Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kiszabott határidőt illegálisnak nevezte, és felszólította Európát, hogy hozzon önálló döntéseket. George Bush azonban kijelentette, hogy Iránnak szembesülnie kell annak következményeivel, hogy a megszabott határidőig nem állította le „érzékeny” nukleáris tevékenységét.
küzdelmet vívunkAz amerikai elnök egy Utah állambeli veterántalálkozón mondott beszédet, azon a napon, amikor lejárt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1696-os számú határozatában az iráni urándúsítás leállítására szabott határidő. A határozat alapján Teheránnak most nemzetközi szankciókkal kell számolnia. Bush hozzátette: Washington szorosan együttműködik szövetségeseivel a vita diplomáciai rendezése végett, de Irán dacos viselkedésének következményei lesznek, s nem engedhető meg, hogy Teherán atomfegyvert állítson elő.
Bush a baráti, biztos republikánus többségű nyugat-amerikai szövetségi állam fővárosában, Salt Lake Cityben kezdett háromhetes kampánykörutat. A novemberi kongresszusi választások előtt két hónappal és a 2001. szeptember 11-i terrortámadások ötödik évfordulója előtt két héttel tartott beszédének gerince a terrorizmus elleni globális háború melletti kiállás volt.
Amerikai televíziós beszámolók szerint Bush többnyire baráti fogadtatásban részesült Utah államban, de útját háborúellenes tüntetések kísérték. Éppen Salt Lake City polgármestere, a demokrata párti Rocky Anderson állt egy több ezer fős megmozdulás élén, a tüntetők tisztességtelen, háborús uszítónak, az emberi jogokat megsértő elnöknek nevezték Busht.
Az amerikai elnök a nácizmus és a kommunizmus elleni küzdelemhez hasonlította az iszlám fundamentalizmussal szembeni háborút. A kormányát ért bírálatokat visszautasítva ismét kiállt az iraki háború mellett. Mint mondta, „felmérhetetlen” következményei lennének annak, ha az Egyesült Államok iraki missziója kudarccal zárulna.
Hangsúlyozta, hogy az amerikai csapatok nem egyszerűen egy katonai viszályban harcolnak, hanem „a 21. század meghatározó ideológiai küzdelméről” van szó. Hangoztatta, hogy a terrorizmus elleni harc fő frontja Irakban húzódik. Úgy fogalmazott, hogy ez az ellenség a nácik, a kommunisták és más XX. századi önkényuralmi rendszerek utódja. George Bush egy kalap alá vonta a New York-i ikertornyokat leromboló terroristákat a Bagdadban autóba rejtett pokolgépeket robbantókkal, az Izraelre rakétákkal támadó Hezbollah-gerillákkal, valamint azokkal, akik az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között közlekedő repülőgépek ellen akartak merényletet végrehajtani.
Ezek a csoportok radikálisoknak az egész világra kiterjedő mozgalmát alkotják. Az a makacs meggyőződés köti össze őket, hogy a szabad társadalmak fenyegetést jelentenek torz iszlámképükre – mondta. George Bush talán minden korábbinál keményebb hangon bírálta Iránt, amiért támogatja a Hezbollah libanoni fegyveres szervezetet, Irakban pedig a felkelők mögé állva bizonytalanságot szít az országban. Iránban ezen túlmenően milliók élnek alapvető emberi jogaiktól megfosztva – mondta.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök csütörtökön, mintha az utolsó pillanatban éket akart volna verni Európa és Amerika közé, támogatói tömege előtt elmondta: „A szankciók nem tántorítják el az iráni népet attól, hogy magasztos fejlődési céljainkat elérjük. Jobb volna, ha Európa független lenne a döntéshozatalban, és tárgyalások útján próbálná a problémát rendezni.” Amerika, amely vezette a nemzetközi szankciók kirovását, úgy látja, hogy lejárt Irán ideje, amely azonban nem adja jelét annak, hogy engedelmeskedne a közeljövőben, és illegálisnak nevezte a határidőt.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint Irán már kedden tudott uránt dúsítani, és a hétvégén az elnök megnyitott egy úgynevezett nehézvíz üzemet. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy Irán kikerülje az urándúsítást, és helyette az országban bányászott nyersuránt használja fel. A Bush adminisztráció legnagyobb kihívása azonban Oroszország és Kína, akik már többször elutasítottak kemény büntetéseket Irán ellen
(Hetek/MTI)
