Szögesdrótok és rohamrendőrök védték a Bejrútba látogató Tony Blairt a több ezer tüntetőtől, akik a belváros utcáin vártak rá. A brit miniszterelnök kiállt közel-keleti politikája mellett, és több millió fontos segélyt ígért a libanoni újjáépítéshez.
mh-összeállítás
Miközben otthon a Munkáspárt lázadt fel ellene, Bejrútban több ezer tüntető fogadta a brit miniszterelnököt. Tony Blair és libanoni kollégája, Fuad Szinjóra közös sajtótájékoztatóját a szigorú biztonsági intézkedések ellenére is félbe kellett szakítani egy tiltakozó miatt. A nő egy „Bojkottáld az izraeli apartheidet” feliratú zászlót mutatott a tévékameráknak, végül a biztonságiak kísérték ki a teremből.
A két miniszterelnök csendben nézte végig az incidenst, de később mindketten dicsérték a libanoni demokráciát, melyben mindenki szabadon kifejezheti a véleményét. A Jeruzsálemből Bejrútba érkező Blair szóvivője is megerősítette, hogy a politikus számított a tüntetőkre.
Blairt már a bejrúti repülőtéren is több ezren várták, a belvárosban pedig lezárták az utcákat, és rohamrendőrökkel, szögesdróttal választották el a tanácskozás helyszíneit a tiltakozók csoportjaitól. Nagyobb rendbontás azért sem történt, mert a Hezbollah aktivistái felügyelték a demarkációs vonalat – írta az AP. A tüntetők gyilkosnak nevezték Blairt, mert támogatta Izrael offenzíváját.
Nemkívánatos személynek minősítette a brit miniszterelnököt Mohammed Huszein Fadlallah nagyajatollah, az ország legbefolyásosabb síita vallási vezetője is. Több képviselő, köztük a libanoni házelnök és két Hezbollah-miniszter nem volt hajlandó találkozni Blairrel.
A brit kormányfő sajtótájékoztatóján elismerte, hogy vitatható volt a politikája, ugyanakkor szerinte mindenképpen szükség volt egy erős ENSZ BT-határozatra, mert egy gyors megoldás nem hozott volna létre tartós tűzszünetet. A kormányfő legmélyebb sajnálatát fejezte ki az áldozatok családtagjainak.
A miniszterelnök kijelentette, hogy Nagy-Britannia kész minden segítséget – kiképzést, felszerelést – megadni, amire Libanonnak szüksége van. Ezen kívül csak erre az évre ötvenmillió fontot ajánlott fel az ország újjáépítéséhez. Kulcsfontosságúnak minősítette, hogy a libanoni hadsereg átvegye az ellenőrzést az ország minden térségében, azaz délen is, amely eddig a Hezbollah fellegvárának számított.
Szinjóra is hangsúlyozta az újjáépítés és a hadsereg megerősítésének fontosságát, de figyelmeztetett, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése nélkül nem lehet biztosítani a térség stabilitását.
Blair néhány órás látogatása idején közölt részleteket az al-Dzsazíra arab hírtévé Ajman az-Zavahirinek, az al-Keida terrorhálózat második számú vezetőjének üzenetéből, amelyben a BT 1701-es határozatának elutasítására kérte a libanoniakat. „Az 1701-es határozat legnagyobb katasztrófája az, hogy elismeri a zsidó állam létét, elszakítja egymástól a palesztin harcosokat és a libanoni muzulmánokat, s ezt a szétválasztást az iszlámmal szemben ellenséges nemzetközi erőkkel pecsételi meg, ráadásul bűnösnek minősíti a zsidó állam ellen folyó szent háborút” – üzente Zavahiri.
