja. Ennek az eljárásnak a során a történeti város hitelessége és integritása nem lehet kompromisszum tárgya.” Mint azt Nagy Gergelytől megtudtuk, Bécsben a világörökségi helyszínen kívül terveztek négy toronyházat felépíteni. Bár a felhőkarcolók nem a védett területen álltak volna, látványuk mégis sértette volna a világörökségi területet. A szakmai szervezetek részvételével ennek kapcsán rendeztek konferenciát az osztrák fővárosban tavaly, amely a hasonló esetekben irányadó bécsi memorandum elfogadásával zárult. Azon kérdésünkre, hogy jelent-e jogi akadályt a befektető számára, hogy a tervek sértik a memorandumot, az ICOMOS magyar bizottságának alelnöke úgy reagált: a memorandum csupán egy ajánlás, amely nem írhatja felül a magyar törvényeket.
Amennyiben a befektető ennek ellenére sem állna el szándékától, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) is számolnia kellene. Mint azt Fejérdy Tamás alelnöktől megtudtuk, a KÖH úgy véli, a Szervita téren – miután az a világörökségi terület védőzónájának része – elfogadhatatlan a toronyház megépítése. A műemléki környezetre való tekintettel az esetleges beruházók kötelesek kikérni a KÖH szakhatósági állásfoglalását. Mint azt Fejérdy Tamás leszögezte: a válaszuk egyértelműen csak az lehet, hogy a magasház nem épülhet meg. Erre azért sincs sok esély, mert ebben az esetben meg kellene változtatni a jelenlegi építésügyi szabályozást is, amely szerint a világörökségi területen és annak védőzónájában tilos a magasépületek elhelyezése. Amennyiben konkrét tervet kell elbírálniuk, az első fokon – örökségvédelmi szempontból – a KÖH fővárosi irodájára tartozik, ahol a történeti környezethez való viszonyt természetesen nem csak a magasság tekintetében fogják vizsgálni.
