Abban, hogy Izraelben a nőket valóban egyenrangú félként kezdték kezelni, kiemelkedő szerepet játszott a kibuc-mozgalom. E sajátos palesztinai – később izraeli-zsidó településformában valóban mindenki egyenlő volt, s az is a mai napig. A főként mezőgazdasággal foglalkozó közösségek nagy része a múlt század végére veszteséges lett. A vezetőknek más bevételi forrás után kellett nézniük. S ekkor, mintegy megmentő angyalként, rengeteg középkorú nő vállalkozott arra, hogy a meglévő szolgáltató boltok, kisebb gyár(ak) mellé újabbakat hozzon létre saját kibucában. Persze mindez nemcsak a jó szándék, a női egyenjogúsítási mozgalom eredménye, hanem a kényszeré is. A második intifáda 2000-es kitörése után Izraelben jelentős gazdasági visszaesés következett be, s ezen vállalkozó szellemű hölgyek nagy része elveszítette kibucon kívüli munkáját. A prosperáló új vállalkozások jelentős részét, amelyek a kibucokban jöttek létre, nők irányítják. E boltok, kisüzemek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a válság ne mélyüljön el. Így az álmaikat kényszerből megvalósító nők bebizonyították, úrrá tudnak lenni a gazdasági problémákon, ha a férfiak arra nem képesek.
100%
