NOL * Népszabadság Online * 2006. szeptember 15.
Tovább gyűrűznek XVI. Benedek pápának az iszlámról tett regensburgi kijelentései által kiváltott botrány hullámai a muzulmán világban, újabb vallási és politikai vezetők szólították fel őt bocsánatkérésre.
Salih Kapusuz, a török kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának elnökhelyettese azt mondta, hogy a pápa az iszlám elleni kijelentései miatt negatív személyiségként fog bevonulni a történelembe, „mint Hitler és Mussolini”. A politikus élesen bírálta a pápát, és sajnálatosnak nevezte, hogy ezt a magas tisztséget „egy ilyen elfogult ember tölti be”.
XVI. Benedek kedden bizalmatlan hangvételű elmélkedést tartott az iszlámról, felemlegetve az erőszakkal és a dzsiháddal (szent háború) való kapcsolatát. Azt is kijelentette, hogy a görög filozófiából táplálkozó kereszténységgel ellentétben, a muzulmánok istenének akarata nem kapcsolódik „egyetlen kategóriánkhoz, még a józan észéhez sem”.
A regensburgi egyetemen a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve, szavainak illusztrálására egy XIV-XV. századi bizánci császár, II. Mánuel (Palaiologosz-dinasztia, uralkodott 1391-1425 között) egyik könyvét idézte, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét írja le, s a szent háborúról és a vallásában meglévő erőszakról kérdezte őt. A császár úgy vélte: Mohamed próféta csak gonoszságot és embertelenséget terjesztett. A könyv egyes fejezeteit kommentálva XVI. Benedek világos megkülönböztetést tett a kereszténység és az iszlám között a hit és a józan ész viszonyát tekintve.
Ali Bardakoglu, a legfelsőbb török muzulmán egyházi méltóság arra szólította fel a pápát, hogy vonja vissza kijelentéseit, és kérjen bocsánatot. A keresztes hadjáratokra utalva azt mondta, hogy nem az iszlám, hanem a kereszténység használta a kardot a térítésre, mert ellenséget látott az iszlámban.
Ahmad Hatami iráni muzulmán egyházi méltóság, az ország legfelsőbb iszlám grémiumának tagja „hallatlannak” minősítette a pápa kijelentéseit. A hagyományos pénteki imán, Teheránban úgy vélekedett, hogy a pápa nem eléggé tájékozott az iszlámról, azért nyilatkozik így róla.
Mohammed Mahdi Akef, az egyik legnagyobb arab politikai mozgalom, az egyiptomi Muzulmán Testvériség elnöke megdöbbenésének adott hangot, hogy a katolikus egyház legmagasabb rangú képviselője, akinek nagy befolyása van a nyugati közvéleményre, ilyen nyilatkozatot tett.
Az egyiptomi al-Azhar mecset – a szunnita arabok leghíresebb szentélye – kapujánál a pénteki ima után 100 muzulmán hívő tüntetett a pápa és a nyugati kereszténység ellen. A mecsetet több száz egyiptomi rohamrendőr vette körül, hogy megakadályozza a hívek kiáramlását az utcákra.
Libanon legmagasabb rangú síita egyházi méltósága, Mohammed Husszein Fadlallah nagyajatollah szintén a pénteki imán rendkívül kemény szavakkal ítélte el a pápa kijelentéseit, személyes bocsánatkérésre szólítva fel XVI. Benedeket az iszlám megsértése miatt. Felhívta őt az iszlám alapos és tudományos tanulmányozására, és arra, hogy álljon ellen „a judaizmus és az imperializmus által irányított iszlámellenes propagandának”.
Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök arra utasította országa vatikáni nagykövetét, hogy a szentszéki „külügyminisztériumban” kérjen magyarázatot a pápa kijelentéseire.
A szíriai főmufti – a legmagasabb szunnita egyházi méltóság – levelet intézett a pápához, aggodalmának adva hangot amiatt, hogy az egyházfő iszlámról mondott szavai ronthatják a vallásközi kapcsolatokat.
Iszmáil Haníje palesztin kormányfő népe nevében elítélte a pápa kijelentéseit, és felszólította őt az iszlám sértegetésének beszüntetésére.
Egy izraeli arab parlamenti képviselő, Taleb asz-Szana is elítélte a pápa mondatait, hangsúlyozva, hogy „a két világháború és a soá a keresztény világban történt meg, és a nyugati világ használta először az atombombát”.
Az ausztriai iszlám közösség arra szólította fel mindkét felet, hogy mutasson „párbeszédkészséget”, és lépjen fel „saját vallásának bezárkózása” ellen. Carla Amina Baghajati, a közösség szóvivője közölte, hogy bocsánatkérést, a sajnálat kifejezését vagy legalább helyesbítést várnak el az egyházfőtől.
Dalil Boubakeur, a franciaországi muzulmánok csúcsszervezetének (CFCM) elnöke „tisztázást” követelt a pápától. Az iszlámot, egy kinyilatkoztatási vallást szavai szerint nem szabad összecserélni az iszlámizmussal, amely nem vallás, hanem politikai ideológia – mondta.
Mustapha Cherif algériai iszlámkutató úgy vélte, hogy a pápa idézett kijelentései azt jelzik, hogy az egyházfő félreérti az iszlámot, és a problémát az évszázados ,”nyakas” tudatlanság okozza.
Németországban a pápai nyilatkozat vitát váltott ki a vallások közötti viszonyról. Ulrich Wilhelm kormányszóvivő a békés párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az iszlámmal és más vallásokkal, és úgy vélte, hogy a Vatikán válaszolni fog a muzulmán világ aggodalmaira a pápai kijelentések miatt. Volker Beck, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője arra figyelmeztette a pápát, hogy egyoldalú kijelentéseivel ne helyezze a kereszténységet más vallások fölé. A németországi muzulmánok képviselői is méltatlankodtak XVI. Benedek kijelentései miatt.
(forrás: MTI)
