Forrás: HETEK

Magyarország 12 határőrt és 6 katonaorvost ajánl föl az ENSZ libanoni békefenntartó erejébe (UNIFIL) a kormány elvi döntése szerint, amelyet előzetesen támogattak a parlamenti pártok is – jelentette be pénteken a magyar diplomácia vezetője az Európai Unió külügyminisztereinek értekezletén, amelyet a finnországi Lappeenrantában tartanak. Az EU szerint egyelőre korai lenne Irán ellen szankciókat bevezetni.

Frank Walter Steinmeyer a konferenciánA magyar felajánlásról Polgár Viktor, a külügyminisztérium szóvivője számolt be telefonon az MTI-nek. Az EU soros finn elnökségi idejének első informális külügyminiszteri találkozóját tartják a karéliai városban. Az első nap témája a közel-keleti helyzet volt. Göncz Kinga felszólalásában úgy vélte, hogy fordulat történt a közel-keleti helyzetben, valamelyest megváltoztak az erőviszonyok a térségben. Az EU jó időben hozott jó döntésekkel reagált e változásra. Az unió által küldött humanitárius segélyszállítmányok, a katonai felajánlások azt mutatják, hogy az unió gyorsan és egységesen volt képes meghozni a megfelelő döntéseket – mondta. Magyarország úgy látja, hogy az egységes fellépés lehetőséget ad az unió további térségbeli tevékenységére, amelyet Izrael és Libanon igényel is.

Göncz Kinga javasolta az értekezleten, hogy kérjék fel az EU-tagországok damaszkuszi nagyköveteit arra: elemezzék Szíria jelenlegi közel-keleti szerepét, és az ezen értékelésekből készítendő tanulmány lehet az alapja az EU további politikai tervezésének.

Az uniós külügyminiszterek további párbeszédet szorgalmaztak Iránnal, mielőtt szóba kerülne az iszlám köztársasággal szembeni szankciók bevezetése, amiért Teherán az ENSZ felhívása ellenére nem vetett véget a csütörtöki határidőig urándúsítási tevékenységének. Mi több, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök megerősítette, hogy “Teherán nem hagyja magát megfélemlíteni”, nem adja fel jogát a nukleáris technológia felhasználására.

George Bush amerikai elnök szerint az iráni válasz kihívással ér fel, és Teheránnak szembe kell néznie a következményekkel. Az Egyesült Államok korábban jelezte azt is, hogy addig nem kezdeményez Irán-ellenes lépéseket, amíg Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem folytat megbeszélést Ali Laridzsanival, a nukleáris kérdésekben illetékes iráni főtárgyalóval egy kompromisszumos megoldás elérése reményében.

Javier SolanaSolana pénteken bejelentette, hogy a jövő hét elején találkozik Ali Laridzsánival, a nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyalóval. A találkozó helyét nem jelölte meg közelebbről, csak annyit mondott, hogy európai helyszínen fog tárgyalni az iráni illetékessel. A főképviselő mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy Iránnak nem áll korlátlan idő rendelkezésére az urándúsítás felfüggesztésére, a következő tárgyalás vagy “következő néhány tárgyalás” meg fogja mutatni, hogy van-e elegendő alap a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. Solana ésszerűtlennek tartaná, hogy konkrét lépéseket tegyenek a szankciók bevezetése felé, amíg az említett találkozók tartanak.

Az EU hajlandó a jövőben a Hamász palesztin szervezettel is tárgyalni, ha az egy palesztin nemzeti egységkormány részét képezi – közölték nevük elhallgatását kérő diplomaták a finn városban.

Ez változást jelent az unió eddigi álláspontjában. Az informális tanácskozáson részt vevő miniszterek többsége egyetértett a fenti módosulással. Ennek értelmében a nemzeti egységkormányt Mahmúd Abbász palesztin elnök állítaná össze, s részvételével a Hamász elismerné az elnök által rögzített alapelveket anélkül, hogy ezt nyilvánosan megerősítené. Az elvek közé tartozik Izrael létezésének elismerése is.

A fentieket megerősítve a német külügyminiszter arról beszélt, hogy esélyt lát a palesztinok és Izrael közötti párbeszéd felújítására. Frank-Walter Steinmeier szerint “van lehetőség arra, hogy Izrael megtalálja a palesztin féllel való párbeszéd felújításának alapját”. Ennek feltétele Izrael elismerésére vonatkozó jelzés, a palesztin nemzeti egységkormány megalakítása és az elrabolt izraeli katonák szabadon engedése. Benita Ferrero-Waldner, az Európai Unió külkapcsolatokért felelős biztosa – még a külügyminiszteri értekezlet előtt nyilatkozva – találkozót javasolt Ehud Olmert izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök között a közel-keleti békefolyamat újraindítása érdekében.

Göncz Kinga az értekezlet alkalmából külön tárgyalt szlovák kollégájával, és egyetértett vele abban: mindkét országnak érdeke, hogy megszűnjön a két ország között a közelmúltban kialakult feszültség. Fontos, hogy mindkét országban megmozdultak a legkülönbözőbb társadalmi, politikai szervezetek, egyházak, közéleti személyiségek, és egyre többen emelik fel szavukat a feszültség ellen. Hasznosnak tartják, hogy hamarosan sor kerülhet a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság ülésére. Göncz szerint Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a XXI. században nincs helye az olyan idegenellenes nézeteknek, amelyeknek hatása Szlovákiában nemcsak szóban, de brutális tettekben is testet öltött a közelmúltban.

(MTI/AFP/AP/Reuters/dpa)

Comments are closed.