Népszabadság * R. Hahn Veronika * 2006. szeptember 7.
A londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet összefoglalója szerint az afganisztáni, iraki és iráni helyzet kötötte le az idén leginkább a nagyhatalmak energiáját.
Ami az Egyesült Államok diplomáciáját illeti, az év során a Fehér Házból egyre inkább Condoleezza Rice kezébe került át a kezdeményezés. Hiába szeretné Amerika megtörni a zsarnoki rendszereket és támogatni a demokráciát, a pragmatizmus jegyében olykor együtt kell működnie autokrata vezetőkkel.
Irakkal kapcsolatban a Bagdad környékén és az ország középső részén tapasztalható biztonsági problémákat tartják a legkritikusabbnak az IISS szakértői. A jelentés részletesen szól a libanoni háborúról, amely rávilágított a közel-keleti biztonság sérülékenységére, de különösen a bejrúti kormány gyengeségére. Az elemzés új szövetségek kialakulására mutat rá a térségben. A két tábor a Szaúd-Arábiából, Egyiptomból és Jordániából álló mérsékelt, illetve az Irán, Szíria, a Hezbollah és a Hamasz irányítása alatt álló radikális szárnyból áll. Hacsak az arab-izraeli konfliktusban nem következik be áttörés, a megosztottság beárnyékolhatja a közel-keleti politikát.
A tanulmány felhívja a figyelmet Kína erősödő és eddigi érdeklődésén kívül eső diplomáciai nyomulására, melynek során a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és Afrikában is új szövetségesek felé fordul. Az év során stratégiai kérdéssé vált az európai muzulmán közösségek radikalizálódása.
