Forrás: NOL

Népszabadság * Dunai Péter * 2006. szeptember 4.

Már nemcsak az atomcsend-háborítókat célozza a talajt-vizet-levegőt és a levegőben a radioaktív részecskéket figyelő globális fülelő-érzékelő rendszer, hanem a természeti katasztrófák, cunamik előrejelzésének hatékony eszközévé is válik – hangzott el a hét végén Budapesten tartott nemzetközi konferencián. Megvalósul az a két és fél éve tett magyar javaslat, miszerint a cunamik előrejelzésére is használják az atomfegyver-kísérletek felderítésére létrehozott, globális érzékelőrendszert.

Ám az elsődleges feladat, a teljes atomcsend megtartatása időszerűbb, mint valaha. Két potenciális “csendháborító”, a nemzetközi közösséggel szembeszegülő Irán és Észak-Korea (egyik sem ismeri el a nemzetközi atomcsendegyezményt) bármely pillanatban atomkísérletet hajthat végre. Az ellenőrző rendszer 74 százalékban kiépült, képes rá, hogy akár ezer tonna hagyományos robbanóanyagnak megfelelő nukleáris robbantást észleljen. S nemcsak a robbantás keltette földmozgás alapján, hanem például – a drágább autók fényszóróiból ismert – xenon-nemesgáz levegőbe kerülő bizonyos izotópjainak azonosításával.

– Az öt kontinensen elhelyezett 337 ellenőrző állomás nagy pontossággal képes megállapítani az atomcsendet sértő robbantás helyét – mondta lapunknak a bécsi székhelyű Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO) vezetője. Tóth Tibor nagykövet szerint évente 25 ezer “eseményt” észlelnek és elemeznek. Az utolsó csendháborítást India és Pakisztán követte el 1998-ban, (mindkét ország több bombát robbantott a föld alatt) ezt a figyelőrendszer tíz állomása rögzítette. A szerződés hatálybalépését azonban gátolja, hogy a 44 kulcsország közül India, Pakisztán alá sem írta, több más állam (USA, Kína, Izrael) nem ratifikálta.

A budapesti fórumon sok délkelet-ázsiai, távol-keleti állam képviselője jelezte: nagy fontosságúnak tartják a rendszert a 2003 karácsonyi, több százezer halálos áldozatot követelő cunamikatasztrófa után. Ugyan már működnek speciális szökőárjelző rendszerek, de ezeknél a globális atomcsendfigyelő gyorsabb, ugyanis adatait a műholdas távközlési rendszer sokkal gyorsabban továbbítja.

Comments are closed.