„EMUNA” szóval fejezi ki a héber a „hit”, a „hűség” és a „bizalom” fogalmát. A zsidó gondolkodásban a hit nem más, mint a feltétlen oda-adás a hozzá közel álló Istenhez vagy Emberhez.
„EMUNA” szóval fejezi ki a héber a „hit”, a „hűség” és a „bizalom” fogalmát. A zsidó gondolkodásban a hit nem más, mint a feltétlen oda-adás a hozzá közel álló Istenhez vagy Emberhez.
A zsidóság közel 250-300 éve van jelen Szeged városában amikor Moyses Izsák zsidó kereskedő bérbe vette egy görög boltos üzletét a Palánkban. Közösségileg 1791 volt az a dátum, amikor a zsidó szár-mazásúak megválasztották első elöljáróikat, megalkották saját szabá-lyaikat. Persze ez még nem jelentette a befogadást, amelyre csak az 1849. július 28-án kimondott jogszabályt követően nyílt mód: „… a magyar állam határain belül született vagy itt törvényesen megtelepe-dett Mózes vallású lakos mindazon politikai és polgári jogokkal bír, melyekkel bármi hitű lakosai bírnak…”.
Elődeinkre büszkén mondhatjuk, hogy adtak szeretett városuknak „zsidó magyarként” vagy „magyar zsidóként”. Tegyünk egy jelképes sétát az árvíz utáni Szegeden. Említsük csak az építészetet. Nem való-színű, hogy bővebben szólni kell a Kiss Dávid palotáról, az Eisenstadter-házról, a Vajda-házról, a Lechner Ödön tervezte Milkó palotáról, Rósa Izsó bérházáról, a Brinz palotáról, a Széchenyi téri Rossnitz-házról, a Déri palotáról, a Bartók téri Goldschmiedt-házról, a Klauzál téri Lengyel palotáról. Olyan építészek hagyták kezük nyomát a városon, mint Braumhorn Lipót, Hajós Alfréd, Pogány Móric. Emlí-teni kell Heller Ödönt, a Glattereket, Vadász Endrét, Békefi Györgyöt, festők, grafikusok sorát, a Tardos-Taussig családot. Beszéljünk a vá-rosháza mennyezet freskójáról, melyet Vajda Zsigmond készített? Vagy a színház négy mennyezet-képéről, amit Kern Hermann Ármin festett? Hosszasan folytathatnánk a sort. Kell-e szólni a Szeged iparát alapozó Pick családról, kiknek műve most ünnepelte 130. évforduló-ját? Vagy a város által megfúratott gyógyhatású kutat elsőként bérlő Patzauer Dezső zsidó nagykereskedőről, aki az Anna-vizet és kutat leányáról nevezte el, a Varga kötélgyárról, a Váradi, a Danner, a Wiesner, a Beregi, a Fenyő cégekről? Sajnos közülük már alig gazda-gítja jogutód céggel városunk iparát. Szólhatunk a 20-as, 30-as évek legnagyobb virilistáiról, adófizetőiről. Sokuk ősei hantját rejti a zsidó temető vagy a Zsinagóga emlékcsarnokában a száraz tényeket felsoro-ló, ártatlanul elpusztultak márványtáblája. Kell-e említeni a híres tudó-sokat, orvosokat (Dr. Erdélyi, Dr. Purjesz, stb.)? A hajdani 8000 fős közösség többsége a holokauszt áldozatává vált. 612-en munkaszolgá-latban, 2091-en gettóban, erőltetett menetben, haláltáborokban pusztult el. Mi, az utódok a vallási élet erősítésén túl az értékek megőrzésére, fenntartására, ápolására, a hagyományok megismertetésére vagyunk kötelezettek. Emlékeztetve, emlékeztetni. Ezt a célt szolgálja a II. Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál, amely nem csak egy kultúrkörnek, hanem Szeged és az ország közönségének is szól.
Lesz hangverseny Mozart és Bartók centenáriuma alkalmából. Ezeken fellép a Weiner Kamarazenekar, Márffy Gabriella hegedűművész és Maczelka Noémi zongoraművész, a Szegedi Szim-fonikus Zenekar Gyüdi Sándor vezényletével, Kosztándi István hege-dűművész közreműködésével. Szólóestet ad Jeffrey Siegel (USA) zon-goraművész Bernstein és Gershwin műveiből. A Budapest Klezmer Band, a Pannónia Klezmer Band, Gregor József Kossuth-díjas opera-énekes, Klein Judit énekművész lesz vendégünk. Kiállít a Bécsi Zsidó Múzeum, a Halasi Csipkeház, Kovács Tamás László szobrász-grafikus és Tundó Klára fotografikus. Tart tudományos ülést a Hitközség a né-hai holokauszt áldozat Dr. Birnfeld Sámuel rabbi, tanító és műfordító életművéből, jeles professzorok előadásaival. Bemutatásra kerül a holokauszt kutatás legfrissebb filmbeli összefoglalója: a Kasztner-vonat címmel. Fogadunk izraeli vendégdelegációt. Közösségi elisme-réseket adunk az értünk cselekvőknek. Reményeink szerint a rendez-vénysorozat keretében megnyílik Izrael állam első szegedi tiszteletbeli konzulátusa, rendezünk szolidaritási programot. Lesz judaisztika be-mutató és több „lakáskoncert”. Az eseményeket folklór élményt adva vacsoraest zárja, zsidó, klezmer táncokkal, zenével, dallamokkal, gasztronómiával: étkekkel és italokkal. Sok támogatónk van, akik vall-ják, hogy egymásért, együtt Szegeden, a napfény városában többre megyünk. Múltunk, hagyományaink közös érték.
Kívánjuk mindenkinek, a rendezvény valamennyi résztvevőjének, találja meg kedvét programjainkban, látogassa a II. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál eseményeit, szerezzen örömöt személyes jelenlétével magának, kísérőinek, barátainak.
Dr. Lednitzky András
a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke
Mazsihisz news
