Forrás: Népszava

Szomorú látni, ahogy a jogállamiság szép eszméjéből kicsiny provokátor csoportok hülyét csinálnak, érveket szolgáltatva mindazoknak, akik szerint a nálunk működő túlzott szólásszabadság időnként több kárt okoz, mint hasznot hajt. Mindehhez persze kellenek derék, a törvények betűi szerint eljáró hatóságok is – a demokrácia nagyobb dicsőségére.

A hír az, hogy jogerősen két és fél millió forint nem vagyoni kár megfizetésére ítélte a minap a bíróság a budapesti rendőrséget, amely „az emberi méltóságot sértő aránytalan intézkedést alkalmazott” a Lelkiismeret „88 egyesület vezetőjével és három szimpatizánsával szemben.

A történet nem túl bonyolult. 2004 májusában Izrael állam fennállására emlékező rendezvényt szerveztek a budapesti Erzsébet téren. Ennek másik felére jelentett be egy megmozdulást a harsány hangneméről jól ismert Lelkiismeret „88. Hogy a provokáció ténye egészen világos legyen „Goj találkozót” megtartására kértek engedélyt.

Izlésről, jó modorról, és efféle hívságokról ne essék szó. Mindenesetre a rendőrség megtiltotta e rendezvényt. A helyszínen mégis megjelenő fő lelkismeretest és társait elvitték és három napra őrizetbe vették.

Bíróság elé álltak, de felmentettek őket a rendzavarás szabálysértése alól.. Ezután ítélték meg nekik a kárpótlást.

Szögezzük le, a szólás- és gyülekezési szabadságba beleférnek az undorító, ellenszenves, gonosz ügyek melletti felvonulások is. És ha a törvény úgy rendelkezik, hogy nem lehet betiltani pusztán ezekre való hivatkozással egy rendezvényt, akkor a hatóságok ezt nem tehetik meg. Más kérdés, hogy esetleg a törvényalkotók elgondolkozhatnak azon, hogy a rendszerváltás hevében született ily szabad törvények kiállták e a mindennapok próbáját, vagy inkább politikai csirkefogók menedékéül szolgálnak-e.

Mindenesetre, azért néhány gazember miatt a szólásszabadságot korlátozni talán túl nagy ár lenne. Ám itt vannak a bíróságok, amelyeknek éppen az a feladatuk, hogy mérlegeljenek és a körülmények figyelembe vételével döntsenek.

Jó, tegyük fel, a jogszabályok tekintetében megkérdőjelezhető módon nem engedélyezte a rendőrség a „goj találozót”, a Lelkiismeret emberei tényleg csak úgy sétafikáltak ezután ott és semmi csúnya dolgon nem törték a fejüket.

A bíróság mindezek után nem tehet mást, mint kimondja, hogy jogtalanul tartották őket fogva, utasították el a rendőrök a „goj találkozó” helyfoglalási kérelmét és mondjuk megítél egy forint kártérítést. Érzékeltetve azt, hogy azért az mégsem teljesen rendben lévő, ha valaki Izrael állam ünnepén éppen „goj találkozót” szervez. Sőt, ez ha jogszerű is, de pofátlan, amivel nem ért egyet a jogállam, legfeljebb tűrni kénytelen.

Hogy a bíróság nem így járt el, annál is inkább meglepő, mert amúgy elég szűkmarkúan osztják a pénzt. Például a később öngyilkos lett Pusoma Dénest emberölésért hat évre ítélték, két és fél évet leült, amikor kiderült, hogy ártatlan volt, 1,1 millió forintos kártérítási kérelmét elutasították, a Gán testvérek 15 hónapot ültek ártatlanul, emberülésért, lecsukva, két-kétmillió forint helyett 1,2 milliót kaptak csak, a bíró még azt is hozzátette, hogy primitívségük miatt nem is viselte meg annyira őket ez a dolog.

Idősebb és ifjabb Burka Ferencet 15 illetve 13 évre ítélték emberölésért, hat évet le is ültek ebből, amikor kiderült, ártatlanok. Bár 1999-ben csukták le őket, kártérítést még a mai napig nem kaptak.

Talán ha egyszerű provokátorok lennének, már nekik is megítélte volna millióikat a független magyar bíróság.

Dési János

Comments are closed.