A világon számos helyen emlékeztek meg hétfőn a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról. Az Egyesült Államokban a lakosság egy perces néma csönddel tisztelgett reggel országszerte az áldozatok emléke előtt George Bush elnök felhívására.
Az amerikaiak 8.46-kor (közép-európai idő szerint 14.46-kor) adóztak egy percig az áldozatok emlékének, 2001-ben ebben a percben csapódott be az első eltérített repülőgép a Világkereskedelmi Központ egyik tornyába. Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a Biztonsági Tanács is néma csenddel rótta le kegyeletét. Az elnöki házaspár már vasárnap este koszorút helyezett el az ikertornyok helyén.
A támadások évfordulóján a Ground Zero mellett a hozzátartozók felolvasták az áldozatok neveit. Az al-Kaida a négy eltérített utasszállítóval 2973 ember halálát okozta.
Az évfordulón a központi helyszínen, New Yorkban az első néma tisztelgést továbbiak követték 9.03-kor, a második gép becsapódásakor, valamint 9.59-kor és 10.29-kor, a két torony leomlásának idején. Az elnök hétfői programjában szerepelt a terrortámadások másik két helyszínén rendezett gyászünnepség is: a Washington melletti Pentagonnál, valamint Pennsylvaniában, ahol a United Airlines 93-as járata lezuhant. George Bush hétfőn este, fő műsoridőben beszédet intézett a nemzethez a Fehér Házból, az amerikaiak elszántságát dicsérve a terrorizmus elleni harcban
Az egyesült államokbeli merényletekben elhunyt 67 brit áldozatról emlékeztek meg hozzátartozóik Londonban, az amerikai nagykövetség melletti emlékparkban tartott gyászrendezvényen. Nagy-Britanniából 120 rendőr utazott New Yorkba az ottani emlékünnepségre, illetve András herceg is, akinek gépét a támadások napján fordították vissza az Egyesült Államokból.
A NATO brüsszeli székhelyén is megemlékezést tartottak, amelyen Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a transzatlanti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a terrorizmus elleni harcban. Az együttműködés fokozására tett ígéretet az Egyesült Államoknak a terrorizmus elleni küzdelemben az Európai Bizottság két magas rangú vezetője.
Franco Fattini uniós igazságügyi és jogi biztos Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszternek írt levelében hangoztatta, hogy a terrorizmus elleni harc sikerének záloga a szövetségesek együttműködése. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „A tudatlanság és a bizalmatlanság a terrorizmus stratégiájának nélkülözhetetlen elemei. Erre azt a választ kell adnunk, hogy kitartunk elveink mellett, azaz tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, amivel a lehető legjobban szavatolhatjuk jövőbeni biztonságunkat”.
A transzatlanti feszültségek elfelejtését javasolta Guy Verhofstadt belga kormányfő nyilatkozatában, mivel így jobban lehetne egyesíteni a demokratikus erőket a terrorizmus elleni harcban és a tartós közel-keleti megoldás keresésében. Bírálta Washington politikáját rádiónyilatkozatában Wolfgang Schäuble német belügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a terrorizmussal határozottan fel kell lépni, de a jogállam alapelveit semmi esetre sem szabad hatályon kívül helyezni.
José Manuel BarrosoA hétfői amerikai sajtó George Bush kormányát hibáztatta a terrorizmus elleni harc eddigi sikertelenségéért. A The New York Times szerint ez a harc Afganisztánban „a legjobb esetben is holtponton áll, Irak pedig a terroristák legjobb iskolája. Szeptember 11. nem a terrorhadjárat kezdő lövése volt, csak az eddigi leghangosabb; a történtek gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza – írta hétfőn a londoni The Times. A lap szerint a terrorcselekmények sorozatát egy elveszett iszlám világ újjáélesztésének vágya vezérli, ennek figyelmen kívül hagyása, az izraeli-palesztin konfliktus, illetve az afganisztáni és az iraki beavatkozás okolása az al-Kaidának nevezett képződmény félreértése; az al-Kaida egy nagyon hosszú történet eredménye. A központi kérdések most úgy hangzanak: mennyi liberalizmust engedhetnek meg maguknak a liberális társadalmak, mennyire lehet „multi” a multikulturalizmus, és nem civilizációk közötti összecsapás kezdetének vagyunk-e tanúi?
A londoni Királyi Külügyi Intézet jelentése szerint az Egyesült Államok és szövetségesei erősítették akaratlanul – az al-Kaida jelentette veszély kihangsúlyozásával – a terrorhálózatról mint globális tényezőről kialakult képet. Nemzetközi összefogást sürgettek a terrorizmus elleni harcban, és bírálták az amerikai kormányzat politikáját a legtekintélyesebb német lapok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung arra mutatott rá, hogy a terrorizmus elleni harc érdekében a katonai, titkosszolgálati és rendőri eszközök teljes tárházát be kell vetni. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy egy demokratikus jogállam e küzdelemben korlátokba ütközik, bármennyire is fájdalmas ez a nyugati társadalmak számára.
Nem a New York-i ikertornyok összeomlása, hanem a Fehér Ház önfejű döntései nyomán változott meg a világ a Der Standard című osztrák napilap szerint. A cikk írója úgy értékeli, hogy a Bush-kormányzat reakciója – mindenekelőtt az iraki háború – jelentette a világpolitikában a döntő fordulatot. Ez ugyanis Amerika ellen haragította a muzulmán-arab világot, és csaknem széttörte a transzatlanti tengelyt. Ez erősítette meg drámai módon az iráni mollahokat, mivel kiiktatta az addig erős stratégiai ellenpólusként létezett Irakot. Ha majd egy napon történészek ezt a korszakot tanulmányozzák, nem a 2001. szeptember 11-i, hanem az iraki amerikai bevonulás 2003. március 20-i dátumát fogják majd döntő dátumként megjelölni az osztrák lap szerint.
(MTI)
