Szóbeli figyelmeztetések
Slota miatt büntetné az MSZP a gy 369 löletbeszédet
„Nincs bennünk gyűlölet, de Jan Slota az ellenségünk” – hangoztatja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke. Toroczkai László volt ugyanis a főszervezője annak a tüntetésnek, amelyen elégették a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenességéről híres vezetőjének arcképét. Eközben az MSZP újra zászlajára tűzte a gyűlöletbeszéd elleni törvény megalkotását – ennek szükségességét azonban nem magyar, hanem határon túli példával igyekeztek igazolni.
Többek között Jan Slota fényképének elégetésével kívánt tiltakozni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a szlovákiai magyarellenes kijelentések, illetve erőszakos cselekmények ellen szombaton a szlovák nagykövetség épülete előtt rendezett tüntetésen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem indított eljárást a fényképégetés ügyében, mivel – mint Schőn Péter szóvivő nyilatkozta – a történtek még csak szabálysértésnek sem minősülnek. Ennek ellenére egyértelmű, hogy az ilyen megnyilvánulások sem a szlovákiai magyarok ügyét, sem a konfliktus kezelését nem szolgálják.
Felvetésünkre, hogy vajon érdemes-e gyűlöletre gyűlölettel felelni, Toroczkai László, a HVIM elnöke azt válaszolta, hogy bennük nincs gyűlölet, a fényképégetés csupán a figyelem felhívását szolgálta, ráadásul – így az elnök – „nem is szerepelt előzetesen a programban”. Kijelentette viszont, hogy a konfliktust nem ők kezdték, hanem Jan Slota, és nem a szlovák népet, hanem a szélsőséges politikust tekintik ellenségüknek. „Érdekes, hogy csak azokat a népeket rugdossák a Kárpát-medencében, akik gyengék, akiknél nem erős az identitástudat. Ha azt akarjuk, hogy ne legyen több magyarverés, erőt kell mutatnunk” – magyarázta Toroczkai, hozzátéve, hogy csak abban az esetben tekintenek el a szeptember 16-ára Pozsonyba tervezett demonstrációjuktól, ha a szlovák politikusok, illetve hatóságok magyarverések elleni fellépésében pozitív változást tapasztalnak.
Nem volt mentes a nacionalista és szlovákellenes felhangoktól a szintén szombat este rendezett Magyarország-Norvégia válogatott labdarúgó-találkozó sem. Hiábavalónak bizonyult a rendőrség és a Magyar Labdarúgó Szövetség mérkőzés előtt hozott határozata, miszerint: amennyiben a mérkőzésen másokat sértő, becsmérlő transzparensek lesznek láthatók, megszakítják a játékot, a jogsértőkkel szemben pedig szakszövetségi, illetve rendőrségi eljárás indul. A Szusza Ferenc Stadionban ugyanis hazai részről nem egyszer hangoztak el szlovákellenes bekiabálások, valamint felharsant a „Vesszen Trianon!” jelmondat is. Ennek ellenére még a stadion műsorközlője sem próbálta ellensúlyozni a közönség megnyilvánulásait. Korábban a Pécs-MTK labdarúgó-mérkőzést a játékvezető a 79. percben félbeszakította, miután a lelátón feltűnt a „Felvidék kitartás” szövegű drapéria, a pécsi szurkolótábor pedig szlovákellenes rigmusokat kiabált. A rendőrség szerint közösség elleni izgatás nem, legfeljebb garázdaság történt, így emiatt indítottak eljárást.
Az erősödő magyarellenesség farvizén az MSZP újra felvetette egy gyűlöletbeszéd elleni törvény szükségességét. A párt jogi és közigazgatási tagozata érdekes módon Jan Slotát hozta példaként azzal kapcsolatban, hogy milyen fontos lenne a gyűlöletbeszéd elleni büntetőjogi fellépés – igaz, elismerték, hogy a szlovák politikus egy magyar törvény alapján nem lenne felelősségre vonható. A jogi tagozat vezetője, Bárándy Gergely lapunknak elmondta: a törvény értelmében gyűlöletbeszédnek minősülne minden olyan kijelentés, amellyel egy adott közösséget megaláznak, becsületében megsértenek. Példaként említette ifj. Hegedűs Lóránt hírhedtté vált, a galíciai jöttmentek kirekesztéséről szóló kijelentését, illetve a futballstadionokban tapasztalható antiszemita megnyilvánulásokat. A politikus elismerte, hogy a törvény korlátozná a szólásszabadsághoz, illetve a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, ám ez szerinte arányban lenne a gyűlöletbeszéd által okozott társadalmi károkkal. A törvény bevezetése azonban sokak szerint jogbizonytalanságot szülne – nehezen lehetne például eldönteni, hogy egy vallási témában kifejtett vélemény valláskritikának minősül-e, vagy bűncselekménynek. Ezzel kapcsolatban Bárándy Gergely azt mondta, a bírói gyakorlat húzná meg a véleménynyilvánítás és a gyűlöletbeszéd közti határt.
