Forrás: HETEK

A kereszténységet nem csak negatív színben tüntetik fel a tankönyvekben, a kutatóknak főleg Szíria okozott meglepetést.

Az együttélés még messze vanRostock: Hogyan ábrázolják a kereszténységet azon országok tankönyveiben, ahol az iszlám vallás az uralkodó? Erre a kérdésre keresték a választ a rostocki és az erlangen-nürnbergi egyetem vallástudósai és valláspedagógusai. Ugyan nem a 2001. szeptember 11-i terrortámadások álltak az ugyanabban az évben elindított kutatási projekt hátterében, mégis kihatással voltak rá. Az egyiptomi, törökországi, iráni és a palesztin területekre vonatkozó első kutatási eredmények két kötetben már rendelkezésre állnak.

Klaus Hock, a rostocki egyetem teológia karának a professzora, és a kutatási projekt egyik vezetője elmondta, hogy először nehéz volt a beszélgetőpartnereknek elmagyarázni, hogy “mi nem az amerikai külügyminisztérium megbízásából érkeztünk. Némely amerikai szeptember 11-e után szívesen átírta volna az iszlám országok tantervét, mivel állítólag a tankönyvek szerepet játszanak a terrorizmusban” – nyilatkozta az 51 éves vallástudós. Mindamellett a vizsgálati program ötletének a hátterében egy, a 80-as években lefolytatott vizsgálat állt, melynek során a német tankönyvekben szereplő iszlámról kialakított képet vizsgálták.

A kutatás során a tudósoknak meg kellett állapítania, hogy Egyiptomban alapvetően elutasították a kutatási projektet. Hock elmondása szerint, ezzel ellentétben a törökök és a palesztinok “rámozdultak” a dologra. A palesztin autonóm területeken örültek az elemzésnek a riportalanyok, ennél fogva itt vitatták meg a legintenzívebb módon a témát. Törökországban a vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a téves ábrázolásmódok elkerülése érdekében a keresztényeknek a jövőben az új tankönyvek kereszténységre vonatkozó szövegrészeit ellenőriznie kellene.

Ez történik Szíriában, mely a rostocki tudós jelentése szerint “nagy meglepetést okozott”. Szíriában mindig is ügyeltek arra, hogy a tankönyvekben ne bukkanjon fel vitás dolog a kisebbségekkel kapcsolatban. Baschar al-Assad elnök mindamellett meghallgatja az alevita kisebbséget is. Ennélfogva a keresztények saját állításuk szerint nagy mértékű vallásszabadságot élveznek.

Így a kereszténység az eddig vizsgált nyolc ország közül a szír és a palesztin területeken használt tankönyvekben került a legpozitívabb módon ábrázolásra. A palesztin térségben az iszlám hittanoktatásban alkalmazott könyvek tekintetében egy kivétellel találkoztak. Hock szerint az egyiptomi megítélés problematikus. Hock felhívja a figyelmet a csupán ott fellelhető egyenlőségtételre a keresztes háborúk, a gyarmatosítás és a nyugati imperializmus között.

Persze a kereszténységről alkotott kép sehol sem csupán egyöntetűen negatív, a valláskutató szerint. Sok esetben azonban gyakran “iszlám színekben feltűntetett kereszténység”-et mutatnak be. Ha például Jézust Mohamedhez hasonló prófétaként mutatják is be, a kereszt és a feltámadás szerepéről nem esik szó. Esetenként ferdítések is előfordulnak, amikor a szentháromságot (a keresztény Isten három személyét, és egylényegűségét) politeizmusként (több istenhitként) magyarázzák, vagy amikor Jézus zsidó identitásáról nem tesznek említést.

Előreláthatólag 2007 elején fogják az eredményeket Jordániában, Szíriában és Libanonban közzétenni. Következő lépésként Hock el tudná képzelni azt is, hogy Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Afrika egyes országait is nagyító alá vegyék.

Comments are closed.